Megszorongatták Indiát, de végül ők jutottak az elődöntőbe
2026. március 1. – Szerző: Krikettgalaxis
Izgalmas eseményeket hozott a világbajnokság mai második találkozója, ahol a Karib-térség és India épp egymás ellen harcolhatta ki a továbbjutást. Egészen sokáig kiegyenlített volt a helyzet, a végén azonban a karibiak álltak jobban – de India megmentette a meccset, és bejutott a legjobb 4 közé.
Kalkutta egyik jelképe, a hatalmas hávrái híd (illusztráció)A kép szerzője: Manuel Menal (Flickr), licenc: CC BY-SA 2.0
Míg a mai első mérkőzésen semmi tét nem volt a továbbjutás szempontjából, addig most a lehető legtöbb: ez egy virtuális negyeddöntő volt, azaz az itteni győztes továbbjutott, az itteni vesztes búcsúzott. A papírforma persze indiai sikert jósolt, de a Karib-térség némelyik meccsén olyan jól játszott, India pedig nem mindig olyan jól, így aztán egyáltalán nem volt kizárható egy kisebbfajta meglepetés mára!
A helyszínen, Kalkuttában elég felhős, sötét idő volt, de esőt nem ígértek az előrejelzések. A pénzfeldobást India nyerte, és a dobást választották. Csapatukban semmilyen változás nem történt múltkorhoz képest, de az ellenfélnél igen: ott Brandon King maradt ki, és Akeal Hosein érkezett, ami kissé szokatlan, mert tehát ütős helyett dobót tettek be a csapatba.
A két nyitó ütős Shai Hope és Roston Chase volt, akik 9 labda után még csak 3 futással álltak, de aztán megváltozott minden. Hope beütötte az első hatost, aztán más egyebek mellett hamarosan jött három egymás utáni négyes is (két játszmán átívelően), és egy elszalasztott kifutás után csak az 5. játszmában jött az első igazi kiesési esély – ám Abhisek Sarmá képes volt elejteni a könnyű elkapási lehetőséget Chase ellen. Az erőfölény így 45/0-ra végződött: közepes eredmény, főleg a sok nulláson lehetett volna még javítani. Ekkor egyébként egy ivószünetet is tartottak, közben pedig a pályán nem kevesebb mint 7 kötelet vonszoltak végig, hogy a harmatot lesodorják vele – vagyis már most dús volt a harmat, nem volt várható, hogy a második félidőben nagyobb legyen. A folytatásra aztán valóban ritkultak a pöttyös labdák, viszont a 9. játszmában megjött az első kapu: Varun Csakravartí eltalálta Hope karóit – ám ez nem biztos, hogy teljesen rossz hír volt a karibiaknak, mert Hope csak kábé 100-as aránnyal haladt, és most jöhetett talán valaki gyorsabb. Shimron Hetmyer szállt be, és igen, ő valóban más játékot hozott: hamar volt egy hatosa, majd miután a félidő fele 82/1-gyel érkezett el, egy újabb is, majd végül a 12. labdából, 27-tel esett ki – bár ő maga sem értette, hogyan! A bíró ugyanis elkapást ítélt, de Hetmyer nem érezte, hogy beleért, ezért DFR-t kért – ahol kiderült, hogy mégis... A játékos hitetlenkedve ballagott le. Két dobás múlva pedig Chase is búcsúzott – amúgy mindkétszer Dzsaszprít Bumráh volt a dobó. De a karibiaknak ekkor már több mint 100 futása volt, és csak 3 vesztett kapuja, ami jó alap volt a gyorsításhoz. Azt pedig meg is valósították! Sherfane Rutherford még viszonylag hamar kiesett, és 14.5 után még csak 119/4 volt az állás, de innentől Rovman Powell és Jason Holder nagyot alkotott: a hátralevő időben (egy újabb könnyű lehetőség Sarmá általi elejtésének is hála) mindketten bőven átlépték a 30-at, így a csapat egészen 195-ig följött. Powell közben megszerezte pályafutása 150. NH20-as hatosát, amivel új csapatrekordot is felállított. Amúgy érdekesség, hogy a félidőben meg azt lehetett hallani, hogy nincs is sok harmat a pályán.
A második félidőben Sarmá és Szandzsu Szaimszan kezdte az ütést. Az első két határt (bár az egyik csak szerencsés volt) még Sarmá szerezte, de utána Szaimszan rögtön 3-mal csatlakozott be, Sarmá pedig túl magasra ütött egy labdát, és elkapták: a nemrég még kirobbanó formában játszó ütős ezen a vébén egyszerűen borzalmas. De a mai napon Ísán Kisan sem volt sokkal jobb: 10 futás után megtalálta magának a mélységi keresztlábat. Az erőfölény vége így 53/2-vel érkezett el, ami kisebb karibi előnyt éreztetett. Utána viszont Szaimszan és Szúrjakumár Jádav játszmánként 1–2, de többnyire 2 határral menetelt el a 10. játszma végéig, így a félidő felénél már 98/2-t mutatott az eredményjelző, Szaimszan pedig már átlépte az 50-et, és máris India állt jobban. Akkor viszont már megint nem annyira, amikor két labda múlva Shamar Joseph dobásából Jádav a mélységi csúcshoz ütött, és elkapták, aztán pedig Szaimszan és Tilak Varmá egy igen lassú időszakot hozott le a 12. játszma végéig. Igaz, ezek után meg 7 dobásból 5 négyest ütöttek be, szóval hullámzott itt minden nagyon! A 15. játszmában a változatosság Varmá búcsújával folytatódott, majd a 17-edikben a Karib-térség is megmutatta, hogy ők is tudnak könnyű elkapásokat rontani: most Holder volt a tettes. India viszont összességében szépen lépdelt előre, és az utolsó két játszmára már csak 17 hiányzott nekik. Ekkor Hárdik Pándjá kiesett még ugyan, de Szaimszan még mindig nem, és jött Sivam Dube is, ők pedig néhány határral úgy juttatták be a csapatot a célba és az elődöntőbe, hogy még 4 dobás meg is maradt. Szaimszan csak azt sajnálhatja, hogy beragadt 97-neskin.
