Kevés izgalom, nagy indiai fölény a 2. teszt első napján

2025. október 10. – Szerző: Krikettgalaxis

Nem sokban különbözik ez a ma kezdődött második teszt az elsőtől, csak abban, hogy most India üt először. De a hatalmas különbség a két csapat játékereje között továbbra is fennáll: a Karib-térség csak két kaput tudott ma szerezni, míg például Jasaszví Dzsájszvál 173-neskinél tart.

Újdelhi egyik nevezetessége, a hatalmas India-kapu (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Ezen a mérkőzésen talán nem is az eredmény volt a fő kérdés: az előző tesztből kiindulva most is óriási indiai fölényt várhattunk. Inkább az, hogy a már előre lefutott meccsen kísérletezik-e egyik vagy másik csapat új emberekkel, új ütősrenddel. Illetve az, hogy ezen a delhi pályán, ami az ütésre alkalmasabbnak tűnt (bár a sávon a fűfoltok miatt várható volt, hogy kétsebességes lesz), mire megy a Karib-térség, akiknek a legnagyobb gondja mostanában egyértelműen a gyenge ütőjáték.

A pénzfeldobást India nyerte (Subman Gilnek ez először sikerült, mióta ő a kapitány!), és az ütést választották. Érdekes módon összeállításukon semmit sem változtattak, viszont a karibiak kevésbé meglepő módon igen, méghozzá egyet-egyet az ütősök és a dobók között: Brandon King és Johann Layne helyét Tevin Imlach és Anderson Phillip vette át.

Szerencsére a legendás delhi légszennyezettségnek ma nyoma sem volt: állítólag az utóbbi 7 év legjobb levegőminőségét mérték, mérik a napokban. És forróság sem volt, bár a Nap sütött, így jó körülmények várták a résztvevőket. A kezdés előtt a pálya kis harangját Anil Kumble szólaltatta meg, majd hamarosan indulhatott a játék. A vendégek fekete karszalaggal léptek pályára a napokban elhunyt Bernard Julienre emlékezve.

A két nyitó ütős Jasaszví Dzsájszvál és Kannaur Lokes Ráhul volt, akik 10 nullás dobás után szerezték meg a mai első futásokat. De nem csak ez jelezte, hogy a dobójáték ma egy kissé szorosabb volt: sokáig Indiától szokatlanul lassan gyűltek a pontok, 8 játszma után például még csak 16-nál tartottak – a közönség egy része Virát Kohlí nevét skandálva szórakoztatta magát. Sőt, bár utána volt több négyes is egymás után, de a 11. játszmában Ráhul már közel került a kieséshez, de egy dupla bíró szava megmentette őt az LKE-től. A gyorsulás aztán lassan folytatódott: a 16. játszmában meglett India 50-ese, majd hamarosan Ráhul megszerezte a játékrész első 6-osát – de a 18. játszmában ez a megnőtt agresszivitás okozta a vesztét: előrelépett, hogy támadja a labdát, de Jomel Warrican erősen kitérülő pörgő labdáját nem találta el, és leverték a kapuját. Következőnek az a Száín Szudarsan jött be, akiről a legtöbben úgy vélték: ez talán az utolsó lehetősége, és ha most sem mutat fel valami látványos teljesítményt, végleg kikerülhet a csapatból. De úgy látszik, az ütős nem érezte a nyomást, hiszen már az első labdát bátran 4-esre ütötte, és bár utána természetesen nem tartotta ezt a tempót, de magabiztosan játszott, és a 28. játszma végére, amikor megtartották az ebédet, 16-ig jött föl. India pedig 94/1-ig.

Szünet után azonban mintha egy kicsit megváltozott volna az ütési stílus: India rájött, hogy lehetnek bátrabbak. Az első játszmában Dzsájszvál például 3 négyest mutatott be, amivel megszerezte az 50-esét, majd utána is egy jó ideig szinte minden egyes játszmában volt legalább egy újabb határ, mindez az időnként kiszámíthatatlanul viselkedő talaj ellenére. A 41. játszmában meglett a 150 is, Szudarsan pedig a 45-ödikben elérte a maga 50-esét. Az 51. játszma hozta el Dzsájszvál 100-asát, és már-már leírtuk, hogy a csapat 200-asát pedig semmi sem veszélyeztette, amikor a semmiből majdnem sikerült elkapni az amúgy az eddigi vele szembeni labdák 100%-át irányító Szudarsant: most hibázott egyet, de Warrican is: vetődve meglett neki a labda, de amikor a vetődés végén leérkezett a földre, kiesett a kezéből! És most már tényleg nem volt veszélyben a 200/1: az meglett 3 dobás múlva. A nagyobb események pedig elkerülték a folytatást is: teáig igazából már semmi érdekes nem történt – az 58. játszma végén India 220/1-re állt.

A szünetben Dzsájszválnak legfeljebb azért kellett izgulnia, mert Nelsonon, azaz 111 futáson állt, de úgy látszik, ez nem zavarta őt, és a folytatásban már a második labdát 4-esre ütötte. A játékban semmi változás nem állt be. A Karib-térség próbálkozott derekasan, de eredménytelenül, a indiai pontok pedig tovább gyűltek – egészen 250-ig, amikor ismét Warrican, a mai egyetlen épkézláb dobó elhozta az áttörést: pörgő labdája LKE-t érően találta el a 87 futással rendelkező Szudarsant, aki még egy videózási lehetőséget is elvitt magával. Az új ütős, Gil aztán megint csak jól játszott, így a legizgalmasabb kérdés talán csak az volt, hogy vajon 80 játszma elteltével kikérik-e a dobók az új labdát, és ha nem, akkor mikor, hiszen emlékezhetünk, múltkor csak nagyon sokkal később kérték ki. Illetve az, hogy lesz-e ma extra pont, mert eddig még nem volt! És egyelőre sem új labda, sem extra nem jött, viszont Dzsájszvál 150-ese igen, méghozzá a 82. játszmában. Csak ezek után döntöttek a karibiak az új labda mellett, és Anderson Phillip visszahívása mellett a támadásba, de hiába. Ha nem is szélvészsebesen, de India a 86. játszmára elérte a 300-at, majd a nap végére, 90 játszma elteltével 318/2-re álltak.

Azaz egy kevéssé izgalmas nap ért ma véget, és újra úgy érezzük, meglehet majd a játékrészes győzelem Indiának. A vendégek egyetlen öröme talán csak az lehetett, hogy egész nap egyetlen extra sem született...