Dél-Afrika 100 százalékosan zárta a csoportját
2026. február 18. – Szerző: Krikettgalaxis
Megvan az első csapat a világbajnokságon, amelyik hibátlanul fejezte be az első kört: Dél-Afrika lett az, akik a mai meccsükön picit tartalékos csapattal is nagyon simán verték az Egyesült Arab Emírségeket.
A Föld legnagyobb gránittömbjei közé tartozó Paarli-sziklák Paarl közelében (illusztráció)A kép szerzője: Karen Pagel (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0
Dél-Afrika az Emírségek ellen: ilyen sem volt még NH20-ban! Bár volt néhány új párosítás ezen a vébén, de ez azért meglepőbb azoknál, mert az EAE már rengeteg különböző ellenfél ellen játszott története során, de valahogy pont Dél-Afrika eddig kimaradt nekik. Ennél több érdekesség azonban bajosan lett volna elmondható a meccsről: a továbbjutás már régen eldőlt, az pedig amúgy is nyilvánvaló volt, hogy az afrikaiak jóval erősebbek kettejük közül. Még csak az sem múlt rajta, hogy a Szupernyolcasban Dél-Afrika hova kerül majd, vagy hány pontot visz tovább, hiszen a csapatok nem visznek tovább pontokat, és előre be volt osztva, hogy hova kerülnek.
A helyszínen, Delhiben a kezdés előtt nem sokkal még volt egy kis eső, a sáv is le volt fedve, de nem kellett halasztani semmit. A pénzfeldobást megnyerő Dél-Afrika a dobással való kezdést választotta, és természetesen számos játékosukat pihentették ezen a tét nélküli meccsen: a múltkoriak közül nem játszott ma David Miller, Marco Jansen, Keshav Maharaj és Lungi Ngidi sem, helyükre pedig Jason Smith, George Linde, Anrich Nortje és Kwena Maphaka került be. Kettőt változtatott viszont csak az ellenfél: ott Harsit Kausik és Szimrandzsít Szinh maradt ki, és Dhruv Parásar, valamint Mohammad Fárúk volt a két új.
Az ütést Árjans Sarmá és Mohammad Vaszím kezdte, méghozzá elég érdekesen: az első játszmában öt nullás és egy hatos volt... A második játszma pedig három széleset és egy LKE-videózást hozott (amiből nem lett kiesés), aztán a harmadik három egymás utáni 4-essel indult, és egy Quinton de Kock általi elejtett, amúgy könnyű elkapással zárult. Az emírségek tehát összességében elég jól kezdett, de az 5. játszmát már nem élte túl a nyitó pár: Linde ejtette ezúttal egyértelmű LKE-be Vaszímot. Sőt, még az erőfölényben Corbin Bosch is eredményes volt Sarmá ellen, aki pont a középpályáshoz húzta a labdát: hat játszma után így 44/2 volt az állás. Mostantól Soeb Hán és Alísan Sarafu ütött, méghozzá váltakozó sikerrel: csendes játszmáik közé befért egy 4–6-os pár is Sarafutól. De a 10. játszmában De Kocknak már sikerült egy elkapás, megint Bosch labdájából, így Hán búcsúzott, és a félidő fele 66/3-mal érkezett el. Innentől kezdve pedig még tovább lassult a pontszerzés: az ütősök egyszerűen nem tudtak határokat szerezni, a 8. játszma után a 15-ödikben volt a következő (egy 4-es), de közben Nortje még kiejtette Szajjad Heidert is, és csak a 16. játszmában érték el az összesített 100-at. A 17. játszma egy elejtett elkapással indult (Bosch volt a tettes), de nem kellett, hogy ez nagyon bosszantsa Dél-Afrikát: a haláljátszmákra sem sikerült a gyorsítás egyáltalán az Emírségeknek, ráadásul Nortje és Bosch is egy-egy újabb kapuval gazdagította az egyéni statisztikáit, Sarafu pedig lemaradt az 50-esről, hiszen 45-tel esett ki. Az összeredmény végül mindössze 122 lett, ami elég könnyű célnak tűnt Dél-Afrika számára.
Talán az egyetlen dolog, ami a sikeres kergetést megakadályozhatta volna, az időjárás volt: a szünetben elkezdett esni az eső. Amikor pedig egyszer elállt, és már a ponyvákat is levitték, újra eleredt, ráadásul intenzívebb formában. Végül megint megjavult az idő, és hiába telt el nem kevés idő, játszmák nem vesztek el. Az ütést De Kock és Aiden Markram kezdte, akik egyre gyorsítva szerezték a pontokat, olyannyira, hogy a 3. játszmát Markram már egy 4–0–4–6–4-gyel kezdte – igen ám, de a hatodik Heider Alí-labdát már rosszul húzta meg, és elkapták. A lassabban induló De Kocknak aztán szintén jött pár négyese, de a 6. játszmában egy labdát a mélységi hátsó csúcshoz ütött, és elkapás lett ebből is, így az erőfölény 56/2-re végződött. A folytatásban Ryan Rickelton és Dewald Brevis ütött, váltakozó sebességgel, de bőven elegendővel ahhoz, hogy a cél gyorsan közelebb és közelebb kerüljön: a félidő felére például máris 93/2-nél tartottak. Utána úgy tűnt, Rickelton gyorsan döntésre akarja vinni a dolgot, és három labdából kettőt is 6-osra ütött, de a következő már nem sikerült, és elkapták: 105/3. Most már nagyon kevés hiányzott a győzelemhez, de nem bírták ki újabb kapuvesztés nélkül: Brevis is felütött egy labdát az égbe, és ebből is elkapás lett. De azért a 14. játszma elején már meglett a győztes futás, és a papírformának megfelelően nagy dél-afrikai győzelem született.
