Most Dél-Afrika söpörte el Angliát

2025. október 29. – Szerző: Krikettgalaxis

A csopotkörben még hatalmas vereséget szenvedett Dél-Afrika a női világbajnokságon Angliától, de most, hogy az elődöntőben újra találkozott a két csapat, fordult a kocka, és főként Laura Wolvaardtnak köszönhetően (aki egymaga 100-zal több futást gyűjtött most, mint múltkor a teljes csapat összesen) simán jutottak be az afrikaiak a vasárnapi döntőbe.

Fokváros látképe (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Kevesebb mint egytizede volt már csak hátra a világbajnokságnak, három mérkőzés, de természetesen a legfontosabb három: az elődöntők és a döntő. A mai csata két résztvevője, Dél-Afrika és Anglia 2017-ben és 2022-ben is ugyanebben a szakaszban találkozott egymással: mindkétszer az angolok örülhettek a végén. Az idei csoportkörben úgyszintén – ráadásul ez egy, még a kiütésesnél is kiütésesebb angol siker volt, ráadásul ugyanitt, mint ma: Guváhátíban... Dél-Afrika azóta viszont szépen pályára talált, sorra nyerték a meccseiket – egészen az utolsó találkozójukig, amikor meg ismételten borzalmas összeverést kaptak, méghozzá az ausztráloktól. Anglia teljesítménye sokkal kiegyensúlyozottabb volt, ők csak Ausztráliától kaptak ki, és bár nem kicsit, de nem is annyira, mint az afrikaiak.

Ez a mérkőzés azonban eleinte nem nagyon mozgatta meg az indiai szurkolókat: a kezdés előtt fél órával szinte üresen kongott a stadion – igaz, nem csak az érdeklődés hiánya vezethetett ide, hanem az is, hogy szerda volt, és hogy rengeteg útlezárás és biztonsági ellenőrzés nehezítette a helyszínre való eljutást, sőt, bár ez nem volt akadály, de még a légierő gépei is a stadion környékén gyakorlatoztak. De azért ahogy telt az idő, egyre többen és többen szivárogtak be a nézőtérre, sőt, a végén tízezer fölé is nőtt a nézőszám.

Ebben a stadionban egyébként már közel 3 hete nem volt meccs, így a sáv lényegében frissnek volt tekinthető. A szakértő úgy látta, ez most ütősbarát lesz, holott korábban nehéz volt rajta az ütés, és sok keresnivalója volt a pörgetőknek is. A sávot jórészt egy kis fű borította, de voltak rajta kopasz foltok is.

A pénzfeldobást Anglia nyerte, és a dobást választották. Ugyanazt a csapatot küldték pályára, mint legutóbb, amiben az volt a fő hír, hogy ezek szerint a múltkor vállsérülést szenvedett Sophie Ecclestone tudta vállalni a játékot. Dél-Afrikánál viszont volt egy változás: Masabata Klaas helyét Anneke Bosch vette át, vagyis egyértelműen az ütőjátékukat erősítették meg.

A két nyitó Laura Wolvaardt és Tazmin Brits volt, előbbi pedig az első két labdát amolyan idegnyugtatóként máris 4-esre ütötte (bár az egyik csak szerencsével lett az). De a folytatásban már nem csak a szerencsén múltak a dolgok: a pár jól játszott, jól ütött, sok négyessel (igaz, kevés szimplával), így a 10 játszmányi erőfölényt 58/0-ra hozták le – ez lett Anglia első olyan erőfölénye a vébén, amikor nem szereztek kaput. Sőt, a 14. játszmában Dél-Afrika átlépte a 69-et: ne feledjük, a múltkor 69/10-zel végeztek Anglia ellen, most meg ki sem esett még senkijük! A 15. játszmában Wolvaardt elérte a 48-at, amivel összesítésben följött 5000 ENN-futásra, méghozzá első dél-afrikai nőként és hatodik nőként a világon, majd rövidesen a mai 50-ese is meglett. A 19. játszma végén már 100 fölött járt a csapat, a 20 játszma pedig egy jó határvonalnak bizonyult a stílusváltásra: szinte rögtön utána már meg is jött a nap első hatosa, méghozzá Britstől. Ám a pár a 23. játszmában már felbomlott, méghozzá éppen az ütőkártya, Ecclestone dobásából, amikor a 45-nél tartó Brits a saját kapujára piszkálta rá a labdát. Sőt, még ugyanebben a játszmában a frissen bejövő Bosch is búcsúzott: neki Ecclestone a kéz-karóját fektette ki, és ez a 116/2 mindjárt máshogy nézett ki. A pontszerzés egy csapásra lelassult, sőt, a következő ember, Suné Luus is nagyon hamar ráütötte a labdát a kapujára: háromból három kidobás eddig. Wolvaardt mellé megérkezett Marizanne Kapp, akik a 31. játszmára már 150 fölé emelték a csapatot, majd egyre jobban fölpörgették a pontarányt is – volt például egy 25 labdás sorozatuk is, amiben egy nullás sem volt. De aztán a 37. játszmára visszatért Ecclestone, és a 42-vel rendelkező Kappot elkapták a dobásából, majd a következő játszmában az eddig nem sokat mutató Lauren Bell is lecsapott, Sinalo Jaftát kidobva: 192/5, megint megtört a dél-afrikai lendület. Azért a 40. játszmában pont egyszerre meglett nekik a 200 és Wolvaardtnak a 100 – utána viszont Ecclestone-nak a 4-es zsákmány is, bár még mindig nem Wolvaardtot kiejtve. Az 5-ös viszont nem lett meg, bár úgy tűnik, az angolok nagyon szerették volna: a dobó mai utolsó labdájánál még egy videózást is kikértek egy LKE-re, ami pedig eléggé látszott, hogy kudarcra van ítélve... Wolvaardt pedig folytatta: a 45. játszma végére főként neki volt köszönhető, hogy a csapat már a 250-et is elérte, és miközben Dél-Afrika korábbi legjobb egyéni vébépontszáma 102 volt (még 2013-ban), ő maga a 47. játszmában már a 150-et is átlépte, majd 169-ig viharzott el – amikor Bell végül egy lassabb labdával megtévesztette, rosszul időzített ütését pedig elkapták a zárt hosszún. Természetesen az angol mezőnyjátékosok sorra gratuláltak neki, amikor ment le a pályáról... Utána viszont Chloe Tryon ütéseiből meglett a 300 is, a félidő vége pedig egy erős 319 lett. Anglia még soha nem kergetett le ekkora célt női ENN-ben!

