Viszontláttuk a régi RCB-t
2026. január 29. – Szerző: Krikettgalaxis
Újra azt a Royal Challengers Bengalurut kaptuk a mai WPL-mérkőzésen, amit a csoportkör első felében megszoktunk: kiváló játék, megérdemelt győzelemmel. Áldozatuk ezúttal az UP Warriorz volt, akiknek szinte nullára csökkent a továbbjutási esélye – a Bengaluru viszont ezennel bejutott a döntőbe.
A Bengaluru-palota Bengaluruban (illusztráció)A kép szerzője: Basavarajmin21 (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0
A Royal Challengers annyira jól indult (5-ből 5 győzelem), hogy továbbjutásuk hamar eldőlt. Már csak a csoportelsőséget kellett volna bebiztosítaniuk, hogy azonnal a döntőbe juthassanak: ehhez egyetlen győzelem elég lett volna, ám utóbbi két meccsüket elbukták. Így aztán most utoljára volt lehetőségük erre – bár egy esetleges vereség sem biztos, hogy azt eredményezte volna, hogy leszorulnak az élről, hiszen ahhoz a Giantsnak is nyernie kellett volna, a nettó futási arányoknak pedig nagyot változniuk. Eközben teljesen más célokért küzdött az UPW: konkrétan az életben maradásért, hiszen nekik a továbbjutáshoz szinte kötelező lett volna mindkét utolsó mérkőzésüket, azaz ezt is megnyerniük. Amikor először találkozott idén ez a két csapat, akkor viszont tükörsimán nyert a Bengaluru, szóval a Warriorz nem sok reménybe kapaszkodhatott.
A pénzfeldobást a listavezetők nyerték, és a dobást választották. Csapatuk összeállítása egy helyen változott a múltkorihoz képest: Gautamí Náik helyére az a Púdzsá Vasztrákar érkezett, aki utoljára 2024-ben játszott a WPL-ben. A Warriorzból kimaradt Kiran Navgíre és a sérült (és innentől már az egész idényt kihagyó) Phoebe Litchfield, és bekerült a helyükre idén először Szimran Sekh és a WPL-újonc Amy Jones.
A nyitó ütősök Meg Lanning és szokatlan módon Dípti Sarmá voltak, de mindketten igen visszafogottan kezdtek, kiváltképp Lauren Bell dobásai ellen. De azért a 4. játszmától már följavult az ütőjáték, az 5-ödikben pedig (hiába dobta az is éppen Bell) már az első 6-ost is megláthattuk, hamarosan pedig már az idei esztendő legjobb UPW-s nyitó párját könyvelhettük el! Az erőfölény 50/0-val ért véget, az egyre jobb haladás pedig egészen a 8. játszma végéig kitartott, amikor is már 74/0-t mutatott az eredményjelző, Lanning pedig 41-nél tartott. Akkor azonban megjött dobni Nadine de Klerk, és egy játszma alatt szétzúzta ezt a kiváló kezdést: előbb első labdájából Lanninget kapták el, majd hamarosan a debütáló Jonesszal is végzett, LKE-vel, hiába a videózás. A félidő felénél így 82/2 volt az állás, ami még elfogadható volt, de innentől egyre inkább az elfogadhatatlan kategória felé mozdult el, legalábbis Uttar Prades-i szempontból. A 12. játszmában Grace Harris is feliratkozott a kapuszerzők közé azzal, hogy az egyik, a vártnál kisebbet pattanó, pörgő labdája eltalálta Harlín Deol kéz-karóját, két játszmával később pedig ugyanő egy leverést is összehozott, ami egyébként lehet, hogy valójában kapuselkapás volt, de mindegy: Chloe Tryon így vagy úgy, de búcsúzott. A pontok pedig most már nagyon szenvedősen gyűltek, a kapuvesztések sora pedig nem állt le: a 17. játszmában Bell is eredményes volt, a 19-edikben Srejanká Pátil is, végül a két videózás miatt elég hosszúra nyúlt 20. játszma még két De Klerk-kaput is hozott, így a Warriorz csak 143-ig evickélt el.
A kergetést természetesen Harris és Szmriti Mandháná kezdte, akik az első két játszmában egy kis ízelítőt már tartottak a 4-esekből, de az igazi áradat a 3. játszmában indult meg: akkor Harris 5-öt is beütött ebből a típusú határból Kránti Gaur ellen! A 4. játszmában ugyanő a játékrész első 6-osát is összehozta, majd ezekhez képest egy kis lassulás következett – de az erőfölényt így is lehozták 63/0-ra, és a meccs már szinte most eldőlt. Harrisnek ekkor 49 futása volt, az 50-est pedig rögtön a következő labdát a zárt hosszú fölött 6-osra ütve szerezte meg, majd jött egy két játszmán átívelő 4–4–4–1–4–4 is a két ütőstől, aztán még 3 egymás utáni 4-es a 9. játszmában Mandhánától, és a csapat máris bőven 100 fölött járt, kapuvesztés nélkül. Az első kiesés csak ezek után, a 10. játszmában történt, amikor Sikhá Pánde alacsonyan maradó keresztvarratos labdája eltalálta a 75-nél tartó Harris kapuját. De a félidő fel így is 115/1-gyel érkezett el, vagyis az UPW-nek lényegében semmi esélye nem volt. Georgia Voll és főleg Mandháná pedig folytatta, amit eddig láttunk, és már csak az volt a kérdés, vajon az 50-es meglesz-e Mandhánának, vagy előbb beér a csapat a célba. Végül a 13. játszmában az 50-es lett meg előbb, és csak pár pillanattal utána nyerték meg a meccset – apró szépséghiba, hogy közben Voll azért még kiesett, de végülis ez nem sokat számított, a listavezető rendkívül magabiztosan tett róla, hogy mindenképpen ott legyenek a döntőben!
Ami az Uttar Pradest illeti, ők most már csak úgy juthatnak tovább, ha legyőzik a Capitalst, a Giants legyőzi az MI-t, és mindeközben valami igazán óriási ugrások történnek a nettó futási arányokban is, mert az most nagyon alacsony az UPW-nél...
