Na, nem verhetetlen India sem!
2026. február 22. – Szerző: Krikettgalaxis
Dél-Afrika óriási vereséget mért Indiára a világbajnokság mai második mérkőzésén: India továbbjutása ezzel még nem került végveszélybe, de a mítosz összeomlott, és az önbizalmuk is kissé lecsökkenhetett. Ellenben az afrikaiak egyre szebben menetelnek!
Részlet Durban tengerpartjából (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Indiát mindig mindenki a végső győzelemre esélyesek közé sorolja, de mostanában egyre többen vannak így Dél-Afrikával is, hiszen ők sosem voltak gyengék, de mostanában mintha még erősebbek lennének, mint szoktak. Két éve is pont ők játszották a döntőt: akkor Dél-Afrika már-már ott állt a győzelem küszöbén, de India visszahozta a sírból, és végül ők nyerték meg – volt tehát miért visszavágni az afrikaiaknak! Ráadásul ebben a Szupernyolcas-csoportban véletlenül pont a négy csoportgyőztes jött össze, vagyis talán ez erősebb csoport volt, mint a másik: innen nehezebb a továbbjutás, még nagyobb szükség volt a jó kezdésre!
Itt, az ahmadábádi stadionban, ahol a játék majd az 5. számú, fekete talajú sávon zajlott, Dél-Afrika nyerte a pénzfeldobást, és az ütést választották. Ők az utolsó alapszakaszbeli mérkőzésükre jócskán felforgatták a csapatukat, most viszont visszaforgatták
, így ismét sok változásról számolhatunk be: ahhoz a meccshez képest kimaradt Jason Smith, George Linde, Anrich Nortje és Kwena Maphaka, és visszatért David Miller, Marco Jansen, Keshav Maharaj, valamint Lungi Ngidi. India ezzel szemben ugyanazzal a 11-gyel játszott, mint utoljára a hollandok ellen.
Az első két ütős Aiden Markram és Quinton de Kock volt, akiknek összesen 10 dobásra volt szüksége, hogy az első határeseményt összehozzák, de hiába, mert utána Dzsaszprít Bumráh labdájára De Kock hiába lendített nagyot, luftot ütött, és a pálcái lerepültek a kapu tetejéről. És a másik nyitó ütős is nagyon hamar búcsúzott: Arsdíp Szinh dobását Markram a nyílt középhez ütötte a 3. játszmában. Ezek után Bumráh következett egy kis híján szűz játszmával, aminek a végére is maradt egy csattanó: a 3. rendű Ryan Rickeltont kapták el, így Dél-Afrika 20/3-ra zuhant! Azért Dewald Brevis és főleg David Miller az erőfölény végére még 41/3-ra fölhozta őket, de összességében nem igazolódott be, miért lett volna helyes döntés ütéssel kezdeni. De ez a társulás aztán egyre jobbá és jobbá vált, a 9. játszmában már például 17 futást szereztek, és az addig takarékos 10. játszma végén is összejött egy Miller-hatos, így a félidő fele 84/3 lett, és ez máris nem volt rossz. A 12. játszma elején már az összesített 100 is meglett Dél-Afrikának, viszont Brevist aztán a következőben 45-nél elkapták, és India újra lélegzethez jutott. Igaz, ezek után Miller elérte az 50-et, a következő ember, Tristan Stubbs pedig szintén jól szállt be, és a 16. játszmában az ő 6-osával már a 150-et is átlépte a csapat. Aztán viszont az eddig elég pazarló Varun Csakravartí végzett a veszélyes Millerrel, és Bumráh is visszafogta a pontszerzést, amellett, hogy két újabb ütős is búcsúzott – 19 játszma után 167/7 volt az állás. Aztán a 20-adik az megint Dél-Afrikának sikerült jól: Stubbs ezt egymaga 20 futással hozta le úgy, hogy az utolsó két labdát 6-osra ütötte, így az eredmény 187 lett: ki hitte volna a gyenge kezdés után?!
A kergetést Ísán Kisan és a legutóbbi 3 meccsén kacsázó Abhisek Sarmá kezdte – és erre mi történt? Fordult a kocka, és Kisan kacsázott! Markram három nullással indított ellene, a negyediket pedig felütötte nagyon magasra, és elkapták. A második játszma pedig szintén elkapással indult: akkor Marco Jansen dobásába élezett bele Tilak Varmá, és a kapus meg elkapta – érdekesség, hogy az ütős videót kért rá, ezek szerint nem érezte, hogy beleért. Sarmá viszont elkezdte bepótolni, ami az elmúlt meccseken hiányzott tőle, és beütött többek között egy könnyed hatost is – de végül nem sikerült rendesen a bepótlás, mert az 5. játszmában Jansen dobásából elkapták (majdnem összeütközött két mezőnyjátékos). És mivel mind Jansen, mind Ngidi, mind Kagiso Rabada igen takarékos volt ebben az időszakban, az erőfölény vége 31/3 lett, ami most dél-afrikai sikert vetített előre! És a folytatás sem hozott sok sikert a hazaiaknak: Vásingtan Szundarnak volt egy hatosa, de a következő ellene történő dobásból a kapus őt is elkapta, és sem Szúrjakumár Jádav, sem Sivam Dube nem tudott nagy értékű ütéseket bemutatni. Sőt, Jádav a 10. játszma elején egy igen könnyelmű mozdulattal szinte ajándékba adott egy elkapást: a félidő fele 57/5-tel érkezett el, és már csoda kellett volna India győzelméhez! Innentől Dube és Hárdik Pándjá most egy kicsit hosszabb ideig együtt tudott maradni, de a pontokat továbbra is túl lassan szedegették össze, és amikor a 15. játszma elején Pándjá is kiesett, India még a 100-tól is messze járt... Ebben a játszmában ráadásul Maharaj még ezen kívül kétszer (!) eredményes volt (érdekesség, hogy mindhárom alkalommal Stubbs volt az elkapó a zárt meg a nyílt hosszú térségében), így az állás 88/8-ra változott, és minden eldőlt. Dube ekkor még beütött két egymás utáni hatost, amivel meglett a 100, de aztán megint szenvedőssé vált a pontgyűjtés, és a 18. játszma végén is még csak 105-nél tartottak. Ezek után Jansen a 19-edikben két egymás utáni dobásból kiejtette az utolsó két embert, 4-es zsákmányra följőve, és nem kevesebb mint 76 futással megnyerve a mérkőzést Dél-Afrikának!
