Sikerült a szépítés Afganisztánnak
2026. február 16. (utolsó módosítás: 2026. február 16. 21:04) – Szerző: Krikettgalaxis
Ha másra nem is volt jó Afganisztán számára a mai győzelem az Egyesült Arab Emírségek ellen, mint szépítésre, de azért arra jó volt: most már biztos, hogy nem távoznak pont nélkül a vébéről. És csak úgy mellékhatásként ezzel az eredménnyel amúgy Dél-Afrika továbbjutott a Szupernyolcasba.
A Bámiján-völgy, Afganisztán egyik különleges helyszíne (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Nem túl sok dologban bízhattak már mai résztvevőink a csodán kívül: ebből a D csoportból most már szinte biztos volt a dél-afrikai és új-zélandi továbbjutás – de azért persze meg kellett próbálni, ha másért nem, legalább a becsületért. Ez leginkább Afganisztánra igaz, akik még pont nélkül álltak, annak ellenére, hogy az előző vébén az elődöntőig meneteltek... Hát most itt volt az alkalom a szépítésre, az eddigi leggyengébb ellenfél, az Emírségek ellen, akik viszont Kanadát már felülmúlták korábban.
A helyszín ezúttal Delhi volt, a kis méretű pálya, ahol elvileg könnyebb határokat ütni. A pénzfeldobást megnyerő Afganisztán a dobást választotta. Csapatukban 10 ember azonos volt a múltkori meccsükön játszókkal, csak Fazalhak Fárúkí helyére érkezett Ziár Rahmán. Ellenfelüknél két csere is történt: kimaradt Majank Kumár és Mohammad Fárúk, míg a két új Szajjad Heider és Szimrandzsít Szinh volt.
Az ütést Árjans Sarmá és Mohammad Vaszím kezdte, a dobást pedig Azmatulláh Omarzí, méghozzá nem is akárhogy! Három nullás után máris kiejtette Sarmát: igaz, a bíró elsőre bizonytalankodott, hogy az élezést tisztán kapta-e el a kapus, de a videóbíró kisegítette, így az állás 0/1 lett. A pontszerzés igazán a 2. játszma második felében indult be, amikor Vaszím két 4-est ütött egymás után, ámde a következő labda éppen LKE-t érően találta el: bíró szava lett, és mivel elsőre megítélték, így az érvényben maradt. Most viszont az Alísan Sarafu és Soeb Hán alkotta társulás már megszilárdult – igaz, miután a 4. játszmában Hán beütötte a meccs első hatosát, a következő labdából ellene is LKE-t látott a bíró, csak most annyi volt a különbség, hogy most az derült ki, hogy a labda mellément volna. Az ütősök így folytathatták, és az erőfölény végére egy egész jó 55/2-t hoztak már össze. Sőt, aztán a következő játszmákban folytatták a jó játékot (bár néha csak szerencsével), például 3 újabb hatost is bemutattak, és a félidő felére máris 93/2-nél tartottak, fejenként pedig 40 körül jártak mindketten. Most viszont két olyan játszma jött, ami Afganisztán számára tetszhetett: összesen 5 futással és Sarafu kiesésével, aki a nagy ütésébe nem tudott elég távolságot vinni, így elkapták. A 13. játszmában lett meg a csapat 100-asa, de a 15-ödikben megint Omarzí varázsolt: 1 futás híján szűz játszmája során a rövid idő alatt már két határeseményen is túllevő Heidert és a helyére bejövő Harsit Kausikot is búcsúztatta, 15 játszma után így 114/5 volt az állás. Aztán Rásid Hánt Heider rögtön egy 6-ossal üdvözölte (amivel az 50-ese is meglett), de néhány labda múlva Muhammad Arfan egy fölösleges fordított söprést próbált meg, ami még hagyján, hogy fölösleges volt, de utána az ütőjével valahogy eltalálta maga mögött a saját kapuját! Ez pedig Rásid Hán pályafutásának 700. Húsz20-as kapuja lett: ezt a számot elsőként érte el a világon! A félidő vége aztán váltakozó sikerrel zajlott: a 18. játszmában például 18 futással, de utána meg három újabb gyors kieséssel, amiből egyébként kettő kifutás volt, egyet meg Omarzí szerzett, aki így 4-es zsákmánnyal zárt. Az EAE pedig 160 futással, ami azért elég átlag alatti volt.
Igen ám, de az egyik afgán nyitó ütős, Rahmánulláh Gurbáz már a második labdából, amit agresszívan próbált megjátszani, pont megtalált egy mezőnyjátékost, így ez a félidő is 0/1-gyel kezdődött! A másik nyitóhoz, Ibráhim Zadránhoz most csatlakozó Gulbadín Naib pedig nem igazán tudott beindulni, és csak Zadrán 4. játszmabeli 4–4–0–6–4-e adott némi reményt az afgánoknak. Na jó, aztán Naibnak is volt két határja, de aztán ő is odaütötte a labdát a csúcshoz, így az erőfölény itt is összesen két kieséssel, 41/2-re végződött. Ezek után kicsit feljavulni látszott az ütőjáték, Zadrán és Szedikulláh Atal igen kevés nullással, időnként határokkal haladt előre, de a 10. játszmát Muhammad Dzsavádulláh már jól hozta le, például Atalt is kiejtve közben, így a félidő fele 72/3-mal érkezett el. A 12. játszmában Zadrán már az 50-esét is teljesítette: bár nem állt nagyon jól a csapata, de amíg ő ott volt, bármi lehetett belőle! Na meg amíg Darvis Raszúli is: miután a 14. játszmában Vaszím gyönyörű elkapásának hála elvesztette maga mellől Zadránt, Omarzíval elkezdtek összehozni egy olyan társulást, ami egyre kézzelfoghatóbb közelségbe hozta a célt. És bár a hamarosan 33-ig eljutó Raszúlit Dzsunaid Sziddíkí még egy szép bombával kidobta, a 19. és a 20. játszma fordulója táján Omarzí három határja már bevitte Afganisztán a célba: a becsület legalább megmentve számukra!
