Hihetetlen: már a 3. játékrész zajlik a Hamvak-meccs első napján
2025. december 26. – Szerző: Krikettgalaxis
Nem kevesebb mint 20 kiesést hozott a 4. Hamvak-teszt nyitónapja! Amikor Ausztrália 152 futással elfogyott, azt hihettük, nagy bajban vannak, de az angolok meg csak 110-ig jutottak el, és végül ők kerültek bajba. Ismét.
Piros krikettlabda (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Jó esetben a híres Boxing Day-i, azaz december 26-án kezdődő melbourne-i teszt az év egyik csúcspontja, főleg akkor, ha éppen Hamvak-meccs jut rá. Most az jutott, de sajnos a sorozat már az első három mérkőzésen eldőlt, így az igazi tét hiányzott, csak a tesztvébé pontjaiért ment a verseny a dicsőségen kívül. Nem mintha a tesztvébé és a büszkeség kis dolog lenne! És azért látszott is, hogy ez is elég volt, hogy megmozgassa az embereket: már a nyitónapra több mint 90 000 nézőt vártak. Később kiderült, 94 000-nél is többen jöttek el!
Már régebb óta tudni lehetett, hogy a mai sáv sokkal zöldebb lesz a megszokottnál, és valóban: kiderült, hogy a pályamunkások ezúttal 10 mm-es füvet hagytak rajta, miközben tavaly ugyanekkor például csak 7 volt. Nem is csoda, hogy azt is bejelentették a csapatok: csupa gyors dobóval fognak fölállni, pörgetőjük csak a mindenesek, esetleg ütősök között lesz!
A meccs előtt a legtöbbet azonban nem is feltétlenül a játékról hallottunk, hanem arról, hogy az angolok kiruccantak egy kicsit mulatozni, és szárnyra kaptak olyan pletykák, hogy ott valami nagyobbfajta italozás is volt. Sőt, aztán a pletyka alátámasztást is nyert egy Ben Duckettről készült videó nyilvánossága kerülésével, amelyen az ütős láthatóan nem tudta, hogyan találjon vissza a szállodába, egy szurkolót pedig nem túl illendő szavakkal illetett... Ben Stokes kapitány aztán később védelmébe vette őt, és ma is ott volt a csapatban.
Nem volt ott viszont az eddig gyengén teljesítő Ollie Pope és a sérült Jofra Archer, akik helyett Jacob Bethell és Gus Atkinson játszott. Az ausztráloknál három változtatás is volt: kimaradt Josh Inglis, Pat Cummins és Nathan Lyon, és bekerült Steven Smith, Michael Neser és Jhye Richardson – utóbbi 2021 után játszott most először tesztet.
A pénzfeldobást a vendégek nyerték, és a dobást választották. A két nyitó ütős Travis Head és Jake Weatherald volt, a dobást pedig Atkinson és Brydon Carse kezdte. A kezdeti időszak inkább arról szólt, hogy a dobók elég feltűnően hibázgattak vagy rossz taktikát választottak, de az ütősök egyelőre ezt nem használták ki, óvatoskodtak – egészen a 6. játszmáig, amikor Head két egymás utáni 4-essel köszönt be. Azonban a következő játszmában Head már ráfizetett a támadó stílusára: elrontotta a nyesést, és a labda az alsó éléről a kapujára vágódott. A 10. játszmában jelent meg a mai harmadik dobó, Josh Tongue, ő pedig már a második labdából lecsapott: Weatherald csak a kapushoz tudta élezni a labdáját. Sőt, a 12. játszmában, közvetlenül azok után, hogy Marnus Labuschagne-t kis híján elkapta a második katona, elkapta az első katona! Egy óra játék után 34/3: Anglia előtt megnyílt az esély a szépítésre. Újabb két játszma múlva pedig újabb Tongue-veszély jött: most elkapásgyanú miatt kértek videózást az angolok Smithszel szemben, de nem ért bele. Smith és Usman Khawaja ezek után szép lassan haladt előre, de amikor a 20. játszmában előbbi egy erőteljes hajtással próbálkozott, Tongue labdája elszállt a belső éle mellett, és eltalálta a középső karóját. Az ebéd 25 játszma után 72/4-gyel érkezett el, és bátran kijelenthettük, hogy ez eddig Anglia napja volt. Ausztrália utoljára 9 éve vesztett el 4 kaput egy hazai teszt első menetében...
