Kilencedik próbálkozásra már legyőzte a Giants a Mumbait
2026. január 30. – Szerző: Krikettgalaxis
Története során 8-szor találkozott eddig a Mumbai Indians és a Gujarat Giants, és mind a 8-szor a kékek nyertek – ez a sorozat most szakadt meg, és ez azt is jelentette, hogy a gudzsarátiak bejutottak az elődöntőbe! De hogy ott ki vár rájuk, az még nem derült ki.
A Hathíszinh dzsainista templom Ahmadábádban (illusztráció)A kép szerzője: Kalyan Shah (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0
Kezd nagyon leegyszerűsödni a továbbjutás kérdése, de azért még mindig van benne egy-két csavar. A mai találkozó például már mindenképpen döntött egy továbbjutóról, de hagyott további bizonytalanságokat is. Az biztos volt, hogy aki itt ma nyer, az bekerül az elődöntőbe. De hogy a vesztessel mi lesz, az jó kérdés maradt. Nézzük a két esetet! A Gudzsarát győzelme esetén az MI maradt volna 6 ponton, így egy esetleges Capitals-siker az UPW ellen az utolsó mérkőzésen kiütötte volna a Mumbait. Egy UPW-győzelem pedig... na ott minden a mai és az akkori meccsek szorosságán múlt volna, az NFA-n keresztül. Ha pedig ma az Indians nyert volna, akkor a GG visszaszorult volna a 3. helyre, ami egy Capitals-győzelem esetén a búcsújukat jelentette volna.
Érdekesség, hogy a WPL-ben már csak egyetlen párosítás létezett, ahol az egyik csapatnak sosem sikerült még legyőznie a másikat: ez, ugyanis a GG 8 próbálkozáskor eddig mind a 8-szor kikapott a Mumbaitól!
A mai mérkőzésen a pénzfeldobást a Giants nyerte, és... ééés az ütést választották! A WPL-ben ilyen időtlen idők óta nem történt, 2026-ban még például egyszer sem. Nem is csoda, hogy az MI kapitánya rögtön elmondta, hogy ő dobni szeretett volna... A csapatok összeállítása egyébként nem változott egyik oldalon sem az utolsó meccsükhöz képest.
A két nyitó ütős Beth Mooney és Sophie Devine volt. A közepes sebességű indulást Shabnim Ismail szakította meg a 3. játszmában, amikor dobásából elkapták Mooney-t, majd újabb 3 nullás labdával keserítette az óriások életét. Sőt, a következő játszmában az új ütőst, Anuská Sarmát is kiküldte a bíró, LKE miatt, de Sarmá videót kért, és kiderült, hogy a labda mellément volna! Utána azért pár 4-essel és kisebb értékű ütéssel a csapat följött 48/1-re az erőfölény végére, majd újabb, nem túl gyors időszak következett. Ezen Sarmá próbált meg változtatni a 10. játszmában: ez egy hatos formájában sikerült is, de azt követő nagy ütési kísérlete már nem jött össze, és elkapták, így a félidő fele 71/2-vel érkezett el. Azt ezt követő dobásból pedig az egyik légiós nagyágyú kiejtette a másik légiós nagyágyút: Nat Sciver Devine-t, úgyhogy lényegében egy új társulás kezdett neki az ütésnek: Ashleigh Gardner és Georgia Wareham. Ők pedig sokáig kitartottak, még ha egy alkalommal csak a bíró szava mentette is meg Gardnert az LKE-től, és még ha kicsit lassan is: azért a 15. játszmában már az összesített 100-at is elérték, innentől pedig tudtak gyorsítani is. Például Gardner pillanatokon belül beütött egy 6–4–4–4-et, majd közösen egy 4–4–1–4–4-et is összehoztak, így a 17. játszma végére máris 142/3-nál tartottak. Ekkor viszont Amelia Kerr lehozott egy takarékos játszmát Gardner leverésével fűszerezve, innen pedig a csapat 167-ig tudott felkapaszkodni. Ez olyan átlagos eredmény volt: bárki nyerhetett!
A második félidőt Szadzsívan Szadzsáná és Hayley Matthews kezdte, és bár az első dobásból nem adott LKE-t a játékvezető (helyesen), de azért ötből 4 nullás labda így is jelezte, hogy nem a leghuszárosabb (huszárnősebb, huszarinásabb?) az MI kezdése. Pár kis négyes azért még össze-összejött itt az első játszmákban, de aztán az 5. játszmát Devine szűzre dobta, ráadásul közben Matthews rá is ütötte az egyik labdát a saját kapujára, majd hiába Szadzsáná 6-osa és 4-ese a következő játszmában, az erőfölény utolsó labdájából az ütős a labdát igen könnyelműen éppen a zárt középhez ütötte – 6 játszma után az állás így 33/2 volt. Nem túl jó, na de most jött a félelmetes Sciver–Harmanprít Kaur-társulás! Hoppá, viszont Sciver pillanatok múlva egy Devine-labdát fölütött az égbe, és máris elkapták! Nagyot csökkentek így a Mumbai esélyei. Kaur és Kerr a folytatásban olyan közepes sebességgel haladva a félidő felére 65/3-ig emelte a csapatot, ami még mindig elég kevésnek érződött. A 12. játszmában aztán Wareham dobását Kerr a kapushoz élezte, így megtört a társulás, az újabb ütősök pedig már csak hosszabb-rövidebb ideig szenvedtek a pályán. Kivéve ugye Harmanprít Kaur! Bár 14 játszma után még csak 28 futása volt, de aztán nem csak hogy kitartott, de egészen szépen be is gyorsított. Nem voltak ugyan olyan határsorozatai, amiket külön ki szoktunk emelni, de időről időre bejelentkezett egy-egy önálló 4-essel, illetve 6-ossal, és a 17. játszmában az 50-est is átlépte, és az utolsó játszmát is, amikor még 26 futás hiányzott a csapatnak, egy 6–0–6-tal kezdte, meghagyva a reményt az utolsó 3 dobásra – ám ott már nem gyűlt össze elegendő futás, és története során az MI először kikapott a GG-től.
A narancsok ezzel bejutottak az elődöntőbe, már csak az a kérdés, ott ki lesz az ellenfelük. Minden a vasárnapi Capitals–Warriorz meccsen dől majd el: az ottani két résztvevő is továbbjuthat még, de akár az Indians is.
