Két nap után sincs fölényben senki a pakisztáni teszten

2025. október 21. – Szerző: Krikettgalaxis

Bár Dél-Afrika számára indult jobban a mai nap a ravalpindi teszten, hiszen elég gyorsan kidobták a maradék 5 pakisztáni ütőst, de mivel a nap végéhez közeledve ők is gyorsan elvesztettek két embert a korábbi kettőn kívül, így megint kiegyenlítetten zárult a nap: Dél-Afrika 148 futásos hátrányban van, 6 megmaradó kapuval a 2. játékrészben.

Piros krikettlabda (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Egy nap alatt kiderült, hogy a ravalpindi talaj nem olyan szörnyű, mint néhány szakértő előzetesen hitte, valószínűleg jobb, mint a múltkori lahori, de abban egyelőre nem kételkedett senki, hogy hamarosan nehezebbé válik az ütésre. Időközben kiderült az is, hogy az itteni talaj agyagtartalma 64%, míg Lahorban csak 30% volt: ez és a kezdeti fűborítás megmagyarázta, hogy az első napon miért nem térültek ki nagyon a pörgő labdák (csak néha). De a várható változás miatt (bár a 259/5-ös állás még kiegyenlítettnek tűnt) innentől kezdve a Pakisztán által megszerzett újabb és újabb futások folyamatosan billentették el a mérleget feléjük – feltéve persze, hogy nem vesztenek pár kaput gyorsan.

A tegnapi nap végén (érdekes módon nem 90, hanem 91 játszma után) Szaúd Sakíl volt bent a pályán 42 futással, valamint Szalmán Ága, aki 10-zel rendelkezett. Dél-Afrika egyik végről gyors, a másikról lassú labdákkal próbálkozott az elején: a kettő közül elsősorban a pörgető Keshav Maharaj labdái voltak veszélyesebbek, bár mindkét dobó ellen történtek (jogosan) meg nem adott LKE-k is, de sem ilyen, sem másfajta eredménnyel senki sem járt. A 96. játszmában Sakíl elérte az 50 futást (118 labdából), a 103-adikban pedig meglett a csapat 300-a is. Hamarosan már Ága is közeledett az 50-eséhez, viszont ebben Maharajnak sikerült megakadályoznia: a 106. játszmában LKE-be ejtette, és hiába a videózás, az eset egyértelmű volt. Következőnek Naumán Alí jött be, azaz belekezdtünk a sorvégbe: most már csak Sakíl állt igazán Dél-Afrika útjában. Nem sokáig! A 108. játszmában megint Maharaj volt a főszereplő, akinek labdája váratlanul egyenesen haladt tovább pattanás után, így az ütős rosszul számolt, és csak a külső élével tudott beleérni, ebből pedig katonaelkapás lett. 321/7. Jöhetett Sahín Sáh Afrídí, aki már egy ideje arról is ismert volt, hogy sokszor egész eredményes, még ha nem is túl stílusos ütéseket mutat be. Most viszont nagyon hamar belebukott egy ilyenbe: nagy lendítése teljesen mellément, így Maharaj labdája simán utat talált a kapujába – ötös zsákmány. A dolgok pedig most már felgyorsultak: a 114. játszmát megint Maharaj dobta, és 4 labdán belül végzett az utolsó két ütőssel is, így 7-es zsákmánnyal zárt, Pakisztán pedig 333 futással, ami kicsit gyengébb eredmény volt, mint amire reggel számítottak...

A második játékrészbe még ebéd előtt belekezdtünk egy kicsit. A nyitó ütősök Aiden Markram és Ryan Rickelton voltak, és persze Pakisztán is egyszerre támadott kétféle sebességű dobóval. A 3. játszmában Sahín Afrídí máris kis híján eredményes volt, de a bíró nem ítélt LKE-t Markram ellen, a videózásból pedig bíró szava jött ki a kaputalálatra... De mindössze 3 játszma telt el, és 9/0-nál elérkezett az ebédidő.

