Nocsak, Zimbabwe a házigazdákat is legyűrte
2026. február 19. – Szerző: Krikettgalaxis
Amire talán senki sem számított korábban: Zimbabwe végzett az élen a világbajnokság B csoportjában! Ehhez ma még az hiányzott, hogy sikerrel vegyék a Srí Lanka által alkotott akadályt is – ők pedig megtették! A két válogatott így karöltve lépett tovább a Szupernyolcasba.
A Mosi-oa-Tunya vagy Shungu Namutitima (a gyarmatosítóktól származó nevén: Viktória-vízesés) Zimbabwe és Zambia határán (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Biztosan nagyon sokan a komoly téttel bíró, küzdelmes találkozókért rajonganak leginkább, és nem annyira várják az ilyen, semmiről sem döntő meccseket. De azért ez talán most mégis kivétel lehetett még számukra is: egy igazi krikettünnep, kiváló hangulatban, két igen lelkes csapattal és egy hasonló szurkolótáborral, amikor tényleg minden csak a játék öröméért zajlik! Ez a Srí Lanka–Zimbabwe találkozó, a két továbbjutó között, akik elmondhatták magukról, hogy még Ausztráliát is felülmúlták korábban!
A helyszín Kolamba volt, azon belül is a Prémadásza stadion, ahol a pénzfeldobást megnyerő Srí Lanka az ütést választotta, de Zimbabwe kapitánya is elmondta, hogy nekik meg a dobással kezdés lett volna a vágyuk. Srí Lankánál kimaradt Dusmanta Csamíra és a múltkor megsérült Matísa Patirana, akik helyett most Pramód Madusán és Dilsán Madusanka kapott lehetőséget. Zimbabwe ugyanazokkal vágott neki ma is, akik múltkor Ausztráliát legyőzték.
A két nyitó ütős Petum Nisszanka és Kuszal Perérá volt, akik egész szép számú 4-essel indítottak: előbb Perérá mutatott be hármat, aztán Nisszanka utolérte, sőt, megelőzte őt ebben a mutatóban – ám előbbinek már nem maradt lehetősége az egyenlítésre, mert az 5. játszma végén Blessing Muzarabani amúgy nem túl veszélyes labdájára talán kicsit későn mozdult, és csak a rövid ferde láb mezőnyjátékoshoz sikerült továbbítania. Az erőfölény vége azonban így is 61/1-gyel érkezett el, ami Srí Lanka számára volt szemet gyönyörködtető. Igaz, ezek után három teljes játszma volt, amikor sem Nisszanka, sem az új ember, Kuszal Mendisz nem tudott egyetlen újabb határt sem ütni. Nisszanka viszont a 10-edikben megtörte ezt a csendet, ekkor egymaga 12 futást gyűjtött, bőven átlépve az 50-et is, csapatát pedig 86/1-re hozva föl a félidő felére. Ezek után ismét visszatért a határmentes időszak, igaz, azért jó sok dupla futás is volt benne, így a 12. játszma végére elérték a 100-at is, majd viszont Mendisz elhibázott egy ferde hajtást, az ütője mellett elsuhanó labda a kapusé lett, aki pedig leverte a kaput. A nagy áttörés viszont az volt Zimbabwe számára, amikor Graeme Cremer kiejtette a már 62-nél tartó Nisszankát, aki inkább csak magasságot tudott vinni a labdába, távolságot nem annyira: 108/3. És Cremer szerezte a következő kaput is, az eddig beindulni nem tudó Kamindu Mendisz ellen, amikor elkapta a felé visszaütött labdát. Az utolsó játszmák aztán tipikus haláljátszmára sikerültek: sok futás, sok kapu! Kezdte Pavan Ratnájaka egy hatossal, aztán jött Muzarabani Daszun Sánaka kiejtésével, aztán Ratnájakától volt egy 4–6–4 is, de az 50-est nem érte el, mert Brad Evans kiejtette őt is, meg a következő labdából az új embert is – végül a 20. játszmát Dunit Vellálagé 14 újabb futással hozta le, így Srí Lanka 178-ig is eljutott, ami ezen a pályán jó eredménynek tűnt.
A második félidő két nyitó ütőse Brian Bennett és Tadiwanashe Marumani volt, akik közepes sebességgel láttak neki az üldözésnek, és a 3. játszma végén majdnem az első kiesés is meglett, csak akkor Bennett szinte függőlegesen felütött labdája alá Perérá odaért ugyan, de vetődve nem tudta megkaparintani. Ezen az ijedtségen azonban hamar túltették magukat, és begyorsítottak: az erőfölény végére már 55/0-ig is eljutottak, ami ezen a láthatóan jól térítő talajon egész szép volt. De nem is bírták a végtelenségig a pörgő labdák ostromát: a 9. játszmában Vellálagé egyik dobását Marumani már fölütötte magasra, így maga a dobó be tudta gyűjteni: 69/1, megvolt az első áttörés. A félidő fele előtt egy kis lassulás volt tapasztalható, így akkor az állás csak 78/1 volt, de utána jött egy 14 futásos játszma (főként Ryan Burl jóvoltából), majd a 12-edikben már a 100-at is elérték – viszont csak azok után, hogy Burl egy rövid labdát csak a rövid ferde lábhoz tudott piszkálni, és elkapták. A meccs pengeélen táncolt, egy jó játszma bármelyik irányba eldönthette volna (bár nem véglegesen) – és úgy tűnt, ez a jó játszma a 15. lesz Zimbabwe számára, ugyanis Sikandar Raza 6–6–4-ének köszönhetően ekkor 20 futás gyűlt össze! Bennett egyébként a 17. játszmában elérte az 50-esét, de azért egy nyitó ütőstől ez elég lassú... Nem is róla szólt ez az időszak, hanem továbbra is Razáról, aki újabb és újabb határokat mutatott be, így az utolsó két játszmára már csak 13 futás hiányzott az afrikai győzelemhez. Ekkor Dusán Hémanta még visszahozta a hazai reményeket egy takarékos játszmával, amelynek során ráadásul Razát és Sánaka szuperhősöket is megszégyenítő repülős elkapásának segítségével Tashinga Musekiwát is kiejtette, de az utolsó játszmában nagyon könnyedén összegyűltek a hiányzó futások, így Zimbabwe nyert, és veretlenül jutott a Szupernyolcasba!
