Eloszlottak a kételyek: a Delhi jutott tovább a WPL-ben
2026. február 1. – Szerző: Krikettgalaxis
Lezajlott a 2026-os WPL utolsó csoportmérkőzése, ahol eldőlt: a Delhi Capitals lesz a harmadik továbbjutó, míg a mai vesztes UP Warriorz, valamint a Mumbai Indians lemarad a folytatásról.
Újdelhi egyik nevezetessége, a hatalmas India-kapu (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Idén szerencsére elég érdekesen alakult a WPL befejezése: az utolsó csoportmérkőzés döntötte el, hogy a három utolsó esélyes közül ki lesz az, aki befut a megmaradt kiadó továbbjutó helyre. A legkényelmesebb helyzetben a Delhi volt: nekik a saját kezükben volt a sorsuk, és tudták, ha nyernek, továbbjutnak. Ha szigorúan vesszük, mai ellenfelüknek, a Warriorznak is a saját kezében volt: nekik is nyerniük kellett, csak nagyon nagy arányban, és akkor garantált volt nekik is az elődöntő. És volt a harmadik fél, a kívülről izguló Mumbai Indians: nekik egy olyan UPW-győzelem kellett volna ma, mi nem túl elsöprő.
A pénzfeldobást a Capitals nyerte, és a dobást választották. Ők ugyanazzal a 11-gyel játszottak ma is, mint előző mérkőzésükön, de a Warriorz bezzeg hármat is változtatott. Náluk Amy Jones, Chloe Tryon és Svetá Szehrávat helyét Deandra Dottin és két abszolút WPL-újonc, Charli Knott és Siprá Girí vette át.
A két nyitó ütős Meg Lanning és Dípti Sarmá volt, de Lanninget máris felejthetjük el: Chinelle Henry első labdája ugyanis máris LKE-t érően találta el, méghozzá olyan egyértelműen, hogy videót sem kértek rá. (Amúgy később kiderült, hogy annyira nem volt ám egyértelmű, de a bíró szava miatt érvényben maradt volna, ha felülvizsgáltatják.) Ezek után Sarmá és Knott rendszeres 4-esekkel annak ellenére is szépen vitte előre a csapatot, hogy azokon kívül azért elég sok nullás labda is előfordult, ám a 4. játszma végén Knott Marizanne Kapp dobásába már csak úgy tudott beleérni, hogy a labda elhalt a kapus kesztyűiben. Ráadásul Nandaní Sarmá következő játszmája csak egyetlen futást hozott, majd Kapp ismét egy játszma utolsó labdájából lett eredményes: most egy lassabb labdával tévesztette meg Sarmát, akinek csak az extra fedezethez sikerült ütnie, így az erőfölény 36/3-ra végződött. Ezek után pedig még két szupertakarékos játszma jött, majd megérkezett Srí Csaraní is, aki mai első labdájából búcsúztatta Harlín Deolt. Most kértek videót az LKE-re, de hiába, az ennél egyértelműbb esetek ritkák. És még mielőtt a félidő fele elérkezett volna, meglett Kapp harmadik áldozata is Dottin személyében – ez is egy videózott LKE volt, csak éppen pont fordítva, mert ezt nem adták meg elsőre, csak másodikra. 10 játszma után így az állás 52/5 volt, úgyhogy a Warriorz (és a Mumbai) lassan kezdhetett csomagolni... Az újonc Girí bemutatkozása sem lett túl fényes, 9 futás után elkapták, ahogy 3 labda múlva azt a Szimran Sekhet is, aki amúgy 3 négyessel már-már kiemelkedett a többiek közül. A szenvedős ütőjátékon aztán a 16. játszmában Ásá Sobhaná lendített egy kicsit egy hatossal, de ez csak egy árva fecske volt, ráadásul Csaraní hamarosan végzett is vele is – 8. kiesőként, és a csapatnak még mindig nem volt meg a 100 sem... Azért olyan nagy összeomlás mégsem lett belőle a végén: az Uttar Prades-iek megálltak 8 elvesztett kapunál, sőt, a végén Sikhá Pánde gyorsan 3 négyest beütve csaknem a csapat mai legjobb ütősévé vált a maga 23 futásával... Az UPW összességében 122-ig jött föl, ami valljuk be: nem sok.
A kergetést Lizelle Lee és Saifálí Varmá indította, de Lee keze a 2. játszmában lejött az ütőről a mozdulat közben, így a labda igazán nem úgy pattant, ahogy tervezte, és a nyílt középen elkapták. Varmá mellé viszont most megérkezett Laura Wolvaardt, aki már jóval hatékonyabb lett, mint honfitársa. A 3. játszma egyébként két videózással kezdődött: az egyik csak egy széles extra miatt, de a második érdekesebb volt: akkor a bíró elkapást ítélt Varmá ellen, és csak az elemzésből derült ki, hogy a labda nem érintette az ütője külső élét (sem). A 4. játszmában Wolvaardt is megmenekült egy elkapástól, de itt azért, mert Sophie Ecclestone elejtette a labdát... A 6. játszmában Varmá ellen egy LKE-gyanú is volt, újabb videózással, de ebből sem lett semmi, így az erőfölény 38/1-gyel érkezett el. A 38 nem túl jó, de a per egy biztató fővárosi szempontból! A 7. játszma még egy elejtett elkapást hozott (most Sobhaná volt a tettes), viszont a pontszerzés nagyon lassú volt. Egészen a 8. játszma végéig, de akkor a 9-edikben Wolvaardt lehozott egy 4–4–0–4–4-et, aminek is köszönhetően a félidő fele már 70/1-gyel érkezett el, és lényegében a meccs eldőlt. A változatosság kedvéért a 13. játszmában Knott is elejtett egy könnyű esélyt, de aztán már egyszerűen lehetetlen volt, hogy ennyit megússzon a DC: két labda múlva végre sikerült elkapni a már 47-nél tartó Wolvaardtot. Kicsit későn. És nem sokat segített Varmá búcsúztatása sem a 15. játszmában, és az is csak rövid ideig fokozta az izgalmakat, hogy Kapp és Henry is nagyon hamar kiesett azok után, hogy beállt. Ugyanis így a 17. játszmában még csak 101/5 volt az állás – de még így is rengeteg erőforrása volt a Delhinek, hogy elérje a 123-as célt. Például ott volt Dzsemimáh Rodriksz, aki ekkor még csak 13 futásnál tartott 10 labdából – de a következő 8-ból 21-et kaszált be! Így aztán nem kellett izgulnia a Capitalsnek a végén: a kergetés már a 19. játszmában meglett.
Ezzel tehát kialakult, hogy az elődöntőben a Giants és a Delhi találkozik majd, míg az MI, története során először, lemarad a rájátszásról. A Warriorz tavalyhoz hasonlóan idén is utolsó lett.