A folytatásban még mindig Afrídí és Naumán Alí dobott, és továbbra is teremtettek kisebb veszélyeket, volt megint egy videózás LKE-ért is a 7. játszmában, de ez is érvénytelen volt. Egyértelműbb esetet hozott viszont a 9. játszma, amikor Rickelton a kapushoz élezte a közepesen gyors labdát: itt nem volt szükség DFR-re. A 12. játszmától már csak pörgetők dobtak, köztük az újonc másik Afrídí, azaz Ászif Afrídí, akit a 15. játszmában Markram egy 6-ossal üdvözölt, de amúgy ez a hatos nagyon kilógott a környezetéből, mert összességében kevés pont gyűlt és lassan. Pakisztán pedig nem állt le a videóztatással, de harmadjára sem lett igazuk: a 18. játszma elején Markram ellen szerettek volna bizonyítani egy láb a kapu előttöt, de a labda a láb-karók vonalán kívül pattant. Markram pedig ezek után egyre jobban felbátorodott, volt egymás után két négyese is egy alkalommal, de a 21. játszmában lényegében a saját hibájából esett ki: ügyetlenül pont a zárt hosszúhoz ütötte Szádzsid Hán dobását. Mostantól kezdve Tristan Stubbs és Tony de Zorzi ütött, bár utóbbitól hamar megszabadulhattak volna a dobók, de visszaütöttek a korán elpazarolt DFR-ek: az utolsót már nem merték kikérni, amikor Ászif Afrídí LKE-t érően találta el, pedig ha kikérték volna, érvényes kiesés lett volna belőle... Márpedig ez elég nagy hibának bizonyult, mert a társulás megszilárdította magát a pályán, és bár lassan (főleg Stubbs nagyon lassan) haladtak, de a teára, amit a 34. játszma után tartottak meg, 86/2-ig jöttek föl, ami már csak 247-es hátrányt jelentett.

Szünet után feltűnő volt, hogy egy katona milyen közel helyezkedett az ütősökhöz: ez valószínűleg azért lehetett, mert sok élezés volt már, amik a távolabb állított katoná(k)hoz nem jutottak el. Ekkoriban egy rövid ideig még Sahín Afrídí is próbálkozott a dobással (sikerült már egy pici visszagörbülést is kihoznia a labdából), de aztán hamar dupla pörgetésre váltottak a pakisztániak. A Szádzsid Hán–Naumán Ali pár szépen vissza is fogta a pontszerzést, de aztán például a 46. és az 51. játszmában is egy váratlan 6-os jött le De Zorzi ütőjéről! Az 52. játszma után ivószünet következett, aztán megint visszatért Sahín Afrídí, de hiába, sőt, a következő játszmában mindkét ütős a maga 50-esét is megszerezte, a csapat pedig elérte a 150-et. Az 58. játszmára hosszú idő után visszatért Ászif Afrídí, és ez vége jó húzás volt Pakisztán részéről: az 5. labdájából máris LKE-t ünnepelt De Zorzi ellen. Igaz, a bíró először lehűtötte az örömét, mert nem adta meg, de Pakisztán most volt elég bátor, és kikérte az utolsó videózását, aminek meg is lett az eredménye: De Zorzi kiesett, és a videó is megmaradt nekik. Egy pedig, ahogy mondani szokás, hozza a másodikat: Ászif Afrídí pályafutása első kapuja után gyorsan bekaszált egy újabbat, méghozzá a frissen bejövő Dewald Brevis ellen, aki a katonához élezett. Ekkor már nagyon kevés volt hátra a napból, úgyhogy Stubbs és Kyle Verreynne nem kockáztatott: nyugodtan lejátszották a maradék időt, így a nap a 65. játszma végén 185/4-gyel ért véget. Ez 148-as pakisztáni vezetést jelent: ember legyen a talpán, aki tudja, hogy ki áll jobban!