Alan Thomson

Alan Thomson

Krikettgalaxis-azonosító: j306

Ország: Ausztrália

Születés: 1945. december 2.

Születési hely: Reservoir (Victoria állam, Ausztrália)

Halál: 2022. október 31. (76 évesen)

Nem: férfi

Becenév: Béka

Magasság: 188 cm

Szerepkör: dobó

Ütés: jobbkezes

Dobóstílus: jobbkezes gyors-közepes


Ütési és mezőnyjáték-statisztika:

FormátumMérk.Jr.NEKFutásMaxFutÜÁDVSZÜA1005046Elk.Lev.
Teszt4542212*22,004548,88002000
ENN1-----------00
1. osztály44552326034*8,12--00--120
A-listás72100*0,00--000000

Dobóstatisztika:

FormátumMérk.Jr.DobásFEKapuLDT (jr)LDT (m)Gazd.DTA4 k/jr5 k/jr10 k/m
Teszt481519654123/795/17354,502,58126,5000
ENN11642211/221/2222,002,0664,0000
1. osztály44-1121549171848/87-26,722,6360,9-123
A-listás7-429206124/134/1317,162,8835,7100

Alan Lloyd Thomson két dologról volt igazán híres. Az egyik, hogy igen különleges mozdulattal dobott: sokan úgy látták, hogy lábait fordítva használja, mint a többi gyors dobó; a másik pedig, hogy a világtörténelem első ENN-mérkőzésének első kapuját ő szerezte.

Közismert beceneve Béka volt, amit még iskolás korában kapott, valószínűleg azért, mert erős hanggal rendelkezett. Fiatalon magas és vékony testalkatú volt, és igen nagy kitartás jellemezte.

Az 1950-es évek végén még szinte gyerek volt, amikor állandóan az otthoni garázsajtó irányában gyakorolta a dobásokat. Betty Dempster nevű szomszédasszonya ezt látva (és talán megunva) beajánlotta őt egy komolyabb edzőhöz, a fitzroyi Eddie Illingworthhöz, akinek pályafutása szempontjából igen sokat köszönhetett. De a krikettnek és a családjának az útja más formában is keresztezte egymást: apja egyszer találkozott a világhírű Don Bradmannel, sőt, még kezet is fogott vele. Később, amikor a fiú ezt elmesélte, viccesen hozzátette: nem hiszi, hogy apja ezek után egy hétig megmosta volna a kezét.

Furcsa (többek által szélmalomszerűnek nevezett), ám szabályos mozdulatait azonban nem Illingworthtől tanulta, hanem ez a stílus magától jött. Hiába próbálták többen is átszoktatni, a rendes mozdulatokat idegennek érezte, sőt, később azt is elmondta: a többi dobóval ellentétben neki soha nem keletkeztek hátfájdalmai, talán éppen a szokatlan mozdulatai miatt. Amiknek persze más haszna is volt: gyakran sikerült általuk megtévesztenie vagy összezavarnia a vele szemben álló ütősöket. Ennek köszönhetően az 1960-as években csapatával, a Victoriával sok sikert ért el a Sheffield Shield bajnokságban: az 1969–1970-es tornagyőzelemnek például ő volt az egyik kulcsembere. Igaz, miközben a győzelmet ünnepelték egy Adelaide-i szállodában, néhány vicces kedvű csapattársa bedobta őt az úszómedencébe, ám a tréfa nem sült el jól, ugyanis Thomson oldala egy kicsit megsérült, így az utolsó meccsen már nem tudott 100%-ot beleadni. Mint később mesélte, ez az eset egy kicsit arra emlékeztette, amikor iskolás korában néhány dohányzó osztálytársa az ő táskáját használta hamutartónak. Mint mondta, az ilyen elszenvedett szivatások is hozzájárultak ahhoz, hogy jelleme megkeményedjen.

Többször vett részt válogatottak elleni turnémeccseken is, 1969 januárjában például, amikor a Victoria csapata a Karib-térség tesztválogatottja ellen játszott, 11 kaput szerzett, 1970-ben pedig szintén a Victoriában, Anglia ellen 9 ütőst ejtett ki 181 futás ellenében.

Nem volt véletlen tehát, hogy a nem sokkal az imént említett turnémeccs után kezdődő, érdekes módon hétmérkőzésesre tervezett Hamvakra már az ausztrál válogatottba is behívták. Ott azonban nem hozta az elvárt teljesítményt, hiszen 8 játékrész alatt mindössze 12 kaput szerzett, ráadásul nagyon pazarlóan: ezalatt 654 futást engedett az ütősöknek. A sorozat alatt viszont részese lett a történelemnek: mivel a 3., Melbourne-be tervezett teszt a rossz idő miatt elmaradt, 1971 elején a két csapat lejátszotta a világ első ENN-jét, ahol, mint a bevezetőben már megírtuk, Thomson szerezte az első kaput. Utána még a sorozat két tesztjén játszott, de nemzetközi pályafutása ennyiben ki is merült. Első osztályú krikettet még az 1974–1975-ös szezonig játszott.

Sportpályafutása alatt, majd körülbelül 50 éves koráig egy általános iskolában is tanított, és egy időben a Victoria állambeli ausztrálfutball-bajnokságban bíróként is tevékenykedett. Később futárként is dolgozott.

Felesége, Dianne ugyanabban az iskolában tanított, mint ő, így ismerkedtek meg. Egy fiuk született, aki külföldre költözött, és egy leányuk, aki Melbourne-ben élt.

Thomson 2003-ban egy autóbaleset miatt hetekre kórházba került, de szerencsésen túlélte. És bár utána is egészséges életmódot folytatva élt, nem ivott alkoholt és nem dohányzott, idős korára egy fertőzés következtében mégis legyengült a légzőrendszere, már az egyszerű otthoni fizikai munkákat sem tudta elvégezni. Miután felesége 2015-ben agyi érkatasztrófa miatt elhunyt, egyedül élt otthon, szinte remeteként, évekig még csak meg sem látogatta senki. Igaz, néha azért kimozdult otthonról: péntekenként például barátaival ment vásárolni, hétvégén pedig néha eljárt megnézni, hogy leányunokái hogyan kosárlabdáznak.

Alapból nem látható kép
×