Rövidebb lett az első nap, de Új-Zéland így is sok kaput vesztett
2025. december 2. – Szerző: Krikettgalaxis
Bemutatkozott Új-Zéland is a tesztvébé új ciklusában, de egyelőre nem túl fényesen. Az Karib-térség elleni első teszt első napján, annak ellenére, hogy a rossz körülmények (eső és gyenge fény) miatt csak 70 játszmára volt idő, már 9 ütősük kiesett 231 futás megszerzésével.
Piros krikettlabda (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Több szempontból is hiánypótló mérkőzés kezdődött ma Christchurchben. Egyrészt azért, mert a tesztvébéből már 17 meccs lement, de Új-Zéland még egyet sem játszott ebből a 17-ből, másrészt meg azért, mert azok közül az ellenfelek közül, akivel története során Új-Zéland egyáltalán valaha összekerült már, azok közül a Karib-térséggel játszottak legrégebben utoljára: 2020-ban.
Ami a csapatok formáját illeti: a hazaiakéról nem sokat lehetett tudni, mert idén eddig összesen csak két tesztet játszottak, azt is Zimbabwe ellen, ami nem pont arra alkalmas, hogy az erejüket felmérjük. De a karibiakról sem lehetett sokat tudni: az új ciklusban 5 eddigi mérkőzésüket mind elvesztették ugyan, de azok a vereségek meg mind a bombaerős ausztrálok és indiaiak ellen történtek. A történelem viszont Új-Zéland mellett szólt: ők utoljára 1995-ben kaptak ki hazai pályán a Karib-térségtől!
A dobósávon dús fű nőtt, így várható volt, hogy az elején a gyors dobóknak nagyon is kedvezni fog a talaj, sok varratos elmozdulás és görbülés is várható volt. Így nem is csoda, hogy a pénzfeldobást megnyerő vendégek a dobással való kezdés mellett döntöttek. Csapatukba egyébként bekerült egy abszolút újonc, a 29 éves kora ellenére mindössze 16 első osztályú meccsel rendelkező Ojay Shields. Új-Zélandot több sérülés is sújtotta: emiatt nem volt elérhető például Daryl Mitchell és William O’Rourke sem.
A két nyitó ütős Tom Latham és Devon Conway volt, ám ebből a társulásból igazán keveset láttunk: Kemar Roach ugyanis a nap 3. labdájából kiejtette Conwayt, aki csak úgy kinyújtotta az ütőjét, aminek külső éléről a sorakozó katonákhoz pattant a labda, ahol a második számú játékos jobbra elmozdulva két kézzel kényelmesen el is kapta. Az új ember Kane Williamson volt – és ezt a párt más sokkal tovább élvezhették a nézők. Bár nem folyamatosan: 3.3 után, 11:15 táján ugyanis egy kis gyenge eső miatt megszakadt a meccs, majd a csapadék felerősödött, így egyre több területet takartak le a pályából. Végül mintegy másfél órányi szünet után folytatódhatott a játék: az pedig igen óvatosan folytatódott az ütősök részéről. 10.3-ig mindössze 17/1-re jöttek föl – ekkor viszont újra eleredt az eső, megállt a játék, ezt az alkalmat pedig ki is használták megtartani az ebédszünetet.
Szerencsére a szünetet nem kellett meghosszabbítani, mert az eső elállt. A folytatásban aztán hirtelen megváltozott a játék képe: Williamson a 12. játszmában beütötte a meccs első 4-esét, sőt, mindjárt kettőt is. Latham viszont továbbra is csigalassú volt: második (!) futását például csak a vele szembeni 37. labdából gyűjtötte be... De aztán például a 17. játszma elején, amikor Shields élete első tesztlabdáját dobta, abból Latham máris 4-est ütött, ráadásul a dobó túllépett a vonalon is, szóval nem éppen emlékezetes bemutatkozás volt a részéről – vagy pont hogy emlékezetes? De aztán javított ő is, és mindenki más is rendezte a sorokat, például Új-Zéland a következő játszmában átlépte az 50-et is. Shields aztán a 19-edikben már ünnepelt: labdája átsuhant Williamson ütője és lába között, eltalálva a kaput – csakhogy megint túllépett, így a kiejtés érvénytelen lett! Így aztán az ütős eljutott például a 27. játszmáig is, amikor is meglett neki az 50, és a 30-adikig is, ami még 94/1-gyel, vagyis igen jó állással kezdődött meg csapata számára, de egészen máshogy végződött. Justin Greaves ugyanis egy igen szép labdát dobott, amit Williams nem tudott jól kivédeni, és ő is a katonához élezett – a dobó nagyot ünnepelt! Két játszma után pedig máris megduplázta a kapui számát, mert most meg a 24 futásnál járó Latham hajtása sikerült rosszul, ebből is élezés lett, abból pedig kapuselkapás: 95/3. És ez még nem minden: igaz, hogy a következő játszmában legalább a 100 meglett Új-Zélandnak, de aztán Jayden Seales hosszabb labdája nem ízlett Rachin Ravindrának, nem sikerült megjátszania, amit a kéz-karója bánt. A futások ezek után is nagyon lassan gyűltek, amikor pedig Will Youngnak sikerült egy négyes a 41. játszmában, a következő dobásból már mintha nem tudta volna eldönteni, hogy mit tegyen, és ez a tétovázás szintén egy elkapással végződő belepiszkáláshoz vezetett. A dobó, Johann Layne szintén lelkesen ünnepelt: felugrott és belerúgott a levegőbe. A tea a 43. játszma végén érkezett el, 128/5-nél: eddig a vendégek örülhettek jobban!
A 44. játszmában Tom Blundell ütése után 4-et futottak az ütősök (ami azért nem gyakori), viszont társa, Michael Bracewell csak a 20. vele szembeni dobásból gyűjtötte be az első pontját... Igaz, aztán jelentősen rákapcsolt. Kellett is, mert hamarosan Blundell kiesett mellőle: Shields most már végre megszerezte első tesztkapuját – méghozzá egy nagyon hasonló kidobással, mint amit elsőre is csinált, ami akkor végül érvénytelen lett. Az 50. játszmában lett meg az összesített 150, a Bracewell–Nathan Smith pár pedig annyira begyorsított (legalábbis az eddigiekhez képest), hogy a 65-ödikben pedig a 200-at is elérték. Utána viszont nagyon felpörögtek az események. Először is Roston Chase is feliratkozott a kapuszerzők közé, amikor Smith nem tudta átemelni a labdáját a középpálya és a zárt közép térségén, csak a középpályáshoz sikerült ütnie. Aztán szinte párosával jöttek a négyesek: három játszma is volt a hátralevő nagyon kevés között, amikor két határ is született – viszont ugyanekkor még két kiesést is láttunk. Shields rövid labdáját a 47-nél járó Bracewell rosszul húzta meg, és megint a középpályán történt belőle elkapás, végül pedig Roach is kiejtette még a 10. rendű Matt Henryt, így 70 játszma után 231/9-et mutatott az eredményjelző. Az elveszett idő és a gyenge fény miatt azonban ekkor vége is lett a napnak.
