A WPL első százasával nyert a Mumbai Indians

2026. január 26. – Szerző: Krikettgalaxis

A WPL történetének 82. mérkőzésén született csak meg az első 100-as: a Mumbai Indians játékosa, Nat Sciver szerezte a Royal Challengers Bengaluru ellen. És bár az RCB is szépen harcolt a végén, de az kevés volt, így a kékek nyertek, és följöttek a második helyre.

A Cshatrapati Sivádzsí pályaudvar 19. századi, különleges épülete Mumbaiban (illusztráció)

A kép szerzője: Anoop Ravi (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0

Az RCB-nek három lehetősége volt, van, lesz, hogy bebiztosítsa az alapszakaszgyőzelmet és ezáltal a közvetlen döntőbe jutást: ebből egyet elszalasztott, amikor múltkor kikaptak. Talán ma akkor már egy fokkal jobban koncentrálnak, hogy ne az utolsó alkalomra maradjon a döntés? Ha igen, az rossz hír volt a Mumbai számára, mert ők elég nehéz helyzetbe kerültek volna akkor, ha ma is vesztesen hagyták volna el a pályát: akkor az utolsó meccsüket kötelező lenne majd megnyerniük, de más eredményeknek is teljesülniük kellene, ha tovább akarnak jutni.

A játék ugyanazon a sávon zajlott, mint legutóbb, de mostanra jóval rövidebbre borotválták rajta a füvet. A pénzfeldobást a Royal Challengers nyerte, és a dobást választották. Ők változatlan összeállításban léptek pályára múltkorhoz képest, míg az MI-nél a sérült Nicola Carey helyett visszatért az az Amelia Kerr, akinek a múltkori kihagyását a szurkolók legnagyobb része megdöbbenéssel fogadta, hiszen Kerr az egyik legjobbja volt a csapatnak korábban, már ami a dobást illeti.

Az ütést Szadzsívan Szadzsáná és Hayley Matthews kezdte, egy 4-essel, de összességében nem mindig magabiztos játékkal. Olyannyira nem, hogy a 3. játszmában Lauren Bell máris ki-LKE-zte Szadzsánát, aki videót sem kért – jól tette, mert valóban szabályos kiesés volt. A folytatásban pedig sem Matthews, sem Nat Sciver nem nagyon volt képes másra szimplákon meg egy-egy 4-esen kívül, így az erőfölény 38/1-re végződött. Utána azonban feljavult a játék, megsokasodtak, ha nem is záporoztak a határok, így amikor a félidő felénél 76/1-et mutatott az eredményjelző, már teljesen kiegyenlített volt a meccs. Aztán Sciver megérkezett a mérkőzés első 6-osával – majd a 11. játszma után egy kesztyűcserével, amitől a bíró nem volt lenyűgözve. De bejött neki, mert utána most már tényleg ontani kezdte a 4-eseket, a 13. játszma elején már a 10-ediket ütötte be, és már régen 50 fölött járt. Persze társa sem akart lemaradni, és a 14. játszmában, mindössze 34 vele szembeni dobásból ő is elérte ezt a mérföldkövet – aztán viszont a nap kábé egyetlen megbízhatóan teljesítő dobója, Bell kidobta őt, igaz, egy kicsit szerencsés módon, mert a labda az ütős mindkét lábán megpattant, mire eljutott a kapuig. A frissen megérkező Harmanprít Kaur is gyorsan felhívta magára a figyelmet egy hatossal, de a folytatás mégis inkább Sciverről szólt: már csak azért is, mert Kaur 20 futás után kiesett, de főleg azért, mert Sciver a 19.4-es dobásból elérte a 100-ast, méghozzá elsőként a WPL teljes történetében (nem csak az idei szezonban). Érdekesség, hogy ő tartotta eddig azt a furcsa női világcsúcsot, hogy Húsz20-as formátumban neki volt a legtöbb futása (8883) és a legtöbb 50-ese (57) anélkül, hogy 100-asa lett volna, ugyanis nem csak a WPL-ben, de más Húsz20-as meccseken is ez volt neki az elsője. Ami viszont fontosabb: a csapat ezzel éppen egy 200-as célt állított fel, ami annak ellenére is nehéznek tűnt, hogy amúgy a pálya ütősbarát volt.

A kergetést Grace Harris és Szmriti Mandháná kezdte, viszont Sciver bizonyította, hogy azért nem jöhet össze minden egyszerre: amikor ő dobott a 2. játszmában, akkor például Harris három egymás utáni 4-essel ajándékozta meg. Bezzeg Shabnim Ismail kapuval kezdte a 3. játszmát, Matthews pedig a 4-ediket, így nagyon hamar mindkét nyitó búcsúzott, és mivel Matthews pár pillanat múlva a 3. rendű Georgia Vollal is végzett, a Royal Challengers nagy bajba került. Sőt, a változatosság kedvéért az 5. és a 6. játszma első dobása is hozott egy-egy kiesést: Ismail Gautamí Náikot dobta ki, aztán Matthews labdájából kapták el Rádhá Jádavot: teljes összeomlás – az erőfölény vége 40/5-tel érkezett el! Most viszont két olyan játékos érkezett, akik mentették már meg csapatukat nagyon szorult helyzetből: Ricsá Ghos és Nadine de Klerk, és ma is belekezdtek ebbe a munkába! Bár a félidő feléig nem tudtak egy játszmán belül egynél több határt beütni, de 70/5-ig azért csak följöttek, majd pedig, miután Matthews elejtett egy magasra ütött Ghos-labdát, 77/5-ig is elértek. De Klerk szerepe viszont ezzel véget ért: újabb játszma jött, aminek az első labdája kaput hozott, és ez volt az, amiből ő is búcsúzott. Ghos azért néhány 4-essel még életben tartotta a csapatát, de a 100-at csak a 15. játszmában érték el, és akkor már mindenki tudta, hogy reális esélyük már nincs. Azért a 16-odikban ő még csak beütött egy 4–4–4-et, majd miután a 17-edikben két társat vesztett el maga mellől két dobásból, a 19-et már egy 6–6–6-tal kezdte, és a 20-adikban is volt egy 4–0–6–6-ja, és ezt még Srejanká Pátil is kiegészítette három 4-essel: az RCB így meglepően közel tudott kerülni a célhoz, 184-ig jutottak, de hát az 184 az nem 200. Ghos amúgy az utolsó labdából esett ki, 90 futással...

Ezzel a Bengaluru még mindig nem biztos döntős, az MI pedig följött a második helyre.