Máris továbbjutott a Bengaluru
2026. január 19. – Szerző: Krikettgalaxis
Mindössze 12 mérkőzés zajlott le az idei WPL-ből, de a Royal Challengers Bengaluru máris bebiztosította a továbbjutását, miután az első vadodarái meccsen könnyedén verték a Gujarat Giantst. Azt a Giantst, akik így le is süllyedtek a negyedik, tovább nem jutó helyre.
A Bengaluru-palota Bengaluruban (illusztráció)A kép szerzője: Basavarajmin21 (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0
Lezajlott a WPL mumbai szakasza: tegnap azért nem volt meccs, mert a mezőny átköltözött Vadodarába, ahol innentől kezdve az összes többi mérkőzést rendezik, egészen a döntőig bezárólag. Ezen a helyszínen egyébként tavaly már rendeztek WPL-meccseket, de az régen volt, így a városban újra nagy volt az izgatottság.
Ráadásul nem is akármilyen csatával kezdődött a program: a hazai csapatnak is tekinthető Giants (ne feledjük: Vadodará Gudzsarát államban található) és a listavezető, hibátlan Royal Challengers mérte össze az erejét ma! Ez a két csapat 3 nappal ezelőtt is találkozott Mumbaiban, akkor az RCB nyert – persze, különben nem neveztük volna őket hibátlanoknak pár szóval korábban. És tudták: ha ma is hibátlanok maradnak, az már most a továbbjutásukat jelentette volna, ilyen sokkal a csoportkör vége előtt!
A mai (4-es számú) sáv száraznak, keménynek tűnt, ütésre megfelelőnek, így a szakértő (Mitálí Rádzs) sok futásra számított. A pénzfeldobást megnyerő Giants a dobást választotta. Náluk két változás történt a legutóbbi csapatukhoz képest: Sivání Szinh és Rádzsesvarí Gájkvár helyére visszatért Anuská Sarmá, és bekerült a WPL-újonc Haippí Kumárí. A Royal Challengers ugyanazzal a 11-gyel játszott, mint múltkor.
A nyitó ütősök Grace Harris és Szmriti Madnháná voltak, akik (pontosabban Harris) múltkor a WPL-történelem legpazarlóbb első játszmájával ajándékozták meg Renuká Szinhet – a dobó azonban ma visszavágott, nagyon takarékos volt, a hatodik labdát pedig Harris szelíden a zárt középre ütötte, ahol elkapták. És ugyancsak a 6. dobásából Kásví Gautam is eredményes volt a második játszmában: a nagyon veszélyes Georgia Voll ütötte rá a saját kapujára a labdát. A következő időszakban egy nagyon rövid szakasz kivételével szintén nem tudott beindulni az RCB, de most legalább kapukat nem vesztettek, így az erőfölény vége 37/2-vel érkezett el. Mandháná és Gautamí Náik pedig egyre kitartóbb volt, és érdekes módon, ahogy feloldódtak a mezőnykorlátozások, egyből több pontot kezdtek el szerezni. Ám a 10. játszmában, amikor a bíró nem adott meg egy LKE-t Ashlegh Gardner dobásából, Gardner kapitány senki véleményét ki sem kérve máris videót kért – és igaza lett, így Mandháná búcsúzott! A félidő fele 73/3-mal érkezett el, ami pont átlagos eredmények tűnt. A 11. játszmában túldobás miatt egy 5-pontos ütés is összejött a Bengalurunak, de ezzel együtt sem jutottak valami sokra, viszont a 13-adikban azért Náik csak eljutott már a maga 50-eséig. Igaz, ezek után hajszálra volt attól is, hogy kiessen, csak Gautam kezei között valahogy átsiklott az elkapásra váró labda... Ugyanekkor egyébként az RCB 100-asa is meglett, majd a csapat egyre szebb tempóban indult meg egyre följebb és följebb. A 16. játszmában Ricsá Ghos két hatost is kizúdított – igaz, aztán a 17. játszmában egy magas röptéből elkapták: ennek magassága miatt még videót is kikért a Bengaluru, hogy ellenőrizzék, nem minősíthető-e rossznak a dobás, de nem volt annak minősíthető. A következő játszmában már a 73-nál tartó Náik is búcsúzott, amikor Gardner eltalálta a láb-karójának a tetejét, de például a 20. játszma újabb 4 négyest hozott Rádhá Jádav és Srejanká Pátil jóvoltából, így a csapat egy egész szép 178-as eredményt tudott felmutatni a végére.
A második félidőt a rendkívül veszélyesnek ígérkező Devine–Beth Mooney pár kezdte. Ám ebből az ígérkező veszélyből ma semmi sem lett. Az első játszmában csak 3 futást tudtak begyűjteni, a másodikban pedig Szájalí Szátghare előbb leütötte a pálcát Mooney kapujának tetejéről, aztán a nulla pontos Devine is búcsúzott, miután egy rövid labda nem pattant olyan magasra, mint várta, így elkapás lett a vége. Aztán jött ismét Lauren Bell, aki az első játszmában is takarékos volt – és a harmadikat szűzre dobta kapuval, mivel Kaniká Áhúdzsá lábszárvédőjéről éppen a kapujára pattant a labda. 20 dobás után 5/3 volt az állás, ami kész katasztrófa – és innen Sarmá három négyese is csak 29/3-ig tudta felsegíteni őket az erőfölény végére. A helyzet pedig nem javult: a következő játszmában Nadine de Klerk ellen sem született határ, ráadásul az ő hatodik dobása Sarmá végét is elhozta. A folytatásban Gardner és Gautam próbálta menteni az esetleg még menthetőt, és legalább annyit elértek, hogy a féldiő feléig nem esett ki egyikük sem, de mivel csak 48/4-ig tudtak ezalatt felvergődni, így az SZPA már reménytelen magasságokba, 13 fölé emelkedett... Ez 6 kapuval is szinte elérhetetlennek tűnt, de 5-tel meg aztán főleg – márpedig a következő labdának Gautam is melléütött, így az utat talált a kapujába. Jött be Georgia Wareham – pár perc múlva ment le Georgia Wareham. Gardner még harcolt, a 14. játszmában 3 négyese is volt, a 15-ödikben pedig az egyéni 50-est is elérte, de a 17-edikben Szátghare már vele is végzett, és a csapatnak még a 100 futása sem volt meg ekkor. A végén még a nagy rajongótáborral rendelkező Pátil is begyűjtött egy kaput, sokak örömére, de azért nem minden volt fenékig tejfel: az összes ütőst azért csak nem sikerült kiejteni 20 játszma alatt, a GG 117/8-cal végzett. Nem mintha ez bármit számított volna.
Győzelmének köszönhetően tehát a Royal Challengers már most bebiztosította a rájátszásba jutást, a Giants NFA-ja viszont annyira leromlott, hogy most visszaestek a negyedik helyre, az UP Warriorz pedig följött a harmadikra.