A második játékrész nyitói Amy Jones és Tammy Beaumont voltak, de Jones, talán a magas pontszám miatti nyomás eredményeként a legelején, a második labdából hibázott: Kapp labdája átment az ütője és a lába között, és eltalálta a kaput! Az idegesség pedig még ugyanebben a játszmában meghozta a második kiesést is: az új ember, Heather Knight ráélezte a labdát a saját kapujára: 0/2, és máris eldőlt a meccs? A második játszma első érvényes dobása alkalmával (egy széles után) aztán a bíró újra felemelte az ujját – csak a videózás menthette volna meg Beaumont-t az elkapástól, amit nyilván azért kért ki, mert nem érezte, hogy beleért, de bizony beleért: 1/3, mi lesz itt, fordított előjellel ismétlődik meg a két csapat csoportmeccse? A játék ezek után egy kicsit megnyugodott, Nat Sciver és Alice Capsey a 10 játszmányi erőfölény végére 34/3-ig jutottak el – persze ez is édeskevés volt. Aztán az angol építkezés tovább tartott, és bár nem mondhattuk azt, hogy sikeres kergetéssel fenyegettek volna, de azért egyre bosszantóbb lehetett Dél-Afrika számára, hogy nem tudták őket kiejteni – még a 15. játszmában sem, amikor Nondumiso Shangase, egy helyettesítő mezőnyjátékos egy könnyű csemegét ejtett el Capsey ellen... A 20. játszma végén még mindig ez a pár volt bent, 90/3-nál, de ez még mindig messze Dél-Afrikának volt jobb állás. A 23. játszmában mindkét ütős elérte a maga 50-esét (méghozzá két egymás utáni dobásból), viszont még ugyanekkor Capsey éppen kiszúrta egy ütéssel a nyílt közepet, aki el is kapta: 108/4. A 25. játszmában újabb elejtett elkapás történt, ezúttal Brits részéről, de ami nagyobb baj volt az afrikaiaknak, az az, hogy közben a játékos ráesett a vállára, és meg is sérült, el is kellett hagynia a pályát. De az is egyre riasztóbb volt, hogy Sciver egyre magabiztosabban játszott – így éppen időben jött a 29. játszmában az újabb Kapp által szerzett kapu, amikor a 64-nél tartó ütős is búcsúzott: mostantól már kétség sem fért a végső győztes kilétéhez. Hát még amikor a 31. játszmában Kapp két egymás utáni labdájából két kapuselkapás történt: Anglia 144/7-re zuhant, Kapp pedig ma ötös zsákmányig jött föl, a női vébék történetének pedig a legeredményesebb dobójává vált 44 találattal! Olyan pedig most történt először egy világbajnokságon a nőknél, hogy egy meccsen 150-es és 5-ös zsákmány is előfordult. Innen pedig már nem volt nehéz felgöngyölíteni a dolgokat: a 8. kaput Nonkululeko Mlaba szerezte a 34. játszmában, és bár utána Danni Wyatt és Linsey Smith még szépen kitartott, utóbbi 10. rendűként egészen 27 futásig följött, és Bell is beütött két 4-est a végén, de a 43. játszmában így is elfogyott a csapat, és még csak a 200-at sem érték el. Hát, szépen visszakapták, amit a csoportmeccsen adtak Dél-Afrikának! Közben egyébként itt a végén Luus végrehajtotta pályafutása 57. ENN-elkapását, amivel új dél-afrikai csúcsot állított fel (a kapusokat nem tekintve).

Dél-Afrika tehát története első ENN-világbajnoki döntőjére készülhet, de hogy ki ellen: Ausztrália vagy India lesz az ellenfelük, az holnap derül ki!