Körülbelül ugyanannyival vezet Ausztrália, mint egy napja, de mekkora a különbség!

2025. december 6. – Szerző: Krikettgalaxis

Tegnap 44 futásos ausztrál előnnyel fejeződött be a Hamvak-meccs második napja, ma pedig 43-mal vezetnek a hazaiak. Csakhogy ez már a harmadik játékrész, és ott már 6 angol ütős kiesett, úgyhogy ég és föld!

A Tizenkét apostol nevű sziklaegyüttes az ausztrál Victoria állam partjainál (illusztráció)A Tizenkét apostol nevű sziklaegyüttes az ausztrál Victoria állam partjainál (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Két nap után egyértelműen el volt mondható, hogy Ausztrália áll jobban: már 44 futással vezettek a második játékrészben, és még csak 6 embert vesztettek el, így mai első céljuk az lehetett, hogy akár mondjuk egy 100-as vagy annál is nagyobb előnyt építsenek fel maguknak a negyed végére. Ebben a szép napsütés is segíthette az ütőseiket, ami a kezdéskor fogadta őket: tudták, ezt az időszakot érdemes nagyon kihasználni, hiszen éjjel-nappali tesztről volt szó!

A játék 378/6-ról indult, a játékrészből 73 játszma telt el tegnap. A két ütős Alex Carey volt 46 futással, illetve Michael Neser 15-tel. Előbbinek természetesen nem kellett sok idő az 50-eséhez, ám öröme nem tarthatott sokáig: pár labda múlva elvesztette maga mellől Nesert, aki Ben Stokes labdájába elég ügyetlenül ért bele, így a kapus el tudta kapni. Sőt, pár perc múlva Carey is kis híján búcsúzott, de megúszta a kifutást, mert a mezőnyből pontatlanul jött vissza a labda. A 79. játszmában új társa, Mitchell Starc két egymás utáni 4-est is beütött, amivel a csapat 400 fölé kúszott, majd amint letelt a 80, Anglia azonnal kérte is az új labdát. Ezzel aztán történtek is bizonytalankodások az ütősök részéről – sőt, nem is sokára, a 83. játszmában Gus Atkinson meg is szerezte vele a kulcsfontosságú kaput: Carey piszkálta a kapushoz. Most már csak az ausztrál sorvég küzdött: Starc és Scott Boland, kérdés volt, mennyi borsot tudnak még törni az angolok orra alá. És bár viszonylag sokszor melléütöttek, éleztek meg ilyesmik, de bizony jó hosszú ideig nem bírtak velük a dobók! Azért az látszott, hogy kettejük közül Starcban bíznak jobban, igyekeztek őt aktív pozícióban tartani, Boland nagyon kevés labdához jutott. De amihez jutott, azokat túlélte, a csapat pedig lassacskán lépdelt előre és előre. A 95. játszmában előnyük 100 fölé nőtt, így a 98-adikban Anglia már egy vészmegoldással is megpróbálkozott: adtak egy újabb játszmát egyetlen épkézláb pörgetőjüknek, Will Jacksnek, de hiába. Az első szünet, a tea a 99. játszma végén így 450/8-cal érkezett el, azaz Ausztrália 116-tal vezetett.

A szünetet Starc egyébként már 46 futással töltötte, és utána az első játszmában mindjárt beütött egy 4-est, megszerezve az 50-esét: 2016 óta ez volt neki az első hazai pályán! Ebben az időszakban az egyik végről folyamatosan Jacks dobott, aki takarékosabb is volt, mint a sebes dobók: bár ellene is született határ, de a többiek ellen gyakrabban. Így aztán a 109. játszmában már 150-re is nőtt a hazaiak vezetése – közben pedig Starc összesítésben a világ legtöbb futást szerző 9. rendű ütőse lett a tesztben! Ma már e játszma végéig 135 labdával is szembenézett, de ez úgy tűnik, nagyon megterhelte, hiszen ápolást kért a könyökére... de még tudta folytatni utána is. Egy kicsit. Viszont itt már nem a könyökével volt a baj, hanem Brydon Carse labdájával: azt ugyanis éppen a nyílt középre ütötte, ahol Stokes és Ben Duckett majdnem összeütközött ugyan, de végül előbbinek meglett a labda. Az utolsó ember Brendan Doggett volt, akivel a 114. játszmában sikerült átlépni az összesített 500-at: ilyen magas pontszám egyéni 100-as nélkül rendkívül ritkán fordul elő, ahogy az is, hogy minden egyes ütős pontosan két számjegyű eredményt érjen el. Márpedig amikor a 116. játszma elején Doggett is följött 10-re, ez is megtörtént. Sőt, hamarosan a 13 is meglett neki: ilyen pedig még soha nem történt egy tesztben, hogy mindenkinek legalább 13 futása legyen! Viszont ez a rekord tovább nem javult: Jacks hamarosan kiejtette, így Ausztrália 511-gyel, azaz 177-es előnnyel zárt. És nem csak az angol kilátások voltak sötétek, hanem az égbolt is...

Vacsora előtt még volt egy kis idő belekezdeni a harmadik játékrészbe. Az viszont a legtelhetetlenebb ausztrál szurkolók számára csalódással indult: Starc ezúttal kivételesen nem szerzett kaput az első játszmában, Zak Crawley és Ben Duckett sikeresen túlélte azt! A 4. játszmát viszont már kis híján nem, mert akkor Duckett éppen a dobó, Neser felé ütötte vissza a labdát, egy hangyányival fejmagasság fölött, de Neser hiába emelte a kezeit, nem sikerült megfognia azt. A pontgyűjtés viszont remekül haladt az angoloknak: a 6. játszma végén megtartott vacsorára máris 45/0-nál voltak – nagy meccs nézett ki!

A folytatásban viszont hamar megtört a társulás: Boland labdája a számítások szerint 60 centivel (!) alacsonyabbra pattant, mint az átlag e távolság esetén, ez pedig jócskán megzavarta Duckettet, akinek így meg is dőlt az egyik karója. Ráadásul ebben az időszakban nyoma sem volt annak a sebességnek, ahogy korábban gyűltek az angol futások, a 16. játszma végére bőven 5 alá csökkent az addigi arány. Bár igaz, ezek után a 3. rendű Ollie Pope ezt egy játszma alatt szépen föltornászta, de utána ellene Nesernek már sikerült, ami az elején nem: elkapnia egy felé visszaütött labdát. Sőt! A 22. játszmában megint! Akkor a már 44-nél járó Crawley-val szemben követte el, amivel az állás 97/3-ra változott, vagyis Anglia igen jelentős bajba került. Aztán amikor elértük a 26. játszmához, egy igazán őrült időszak kezdődött, innentől 8 játszma alatt hat (!) videóbírózás volt, amúgy három tévedéssel és három jó döntéssel, mindkét csapat javára vegyesen... Ráadásul érdekesség, hogy a 6-ból 5 eset elkapás volt, nem is LKE, pedig a láb a kapu előttre máskor jóval gyakrabban szokták kikérni... Mindezeknek az lett az eredménye, hogy nagyon hamar kapuselkapás áldozata lett három újabb ütős is: Joe Root, Harry Brook és Jamie Smith, miközben csak 128 futásig tudtak följönni! Végül a nap most már nagyon hamar véget ért, a 35. játszma után, amikor pedig 134/6 volt az állás, vagyis Anglia még mindig 43-as hátrányban van, és holnap akár játékrészes vereségben is részük lehet!


Alapból nem látható kép
×