Úgy látszik, Dél-Afrika vagy tarol, vagy szétesik
2025. október 25. – Szerző: Krikettgalaxis
Ma pedig szétesett. A női világbajnokságról van szó, ahol a mai találkozón a dél-afrikaiak hatalmas vereséget szenvedtek Ausztráliától, akik így a tabella élén végeztek. A nap hőse egyértelműen Alana King volt, aki a vébék történetének első 7-es zsákmányát szerezte, benne egy világrekord gyorsaságú 5-ös zsákmánnyal.
Koala valahol Ausztráliában (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Vajon Angliával vagy Indiával lenne jobb találkozni az elődöntőben? Kívülállók bizonyára azt mondhatták volna, hogy mindegy, mindkettő kemény ellenfél – de elképzelhető, hogy az ausztrálok vagy a dél-afrikaiak fejében mégis motoszkált valami válaszféleség ez előtt a meccs előtt. Ha igen, akkor természetesen akkor jártunk volna a legjobban, ha mindketten Indiát szerették volna ellenfélül kapni: hiszen India a mai győztesnek járt
, míg a vesztes Angliával csaphatott majd össze. De mi van, ha valamelyikük úgy gondolta, hogy Anglia lenne számára az ideálisabb ellenfél? Akkor ma vereségre játszott volna? Furcsa gondolat, más minősítést most nem is írunk róla. Szerencsére egy másik apró pluszmotiváció is lehetett azért a győzelemre: aki ezt megnyeri, az egy nappal többet pihenhet majd az elődöntő előtt. Hátha ez is számított.
A mai játék Indaurban zajlott, egy friss, de a korábbiakhoz hasonlóan fekete talajú sávon, kevés fűvel, kopasz foltokkal. Az idő meleg volt, de felhős, 80%-os párataralmú levegővel. A pénzfeldobást Ausztrália nyerte, és a dobást választották. Csapatukban egy csere történt múltkorhoz képest: Sophie Molineux helyét Georgia Wareham vette át, míg Dél-Afrikánál, akik bevallottan szintén a dobással szerettek volna indítani, két változás is volt: ott Karabo Meso és Nondumiso Shangase is kimaradt, helyükre pedig Sinalo Jafta és Masabata Klaas került be.
A két nyitó ütős Laura Wolvaardt és Tazmin Brits volt, akik egy szűzzel kezdtek, de például a 3. játszmában (amit ugyanaz a Megan Schutt dobott) meg Wolvaardtnak 4 darab 4-ese volt. Aztán még kettő, így hamarosan úgy nézett ki az állás, hogy neki 31, Britsnek pedig 1 futása volt! Azonban ezek után az első kieső pont Wolvaardt lett, pont Schutt labdájából, így jöhetett be Suné Luus. Ekkor a pályamunkások már láthatóan készülődtek valamire, a tévések kezdték befedni a kameráikat, és hamarosan kiderült, mindez miért: elkezdett csöpögni az eső. Szerencsére azonban nem lett belőle komolyabb csapadék – csak a kapuk kezdtek el záporozni! A 10. játszmában (ami egyébként szűz lett) Kim Garth LKE-zte ki a nagyon vontatottan játszó Britst, a 12. játszmában pedig megjött a mai első pörgető, Alana King, aki mindjárt bele is csapott a lecsóba: első játszmája neki is szűzre sikerült, méghozzá két kapuval – Luust és a frissen bejövő Marizanne Kappot ejtette ki: 43/4-nél Dél-Afrika eléggé bajba került! King pedig folytatta. Második játszmája is szűz lett, és bár akkor nem ejtett ki senkit, de az az után következőben megint duplázott: első 15 dobásából tehát 4 kaput szerzett, és egyetlen árva futás sem gyűlt össze ellene! Már most erősen pályázott a meccs legjobbja címre, pedig még ez messze nem volt minden! Jafta gyorsan beütött ugyan 7 darab 4-est, de a 18. játszmában King őt is kidobta, amivel ötös zsákmányig jutott: ehhez pedig mindössze 21 dobásra volt szüksége, amivel megdöntötte Aimee Maguire 23 labdás tavalyi rekordját. A változatosság kedvéért a 20. játszma sem telt el King-kapu nélkül: ekkor Klaas kéz-karóját fordította ki a földből, így az állás 88/8-ra változott, és bőven benne volt, hogy még a 100 sem lesz meg a végére... Nem is lett: bár Ashleigh Gardner elvette a 8-as zsákmány lehetőségét Kingtől azzal, hogy a következő kaput ő szerezte, de a 7-es azért a végére meglett: méghozzá már a 24. játszmában, azaz Dél-Afrika még a félidő tervezett felét sem tudta végigütni, és 97-tel elfogyott! King mindössze a 3. ausztrál lett, aki 7 kaput szerzett egy női ENN-es félidőben, de közülük a legtakarékosabb, vagyis mostantól övé a legjobb ausztrál dobóteljesítmény. Ha pedig csak a világbajnokságokat nézzük: ott a legjobb dobóteljesítmény (nem csak ausztráloktól, hanem bárkitől!) egy 6/10 volt, amit Jackie Lord ért el még 1982-ben, tehát ez is megdőlt. A 97-es eredmény egyébként Dél-Afrika eddigi legrosszabbja lett Ausztrália ellen...
Ahhoz nem sok kétség fért, hogy ezt a célt Ausztrália lekergeti, a kérdés csak az volt, mikor. Az első játszma itt is szűz lett, sőt, Kapp dobásából a 3. játszmában Phoebe Litchfieldet el is kapták, majd a 6. játszmában a 3. rendű Ellyse Perry is úgy búcsúzott, hogy egyetlen futás sem került a neve mellé, mégsem mondhattuk azt, hogy Ausztrália bajban lett volna. A másik nyitó, Georgia Voll például a 7. játszmában két négyessel rontotta le Kapp eddigi 0-s gazdálkodását, és Beth Mooney is szorgosan kezdte gyűjtögetni a pontokat. Az első erőfölény (10 játszma) végére máris 49/2-nél tartottak, azaz a cél fele meg is volt, és a játék képe nem változott: már-már úgy nézett ki, ez a pár be is viszi őket a célba, de azért az utolsó métereken
Nadine de Klerk még közbeszólt, és kiejtette a 42-nél tartó Mooney-t... Ezen viszont már semmi sem múlt: a frissen bejövő Annabel Sutherland két 4-esének köszönhetően már a 17. játszmában meglett az ausztrál győzelem.
Ausztrália tehát sorozatban 15 világbajnoki mérkőzést nyert meg, utoljára még 2017-ben kaptak ki az elődöntőben – éppen Indiától, aki tehát most is az ellenfelük lesz a mostani elődöntőben... Ilyen 15-ös sorozata egyébként még senki másnak nem volt: csak Ausztráliának egyszer régebben, még az 1997-es és 2000-es tornákon átívelően.
