Újabb utolsó pillanatos Renegades-siker a BBL-ben
2026. január 7. – Szerző: Krikettgalaxis
Legutóbb az utolsó előtti(nek tervezett), most pedig az utolsó(nak tervezett) labdából sikerült lekergetnie a Melbourne Renegadesnek egy célt, ezúttal a Perth Scorchers otthonában, akik így nem tudtak följönni a tabella élére.
Melbourne látképe (illusztráció)A kép szerzője: Melbpal (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0
Elölről a második a hátulról második ellen – de egy kis csavarral, merthogy a 7. helyezett Renegades még csak 5 meccset játszott, a többiek meg hatot-hetet. Így számukra egy győzelem nagyon kellemes helyzetet eredményezett volna: akkor meccsszámban felzárkózhattak volna a többséghez, és ugyanúgy 6 pontjuk lett volna, mint mondjuk a már továbbjutó helyen álló Sixersnek. A Perth viszont egy mai győzelemmel az első helyre ugorhatott volna fel, így mindkettejük számára volt miért küzdeni.
Az ütőfeldobást a vendég melbourne-iek nyerték, és a száraz talajon a dobást választották. Összeállításukban ezúttal nem volt ott Matthew Spoors, akit ma Sam Elliottal pótoltak, míg a narancsoknál négy változtatás is történt: kimaradt Sam Fanning, Joel Curtis, Ashton Agar és Brody Couch, akik helyére Finn Allen, Laurie Evans, Jhye Richardson és David Payne került be.
Az ütést Mitchell Marsh és Allen kezdte, de elég lassan, és amikor a 2. játszma végén Allen végre beütött egy 6-ost, a következő dobásból már elkapták. Most Cooper Connolly érkezett a pályára, de vele is visszatért, amit a legelején láttunk, vagyis a kevés futás, így a 4 játszmányi erőfölény végére mindössze 22/1 lett az állás, és más határ nem is volt azon a 6-oson kívül. És nem volt a következő játszmában sem, viszont egy újabb kiesés már igen: akkor Jason Behrendorff döntötte ki Connolly láb-karóját. Ezek után Marsh viszont kiegyenlített abból a szempontból, hogy a 6-osok száma utolérte a kapukét, sőt, aztán meg is előzte – de a 8. játszmában pont az ő kapushoz élezéséből lett ez a kis verseny újra egyenlő, 3–3. A változatosság kedvéért a 10. játszma is hozott egy maximumot, Ashton Turner részéről, majd Turner búcsúját is elhozta, így a félidő fele 65/4-gyel érkezett el. Most Aaron Hardie és Evans következett, két csendes játszmával, aztán újra: egy hatos, egy kiesés a 13. játszmában! Ezúttal Evans nagy lendítése sikerült rosszul, és ebből is kapuselkapás lett. És még a választható erőfölény sem hozott túl nagy sikereket, bár néhány 4-es összejött benne, de a Scorchers lassú haladása nem változott meg, és tovább súlyosbította a helyzetüket, hogy a 17. játszmában Nick Hobsont kifutották, amikor fölöslegesen indult el egy második futásra. Az utolsó 2 játszma előtt még csak 115 futása volt a hazaiaknak, de a begyorsítás helyett egy kis Gurinder Sandhu-parádé jött: a következő játszmában a dobó ugyanis 3 újabb embert búcsúztatott, köztük az amúgy szép csendben már 44-re följött Hardie-t is. Végül a félidőt sem tudták végigjátszani, mert a 19.2-ben egy újabb kifutás történt: a Perth csupán 127-ig jutott el! A pálya nem volt könnyű, de azért ez akkor is kevés.
Azt mondtuk, nehéz a pálya? Igen, és ezt Joel Paris is bizonyította, aki szűzre dobta a második félidő első játszmáját: a Scorchers egyből reménykedni kezdhetett. Igen ám, de a másodikban Josh Brown máris 16 futást hozott két extra mellett, így a remények azonnal szertefoszlottak. És ezen még az sem változtatott sokat, hogy a 3. játszmában Paris egy újabb 6-os után már kiejtette a túl magasra ütő Brownt. A másik nyitó ütős egyébként Tim Seifert volt, aki eddig nem sokat csinált, és mindjárt majdnem el is kapták – de Turner kezéből valahogyan kipattant a labda, így a 4 játszmás erőfölény 30/1-re végződött. Seifertnek és Mohammad Rizvánnak köszönhetően aztán ebből gyorsan, már a 6. játszmában 50 fölé is jutottak. Viszont utána a 8. játszma elején Rizván futni indult, amikor Seifert nem, így mindketten az inaktív végen kötöttek ki – végül az új-zélandi kényszerült elhagyni a pályát, amikor ledöntötték a másik kaput. Innentől Rizván és Jake Fraser-McGurk haladása is lassú volt, így a félidő fele csak 65/2-vel érkezett el, de az alacsony cél miatt ez is bőven elégnek tűnt eddig. De a vörösök szurkolói már kezdhettek aggódni, amikor Connolly dobásából Rizván kapuját rövidesen leverték, egy játszma múlva pedig Richardson dobását Fraser-McGurk az égbe ütötte, és elkapták. Akkor pedig már tényleg bajba került a csapat, amikor újabb játszma elteltével Hasszan Hán is kiesett, és az állás 72/5-re változott, miközben ez már a 13. játszma közepe volt! Mivel régóta senki sem ütött határt, ezért Oliver Peake két egymás utáni 4-ese ezek után kész felüdülés volt, ráadásul ezeket elszórva még néhány újabb is követte. A 19. játszmában Will Sutherlandnek is volt egy hatosa, de azt természetesen
egy kiesés követte közvetlenül utána, így az izgalmak egyre nőttek: most 14 futás kellett 9 labdából a vendégeknek. A feszültség pedig kitartott a legutolsó labdáig: akkor 4 futás hiányzott nekik – és a 19 éves Peake-nek a hatalmas nyomás alatt is sikerült 6-osra kanalaznia azt! A Renegades így megnyerte a találkozót, és följött a 6. helyre.
