2026-ban kivételesen jól indult a Mumbai

2026. március 29. (utolsó módosítás: 2026. március 31. 08:53) – Szerző: Krikettgalaxis

Máskor gyengén szokták kezdeni az idényt, de most egy nagy célt lekergetve győzelemmel indult a Mumbai Indians, méghozzá a Kolkata Knight Riders ellen. Vajon az is fordítva lesz majd, hogy ezek után meg nem följavulnak, hanem leromlanak?

A Cshatrapati Sivádzsí pályaudvar 19. századi, különleges épülete Mumbaiban (illusztráció)A Cshatrapati Sivádzsí pályaudvar 19. századi, különleges épülete Mumbaiban (illusztráció)

A kép szerzője: Anoop Ravi (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0

2012, igen, kétezertizenkettő óta nem tudta megnyerni az MI egyetlen nyitómeccsét sem az IPL-ben, ami már-már legendássá vált sorozatot jelent. De valószínűleg ma nem a legendát szerették volna továbbéltetni, sokkal inkább bebizonyítani, hogy nem is igaz! Ehhez egy jó ellenfél jött velük szembe: az a Kalkutta, akik ellen (az aktív csapatok közül) a legmagasabb a győzelmi arányuk a történelem során. De akkor ugyanígy elmondható a lilákról is, hogy ők meg ezt a rossz sorozatot szerették volna megtörni ma! Nem könnyítette viszont a helyzetüket, hogy Matísa Patirana lábikrája, valamint Harsit Ráná térde is sérült volt, és előbbi várhatóan csak április közepétől lesz elérhető, utóbbi pedig akár az egész szezont is ki kell, hogy hagyja majd (bár ez még nem biztos).

A pénzfeldobást a hazaiak, azaz a Mumbai nyerte, és a dobást választották. Csapatukban három újoncot avattak ma: Sárdul Thákur, Sherfane Rutherford és Alláh Mohammad Gazanfar volt az. De ugyancsak hárman mutatkoztak be ma először a Knight Ridersnél, méghozzá három külföldi: a PSL-től visszalépő Blessing Muzarabani, a méregdrága Cameron Green és a bombaformában levő Finn Allen.

Az egyik nyitó ütős mindjárt Allen volt, a másik pedig a rutinos Adzsinkja Raháne. Bár az első két játszmában sok volt a nullás is, de azért az ütősök egy-egy határt már akkor kizúdítottak, majd a 3. játszmában már hármat, a negyedikben pedig újabb 5-öt (!), és máris bőven 50 fölött találták magukat összesítve. Ezt a futásáradatot még maga Dzsaszprít Bumráh sem nagyon tudta visszafogni, de aztán Thákur megszerezte az első kaput, a 37-nél tartó Allent kiejtve, így az erőfölény 78/1-re végződött. És ugyanő jött a következő kapuval is a 9. játszmában, az egy 4-esen és egy 6-oson gyorsan túllevő Green ellen, aki éppen a mélységi fedezethez ütött ezúttal. De a 10. játszmában Raháne elérte az 50-et, és a más bajnokságokban Mumbaiban játszó, így a körülményeket jól ismerő Angkris Raghuvansí is jól szállt be, így a félidő felénél máris 120/2 volt az állás. Most viszont jött egy kis lassulás, sőt, Thákur a harmadik kapuját is megszerezte a 14. játszmában: áldozata Raháne volt. De a lassulás nem volt tartós, mert Raghuvansí és Rinkú Szinh újra rákapcsolt, egyre gyakrabban ütötték a határokat, és a 19. játszmában egyrészt az összesített 200-at is elérték, másrészt Raghuvansí a maga 50-esét. Igaz, a következő dobásból elkapták, de azért a KKR így is följött 220-ra a végére, ami szépen védhetőnek érződött.

Arról, hogy ne tudják megvédeni, először is Ryan Rickelton és Rohit Sarmá próbált meg tenni – és nem csak próbált! Eleinte még csak tapogatóztak, csak néhány 4-esük volt (abból is az egyik egy mezőnyhibából), de a 3. játszmában már 3 hatost is beütöttek, a következőben még kettőt, és aztán már nem is érdemes sorolni: újabb és újabb alkalmak jöttek, amikor a labda kiment a pályáról. Az erőfölény végére Sarmának már meg is lett az 50 (neki ez az egyéni leggyorsabbja lett az IPL-ben), a csapatnak pedig a 80/0, és nem volt megállás. A 9. játszmában Rickelton is elérte a félszázat, a félidő felére pedig máris 122/0-t mutatott az eredményjelző. Tegyük hozzá: időközben volt két nehezebb fajta elkapási esély, de nem tudták őket beváltani a mezőnyjátékosok. Végül a 12. játszmában, 148 megszerzett futás után bomlott föl a társulás, amikor Vaibhav Arorá dobása után Anukúl Raj mutatott be egy igen szép vetődéses elkapást a 78-nál járó Sarmá ellen, amit a dobó is lelkesen tapsolt meg. A becserélt Szúrjakmár Jádav aztán nem bírta olyan sokáig, mint bármelyik nyitó, de azért 16 futását gyorsan tette hozzá, és Húsz20-ban ez a sebesség sokat ér – és hasonló mondható el az utána jövő Tilak Varmáról is: nem túl sok (20) futás, de jó aránnyal. Időközben pedig a 16. játszma hozta el az új egyéni IPL-csúcsnál, 81-nél tartó Rickelton bukását is, méghozzá egy elkerülhető kifutás formájában: ő elindult egy másodikra, de társa visszaküldte, viszont Muzarabani véletlenül akadályozta, miközben helyezkedett a labda visszahajítására várva, és emiatt Rickeltonnak nem volt esélye beérni a vonal mögé. De ez már nem túl sokat számított, a Mumbai számára már kézzelfogható közelségben volt a cél: nem is kellett már ész nélkül püfölniük a labdát, így is kényelmesen, a 20. játszma elején be tudtak érni a célba – szóval idén eddig úgy tűnik, az ilyen kicsivel 200 fölötti célok nem sokat érnek... Pedig az Indians korábban még sosem kergetett le ekkora célt.


Alapból nem látható kép
×