Azt kaptuk, amit vártunk az ausztrál nőktől
2026. április 3. – Szerző: Krikettgalaxis
Sima, 0–3-as sorozatgyőzelmet aratott az ausztrál női csapat a Karib-térség otthonában, amivel igazán jól indultak meg a 2029-es világbajnokság felé, hiszen ez a sorozat a selejtezőnek is része volt.
Koala valahol Ausztráliában (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Néha az emberek panaszkodnak, hogy egy-egy sorozatnak látszólag nincs semmi értelme, persze az edzésen, gyakorláson és a szórakoztatáson kívül – nem mintha ezek nem adnának elég okot egy-egy sorozat lejátszására! De ezúttal még tétje is volt, ahogy a női ENN-eknek szinte mindig: hiszen ezek a meccsek is részei voltak a világbajnoki selejtezőként működő ICC-bajnokságnak. Ausztrália még csak most mutatkozott be az új szezonban, a Karib-térség már három meccsen túlvolt, közepes sikerrel. A mostani találkozóknak Saint Kitts szigete adott otthont.
Az első mérkőzésen Ausztrália egy olyan újoncot avatott a 26 éves Tahlia Wilson személyében, aki még más formátumban sem volt válogatott korábban, de például BBL-rutinja volt bőven. Az ausztrál ütőjáték ma is elég jó volt: megnyomták az elejét és a végét, bár ahogy az ENN-ben gyakran látható, a középső szakaszban kicsit lassabbak voltak. Az egyik nyitó, Phoebe Litchfield 77-ig is eljutott, viszont öten (!) eléggé bosszúsak lehettek: átlépték a 40-et, de még az 50-esük előtt kiestek! Ezeket az eredményeket viszont eléggé különböző sebességgel érték el: Sophie Molineux például 71-es aránnyal búcsúzott 47 futással, de Georgia Wareham 42-je 200-as aránnyal lett meg... A dobók is igen eltérően teljesítettek, az egyik legjobb Karishma Ramharack volt, aki ugyan csak 1 kaput gyűjtött, de 10 játszma alatt 5,6-tal gazdálkodott, míg például a 3 ütőst kiejtő Afy Flethcer ellen 83 futás gyűlt, ami új negatív karibi rekord lett az eddigi 68 helyett... Ausztrália végül 341-ig jutott el, ami bőven a legmagasabb eredmény lett női ENN-ben egy karibi pályán! A hazaiaknak tehát most ezt a rekordot egy újabb rekorddal kellett volna megdönteniük, ám ez természetesen nem sikerült. Két nyitójukat Kim Garth viszonylag alacsony pontszámokkal búcsúztatta, majd igaz, hogy a 3. rendű Stafanie Taylor 105-neskivel végigbírta a félidőt, de szinte mindenki más kiesett mellőle a sorvég végének kivételével... Így aztán a csapat csak 238-at tudott teljesíteni, vagyis több mint 100 futással kikaptak.
A második összecsapáson Ausztrália az ütést választotta, és bár az első erőfölény (10 játszma) 62/0-ra sikerült nekik, utána rögtön jött Ashmini Munisar, és két dobásból két emberüket búcsúztatta, majd elég hamar Hayley Matthews is kiejtett még kettőt: 82/4. De innen Beth Mooney és Tahlia McGrath újabb 15 játszmán át együtt volt – igaz, nagyon lassúak voltak, és csak 140-ig tudtak följönni ezalatt. A végére viszont be tudtak gyorsítani valamelyest: Mooney is 50 fölé jutott, a 6–9. rendű ütősök pedig mind 20 fölött zártak, többségük pedig már jobb aránnyal. Így végül a rossz kezdés és a nehéz pályatalaj ellenére 269-ig jutott el a csapat, ami már nem kis kihívást jelentett. De nem indultak gyengén a karibiak sem: 10 játszma után 48/0 volt az állás, és bár akkor hamarosan kiesett egy ütősük, de aztán a következő már csak a 24. játszmában: Matthews pedig ezalatt majdnem 50-est is teljesített. Csakhogy ekkor egy hatalmas összeomlás következett: 94/1-ről 130/9-ig omlottak be! Ebben a legnagyobb érdeme Ashleigh Gardnernek és Georgia Warehamnek volt, akik 3–3 kapuval zárták a meccset. Az utolsó társulás még egy nagyot küzdött a vendégeknél, és 49 futást tettek még hozzá az eredményhez, de ez is messze kevés volt: Ausztrália kényelmesen, 90 futással nyert.
A harmadik találkozó még az eddigieknél is simábbra sikerült, úgyhogy a mostani újoncnak, a trinidadi Shunelle Sawh-nak nem maradnak valószínűleg túl jó emlékei a bemutatkozásáról... Nem mintha rajta múlt volna. Az ütést választó vendégek az első pár játszmában még szépen indultak, de amint Deandra Dottin kiesett, onnantól az egész csapat lelassult, és a továbbiakban is folyamatosan lassult. A 14. játszmában egy kis, 15–20 perces esőszünet is volt, de játszmák nem vesztek el. Az ütősök teljesítménye egyébként picit szélsőséges volt: vagy legalább 20 futást gyűjtött valaki, vagy legfeljebb 5-öt, és persze utóbbiak voltak többségben. A legeredményesebb Chinelle Henry volt a maga 42-neskijével, míg a dobók közül Alana King emelkedett ki, aki 5-ös zsákmányt szerzett. Az első félidő eredménye 136 futás lett, ami aztán igazán nem okozott gondot a vendégeknek: a karibiak csak egy picit tudtak szépíteni az eredménylapon azzal, hogy menet közben egy kaput legalább szereztek, de elsősorban Litchfield 50-esének (sőt, 68-neskijének) köszönhetően az ausztrálok már a 20. játszmában megnyerték a találkozót: a Karib-térség még soha nem szenvedett ilyen gyors vereséget hazai pályán ebben a formátumban...
Ausztrália ezzel az ICC-bajnokság tabellájának második helyén jelent meg a már többet játszó Új-Zéland mögött, míg a Karib-térség jelenleg a hatodik, de ne feledjük, még az elején járunk, és 4 válogatott például még be sem mutatkozott.
Ami pedig az egymás elleni örökmérlegüket illeti: 21 összecsapásból mindössze egyetlen alkalommal jött össze a karibi győzelem, 19-szer az ausztrálok diadalmaskodtak, míg egyszer eredmény nélkül végződött a meccs.