Szünet utánra kisütött a Nap (mivelhogy eddig elég borult idő volt, egy ideig a világítás is be volt kapcsolva), de ez sem javított az ütősök helyzetén. Khawaja például a 29. játszmában belepiszkált egy Atkinson-dobásba, amit a kapus elkapott, és bár a bíró elsőre nem látta, de a technológia kisegítette a játékvezetőt – na meg Angliát. Sőt, még mindig 100-nál sem tartottak a hazaiak, amikor Stokes is feliratkozott a kapuszerzők listájára: a 32. játszmában Alex Carey-t kapták el a dobásából. És csak a 36. játszma volt az, amikor egy Neser általi 4-es 100 fölé emelte Ausztráliát – igaz, azt nagyon hamar még két határ követte Cameron Greentől és még kettő Nesertől, aztán a 42-edik játszmában még 3 ugyanőtőle, így az állás hamar 143/6-ra nőtt. Ám innentől hirtelen összeomlott a sorvég, aminek a lökést ráadásul Green hibája adta meg: futni indult egy védekező ütés után, de a mezőnyjátékos (Carse) elég figyelmes volt, és ledobta a kaput. Aztán a 45. játszma végétől egy olyan négylabdás sorozat jött, amiből kettőt Carse, kettőt Tongue dobott, és három ütős esett ki: Tongue-nak meglett az ötös zsákmány (1998 óta első angolként ezen a pályán), Ausztrália pedig mindössze 152 futással elfogyott! És akkor már megtartották a teát is.
A második negyedet Duckett és Zak Crawley kezdte: előbbinek most aztán bizonyítania kellett az ismert előzmények után... De nem sikerült! Már a 3. játszmában kiesett Mitchell Starc dobásából, amikor a zárt középhez ütötte a labdát, akinek igazi csemege volt az elkapás. A következő játszmában aztán Bethell is élezett egyet, Nesernek meglett a mai első kapuja, Carey kapusnak meg a mai első elkapása. Az angolok pedig még fel sem ocsúdtak, máris jött a következő kiesés: megint Starc, akinek a dadogós labdáját Crawley a második katonához élezte – 8/3! Joe Root ezek után inkább óvatosra vette: 14 dobásból nem gyűjtött egy futást sem – és a 15-ödikből sem, mert abból ő is kiesett! Nesernek is meglett a második kapuja, ez is élezésből és kapuselkapásból. Jó, szóval az óvatoskodás nem jön be, lássunk valami mást! – gondolhatta Harry Brook, és a következő labdát 6-osra ütötte, majd még ugyanebben a játszmában 7 újabb futást is begyűjtött. Sőt, a 12. játszmában Brook és Stokes újabb 13-at szerzett, majd újabb kiesés nélküli időszak következett, így 16 játszma után, 62/4-nél már azt lehetett hinni, Anglia megnyugodhat. Nem így lett. Pillanatokon belül Scott Boland LKE-be ejtette a már 41-nél tartó Brookot (ez volt a nap legmagasabb pontszáma), ráadásul az eset olyan egyértelmű volt, hogy még videót sem kértek rá. Aztán két játszma múlva Boland kidobásból is eredményes lett, Jamie Smith ellen, akinek a lábáról pattant a labda a középső karóra: 68/6, és Ausztrália máris azt tervezgethette, mekkora előnyük lesz vajon a játékrész végére... És igen, az események is tovább haladtak ez irányba. A 21. játszma Boland 3. kapuját is elhozta, amikor Will Jacks élezett a kapushoz, aztán 5 labda múlva Neser is 3-ra jött föl, a második katonához élező Stokest kiejtve. Utána újabb pár perc és újabb kapu: Neser 4-es zsákmánya is meglett, és az angolok még csak 91 futáson álltak! Az utolsó pár, Atkinson és Tongue, azon belül is előbbi volt az, aki 100 fölé emelte őket: előbb egy 6-ossal, majd két egymás utáni négyessel jelentkezett. A 29. játszma végén a számítások szerint úgy álltunk, hogy ha 5 percen belül elveszik az utolsó kapu, akkor még lesz idő elkezdeni a 3. játékrészt – és bizony el is veszett az az utolsó kapu az utolsó pillanatban, amikor Green kidobta Atkinsont. Anglia 110-zel végzett, azaz Ausztrália, bármilyen hihetetlen is, 42 futásos előnyt épített fel!
Na most az lett volna szép, ha a 3. negyedet mondjuk valami éjjeliőrrel kezdik – és megcsinálták! Head mellé Boland jött be nyitó ütősnek, sőt, az elejétől fogva ő volt az aktív ütős. Méghozzá a végéig, mivel csak egyetlen játszma zajlott le ma a játékrészből, és Boland öt nullással kezdett. Búcsúzóul pedig beütött egy négyest, így az állás 4/0, összesítésben 46/0 lett.
