Az eső után a futások özönlöttek Lahorban
2026. április 3. – Szerző: Krikettgalaxis
Rövidített meccsre került ma sor a PSL-ben, de ezen is annyi futás született, ami egy teljes hosszúságú mérkőzésre is elegendő lett volna! A Lahore Qalandars ugyanis 13 játszma alatt hozott össze 185-öt, amit a Multan Sultans nem tudott elérni, így a címvédő le is előzte őket a tabellán.
A lahori Bádsáhi-mecset (illusztráció)A kép szerzője: Muhammadhasnainnaeem (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0
A tavalyi bajnok és a tavalyi utolsó helyezett összecsapása következett: mégsem állíthattuk, hogy sejtjük, ki az esélyes. Főként a szultánok formája változott meg idénre: már most, az elején kétszer annyi (kettő) győzelmük volt, mint tavaly egész évben összesen (egy). Ráadásul a Qalandars egyik kulcsemberét, Fáhar Zamánt eltiltották a múltkori labdabolygatásos eset miatt, így ez sem amellett szólt, hogy ma egyértelműen a címvédő győzelmére kellett volna számítanunk.
De ahogy közeledett a kezdés időpontja, egyre inkább az az érzés kerített hatalmába mindenkit, hogy senkinek a győzelmére nem kell ma számítani, mert nem is lesz meccs – annyira esett az eső. Szerencsére azért egy idő után elállt, és egy 13–13 játszmásra rövidített mérkőzésre még maradt idő. Az erőfölény minden félidőben 3.5 játszma volt.
A pénzfeldobást a szultánok nyerték, és a dobást választották. Csapatukban a dobók halmazában történt változás múltkorhoz képest, méghozzá kettő is: ma Faiszal Akram és a PSL-újonc Muhammad Iszmaíl játszott Sehzád Gul és Momin Kamar helyett. A házigazdáknál Zamán mellett Uszama Mír is kimaradt, a két új ember pedig Ászif Alí és a dél-afrikai, szintén PSL-újonc Rubin Hermann volt.
Természetesen az idő rövidsége miatt nagy agresszivitás volt várható mindkét csapattól. És a két nyitó, Mohammad Naím és Párbhedzs Hoszen Iman valóban így is játszott, ráadásul az első játszmában Iszmaíltól 10 (!) széles extrát is kaptak ajándékba (kétszer ötöt), így 6 dobásból 26 futás gyűlt. Kész csoda volt ezek után, hogy a következő játszmát meg Peter Siddle lehozta 6 futással... De a rövidített erőfölény így is 66/0 lett, amit hamarosan egy 6–6–6-os sorozat is követett a bangladesitől. Végül az áttörést az újonc Iszmaíl hozta meg, akiben a pazarló kezdés után sem ingott meg a bizalom: az ő dobásából kapták el a már 45-nél tartó Hoszen Imant. De a 7. játszmában (most Aráfát Minhász dobásaiból) ismét 26 futás gyűlt (ebből is 6 extra volt amúgy), és Abdulláh Safík is nagyon gyorsan följött 33-ra. De aztán Iszmaíl vele is végzett, és hiába érte el Naím a 10. játszmában az 50-et, majd pillanatok múlva a 60-at is, Faiszal Akram egy csalókával őt is kiejtette. De ekkor a Lahornak már 156 futása volt, és még 3 játszmányi idő volt: igaz, ezt annyira mégsem tudták kihasználni, mert Mohammad Vaszím meglepően takarékosan dobott, Siddle pedig egy kidobásból eredményes is volt – csak két dolog csúfított bele ebbe az időszakba a Multán szemszögéből: az első egy mezőnybeli túldobás okozta 6-os, a másik pedig az, hogy az utolsó két labdát Sikandar Razának sikerült 4-esre ütnie, így aztán a kalandarok 185-ig is elértek! Bizony, ez 20 játszma alatt sem lett volna túl rossz eredmény!
A hatalmas célt Száhibzádá Farhán és Steven Smith vette célba (kicsit szóismétlés, tudjuk), de azok után, hogy az első két játszma csak 7, illetve 6 futást eredményezett, nem lett eredményesebb a harmadik sem, ráadásul annak során Sahín Sáh Afrídí eltalálta Smith kéz-karójának tetejét. Sőt, két labda múlva, immáron a 4. játszmában Ubaid Sáh az 1 futáson álló Josh Philippe-pel is végzett, így a Sultans nagy bajba került! Az erőfölény végére csak 27/2-vel értek el, és hiába ütött be ezek után Farhán például két egymás utáni maximumot, a 6. játszmában Musztáfidzsur Rahmán lassabb dobásával már nem tudott mit kezdeni, csak a zárt hosszúhoz ütni. Sán Maszúd azért most gyorsan beütött pár határt, majd a 9. játszmában Ashton Turner is szerzett egy olyan hatost, amit Raza egyébként majdnem elkapott a határon, de a művelet közben csak hozzáért a határkötélhez a labdával a kezében... A 10. játszmában a csapat elérte a 100-at, de ez későinek tűnt... ráadásul közvetlenül utána Rahmán a 44-nél tartó Maszúdot is kiejtette. Most Turner és Minhász mutatott még be egy utolsó nagy rohamot, sok szép határral, de ez is csak arra volt elég, hogy az ausztrál elérte az egyéni 50-est. Merthogy a csapat a 13 játszma végére csak 165-ig ért el, ami önmagában nem rossz, de itt és most kevés volt. Ezzel aztán a Lahor meg is előzte őket a tabellán, följőve a második helyre a Kings mögé.
