A pakisztáni győzelem is túl kicsi lett
2026. február 28. – Szerző: Krikettgalaxis
Nagyot kellett volna nyernie Pakisztánnak Srí Lanka ellen a mai világbajnoki találkozón a továbbjutás érdekében, de hiába a kiváló 212-es első félidei eredmény, az ellenfél is 200 fölé jutott, amivel Pakisztán nyert ugyan, de Új-Zéland jutott tovább.
Fajszalábád híres építészeti emléke, az 1906-ban elkészült óratorony (illusztráció)A kép szerzője: Minhajian (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0
Amikor tegnap 18 dobásból 43 futás hiányzott Anglia győzelméhez Új-Zéland ellen, már nagyon úgy tűnt, ennek a mai mérkőzésnek az ég-világon semmi tétje nem lesz. De aztán Anglia valahogyan megcsinálta, begyűjtötték a 43-at, Új-Zéland így beragadt 3 ponton a tabellán, és Pakisztánnak megmaradt az esélye, hogy leelőzzék őket. Bár nem sok: a nettó futási arány hatalmas új-zélandi előnyt mutatott, így ma Pakisztánnak nagyon nagy arányú győzelmet kellett volna aratnia Srí Lanka ellen. Az ellen a Srí Lanka ellen, akik már csak a becsületükért küzdöttek, és persze a hazai közönség vigasztalásáért.
Persze az, hogy pontosan mekkora győzelem kellett volna Pakisztánnak, az a számítás sajátosságai miatt csak a félidőben volt megmondható – nagyjából azonban tudni lehetett, hogy mondjuk olyan 64 futásos siker körül mozoghatott ez a cél, vagy 13 játszma alatti kergetés körül.
Nyilvánvalóan a kergetés tisztább képet ad, hogy mit kell elérni, ezért jól jött volna Pakisztánnak, ha ők nyerik a pénzfeldobást, és választhatják a dobással való kezdést. De Srí Lanka nyerte, és ők választották. Múltkori csapatukból Dusán Hémanta és a sérült Kuszal Mendisz maradt ki, Kamil Misára és Dzsanit Lijanagé pedig bekerült. Pakisztán hármat is változtatott: Szaím Ajúb, Bábar Ázam és Szalmán Mirzá helyét Havádzsa Náfaj, Naszím Sáh és Abrár Ahmed vette át.
Az ütést Száhibzádá Farhán és Fáhar Zamán nyitotta, akiknek most aztán valami elsöprő első félidei eredményt kellett volna megalapozniuk. Eleinte viszont egyelőre annyira elsöprőek nem voltak, bár játszmáról játszmára javult az eredményük: 7, 9, 10, aztán 12, aztán 13, és bár a hatodikban nem tudtak tovább javítani, de a 13 akkor is meglett – Farhánnak pedig a 320 összesített futás a vébén, ami új rekord: egy Húsz20-as világbajnokságon egy ütős ennyit még soha sem szerzett. És még nem volt vége! Az erőfölény tehát 64/0-ra végződött, és bár a pontszerzés utána egy kicsit lassult, de Farhánnak így is meglett az 50-es a 9. játszmában, a félidő felénél pedig már 102/0 volt az állás: bizony jó úton járt Pakisztán a csoda felé! A 11. játszma végén meglehetett volna az áttörés, mert a labdába belepiszkáló Zamánt elkapta a kapus – csak éppen a bíró nem látta, Srí Lanka pedig nem kért videózást! Így aztán a következő játszmában Zamánnak is meglehetett az 50, és a nagy menetelés csak folytatódott. A 15. játszmában újabb kiejtési esély jött, de akkor meg Dunit Vellálagé elejtette az elkapást a zárt hosszún – végül a 16. játszmában született meg az első kapu, amikor már 176/0 volt az állás, azaz a vébék történetének legeredményesebb társulását láthattuk! Ekkor azonban Zamán úgy ért bele a labdába, hogy az a saját kapuját találta el utána. Innentől viszont teljesen megváltozott a meccs képe. Elképesztő kapuvesztési sorozat indult meg, mindenki csak jött be, és pár pillanat múlva ki is esett, Dilsán Madusanka például 3 kaput szerzett – csak Farhán örülhetett, aki a 19. játszmában elérte a 100-at. Sőt, pályafutása 99. hatosát is begyűjtötte, amivel jócskán megdöntötte az eddigi 95-ös pakisztáni csapatrekordot. Összességében a végére Pakisztán 212-ig jutott: ebből bizony még bármi kisülhetett!
Most már ki lehetett számolni pontosan, mi kell Pakisztán továbbjutásához: az, hogy Srí Lanka ne érjen el 148 futást. Erre akár még meg is volt az esély.
A második félidőben az ütést Petum Nisszanka és Misára kezdte, és bizony egyelőre Pakisztánnak alakultak kedvezően a dolgok: a második játszmában Sáh dobását Nisszanka csak az extra fedezethez tudta ütni, és máris megvolt az első kiesés. Ám a 3. játszmában Misára egymaga 15 futással kínálta meg Sahín Afrídít, így a meccs egy kis hullámot vetett – majd még egyet az 5. játszma elején, amikor Abrár Ahmed dobását Misára nem tudta megnyesni, a labda pedig levitte a pálcát a kapujáról. Az erőfölény 49/2-re végződött, így még semmi sem dőlt el. De Srí Lanka azért csak menetelt előre, ha nem is túl gyorsan, de ahhoz elegendő sebességgel, hogy Pakisztán továbbjutási reményei fogyjanak... A 9. játszmában, amikor Abrár Ahmed Csarit Aszalankát is kidobta, már 75 futásuk volt, és bár rögtön utána a bíró LKE-t ítélt Kamindu Mendisz ellen is, a videózásból kiderült, hogy belekesztyűzött, így most még nem esett ki. A félidő felénél így 85/3 volt az állás, ami még mindig nem volt szép Pakisztánnak – de Ahmed pillanatok múlva egy újabb kidobással jelentkezett, és egy kis remény megint visszajött. Sőt, egy játszma múlva Mohammad Naváz ezt tovább fokozta Lijanagé kiejtésével (ez is kidobás volt), így az állás 101/5-re változott. Ám most lépett pályára Daszun Sánaka, és a 14. játszmában beütötte az első hatosát – majd a régebb óta pályán levő Pavan Ratnájaka is bejelentkezett néhány maximummal, amivel 50 fölé is elért – végül a 16. játszmában Sánaka szimplájával dőlt el végleg, hogy Új-Zéland jut tovább: ekkor lett meg nekik a 148. Most már minden mindegy volt mindkét csapatnak, így Sánaka elkezdhetett felszabadultan játszani: ennek pedig újabb és újabb hatosok voltak ez eredményei, az utolsó játszmában például 3 is egymás után, amivel ma összesen 8 darab gyűlt össze neki, ami új Srí Lanka-i rekord lett. Ezzel egyébként a csapat a végére 207-ig is eljutott, ami szép, de nem volt elég a győzelemre.
