Új-Zéland földbe döngölte Zimbabwét női ENN-ben

2026. március 11. – Szerző: Krikettgalaxis

Három óriási győzelmet aratott az új-zélandi női válogatott a vendég zimbabweiek fölött, így átvették a vezetést az ICC-bajnokság tabelláján – persze ez most még nem jelent semmit, mert annyira az elején vagyunk. De az már látszik, hogy Zimbabwének nem lesz esélye közvetlen ágon kijutni a 2029-es vébére...

Az új-zélandi főváros, Wellington látképe (illusztráció)Az új-zélandi főváros, Wellington látképe (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Mint ismert, a 2026-ban kezdődő és 2029-ig tartó ciklus (női) ICC-bajnoksága, amely egyben világbajnoki selejtező is, már 11 válogatott részvételével zajlik a legutóbbi 10 helyett, hiszen Zimbabwe is csatlakozott a mezőnyhöz. Azt viszont már előre sejteni lehetett, hogy az afrikaiak nem a legnagyobb esélyesként vágnak majd neki ennek a nagy sorozatnak – ahogy ennek a kicsinek sem, ahol ezúttal Új-Zélanddal mérkőztek meg ENN formátumban, az ICC-bajnokság részeként. A két csapat előzőleg NH20-ban is összemérte az erejét: akkor Új-Zéland letarolta ellenfelét. És mint mondják: hosszabb formátumokban még jobban ki szokott jönni a különbség...

Erre a kis sorozatra egyébként teljes egészében Dunedinben került sor, így legalább az utazgatás nem fárasztotta a csapatokat.

Az első mérkőzésen Új-Zéland két ENN-újoncot is avatott, akik NH20-ban azonban már voltak válogatottak: Izzy Sharpról és Nensi Patelról van szó. Zimbabwe a dobást választotta, és azt nem mondhatjuk, hogy nagyon fényesen indult volna, de azért biztosan örömöt okozott nekik, hogy a 16. játszmáig már két ellenfelüket ki tudták ejteni: az imént a teljes NH20-as sorozat 3 meccsén összesen szereztek két kaput! De aztán most Maddy Green és Brooke Halliday már nem adta magát ilyen könnyen: Greent a 34. játszmában tudták kifutni, 67 ponttal, Hallidayjel pedig egyáltalán nem tudtak végezni, így ő 157-neskivel végigvitte a félidőt. A kifutás után bejött még Isabella Gaze is, és hogy szép legyen az eredménylap, ő is eljutott 50 fölé, így Új-Zéland egy 355-ös célt állított fel. Azt sem mondjuk, hogy ennek lekergetésére nagy esélye lett volna Zimbabwének, de azért a 2. kapus párjuk, Kelis Ndhlovu és Chipo Mugeri-Tiripano a 4-ediktől a 29-edik játszmáig csak ott volt a pályán, és 21-ről 114-re emelték az összpontszámot, később pedig Ndhlovu 50 fölé is eljutott – igaz, 50 alatti aránnyal... A 4. rendű Beloved Biza még teljesített 29-et, de utána mindenki más szörnyen gyorsan kiesett, és a csapat a 48. játszmában, 174-gyel elfogyott... A Kerr testvérek amúgy 7 kaput szereztek: Amelia 4-et, Jess pedig 3-at.

A második meccsről nem sokat lehet írni, például azért, mert nagyon rövid lett: összesen csak 45.3 játszma! És nem az időjárás miatt, hanem mert Új-Zéland az első játékrészben, elsősorban Amelia Kerr hetes (igen, 7-es!) zsákmányának köszönhetően 30 játszmán belül kidobta a teljes zimbabwei csapatot úgy, hogy a legtöbben 10 futás alatt végeztek, és Modester Mupachikwa 32 futása már kiemelkedőnek számított. Ennél is sajnálatosabb volt viszont, hogy egy alkalommal Ndhlovut fejbe találta egy felpattanó labda, amitől a játékos kifeküdt, és még az eszméletét is elvesztette egy időre! Szerencsére aztán magához tért, de a játékot nem tudta folytatni. Ilyen esetekben persze megengedett a végleges csere: a helyére Tendai Makushát hozták be. A második félidőre a cél csak 103 volt Új-Zéland előtt, de azért nem siették el: beletelt egészen 16.2 játszmába, mire sikerült lekergetniük szép óvatosan. Kerr a hetes zsákmánya mellé most 45 futást is begyűjtött: ki fogadott volna az ellen, hogy ő lesz a meccs embere? Hát ő lett.

És a harmadik alkalommal sem történt semmiféle csoda, ez is nagyon sima hazai győzelmet hozott, Amelia Kerr sziporkázásával. Miután Új-Zéland az ütést választotta, Kerr nyitó ütősként 80 futást halmozott fel, igaz, ezzel nem ő lett csapata legjobbja, hanem majd később a 4. rendű Green, aki 94-ig is eljutott. Zimbabwe 8 különböző dobóval is próbálkozott ma, de legalább egy árnyalatnyival több sikerrel, mint máskor, hiszen ezúttal egy kifutás mellett 5 kaput is tudtak szerezni, méghozzá négy különböző dobójuk. De az ellenfél így is átlépte a 300-at, és erősen sejteni lehetett, hogy ez megint lehetetlen küldetés Zimbabwének... És valóban: most is egy 34-es volt a legjobb pontszámuk (ezúttal Loreen Tshumától), sok egy számjegyűvel – de a legérdekesebb kérdés talán az volt, hogy Kerr hány kaput szerzett: nos, ma csak 5-öt, benne egy mesterhármassal a 24. játszmában... Új-Zéland végül pontosan 200 futással nyert, és egyetlen 100%-os csapatként vezeti a tabellát az ICC-bajnokságban.


Alapból nem látható kép
×