Esélyük sem volt a hazaiaknak az első ír–új-zélandi teszten
2026. május 29. – Szerző: Krikettgalaxis
A történelem során első alkalommal találkozott egymással teszten az ír és az új-zélandi válogatott, de ahogy előre sejtettük, az összecsapás nem sok izgalmat tarogatott: a vendég új-zélandiak nagyon simán, több mint egy játékrésszel megnyerték, már a harmadik napon.
Jellegzetes új-zélandi táj valahol Canterbury régióban (illusztráció)A kép szerzője: Phillip Capper (Flickr), licenc: CC BY 2.0
Hatvanhat: ennyiféle párosítás létezik a 12 tesztválogatott között. Ötvenhat: ennyiféle elő is fordult már a történelem során – természetesen a két legújabb teljes jogú tag, Afganisztán és Írország az, amelyiknek még hiányzott 5–5 ellenfél elleni meccse. Írország például soha nem játszott még Új-Zélanddal tesztet. Mostanáig. Érdekes módon azonban ez sem egy igazi
teszt volt (na jó, hivatalosan és statisztikailag igen), hiszen csak 4 napra tervezték: így viszont felvetődött a kérdés, hogy vajon lesz esélye Írországnak kiharcolni legalább egy döntetlent? Mert a győzelemben, valljuk be, nem igazán reménykedhettek. Igaz, naponta 90 helyett 98 játszmát terveztek be, szóval ez inkább összesítve olyan 4 egész egyharmad rendes napnak számít.
Mindkét csapat avatott tesztújoncokat: Új-Zélandnál Dean Foxcroft volt az, míg az íreknél hárman is: Liam McCarthy, Thomas Mayes és Reuben Wilson – utóbbi más formátumokban sem volt még soha válogatott.
Az első nap elején Írország a dobást választotta, az pedig álomszerűen kezdődött nekik: Mark Adair már a második labdából búcsúztatta az egyik nyitó ütőst. Aztán ugyanő a 7. játszmában is lecsapott, de utána egy stabilabb társulás következett – viszont a 22–23. játszma fordulóján hirtelen három labdán belül két újabb ember kiesett. Ezek után azonban a már eddig is jól játszó Rachin Ravindra mellé megjött Tom Blundell, ők pedig elképesztően sokáig ütöttek együtt. Ebédre (31 játszma) 104/4-ig jöttek föl, majd a 37. játszmában meglett Ravindra 50-se – éppen egy 6-osból! A 47. játszmában Blundell is elérte a félszázat, az 58. játszma utáni teánál pedig már 214/4-nél tartottak. De ez még semmi. A 70. játszmában, újra egy maximum segítségével Ravindra a 100-at is átlépte, majd a 73-adikban Blundell is így tett, bár ő csak
egy 4-essel. Aztán meg beütött egy 4–4–4–6-ot... viszont a 78. játszmában megtört a jég, és a 121-nél tartó Ravindra most már kiesett: 303/5. Végül a napnak 94 játszma után lett vége 361/5-nél: Blundell 142-neskije már most pályafutása legjobb teszteredménye lett.
A második napon az volt a kérdés, Blundell eléri-e a 200-at, társa, Foxcroft pedig a 100-at, de végül mindketten lemaradtak erről: 186, illetve 98 ponttal búcsúztak. A társulás egyébként pontosan 100-at tett hozzá a tegnapi pontszámhoz, 461/5 után kezdődtek meg a kiesések. Azokból most már hamarosan összesen 3 is jött, köztük egy kifutás, Új-Zéland pedig 490/8-nál a játékrész lezárása mellett döntött. És mivel 4 napos teszten nem 200, hanem csak 150 az a különbség, amivel a továbbjátszást el lehet kerülni, így Írországnak igencsak igyekeznie kellett! Volna. De Nathan Smith már az első játszmában két emberüket kiejtette, így 6 játszma után az ebéd 20/2-vel telt. Szünet után viszont Smith folytatta, és gyorsan 3 újabb kaput szerzett: máris 5-ös zsákmánynál tartott, ráadásul 5-ből 4-en kacsával estek ki! 34/5. Aztán 38/6, de a beomlás itt megállt: Andy McBrine és Mark Adair megmentette az írek becsületét. A 32. játszma végén tartott teánál 139/6-ra állt a csapat, McBrine pedig már 50-nél tartott, majd 154-ig is elmeneteltek. De aztán gyorsan elfogytak a társak McBrine mellől, és 179-nél kiesett az utolsó ember is. Új-Zéland pedig kikérte a továbbjátszást. A harmadik játékrészt az írek igen bátran, sok négyessel kezdték, de 42/0 után visszaestek, és két kaput is elvesztettek a rövid hátralevő időben. A nap 16 játszma után 65/2-vel zárult, ami egy játékrészes és 246 futásos új-zélandi előnyt jelentett.
A harmadik napon a hazaiak már csak azért küzdhettek, hogy legalább a negyedik játékrészig jussanak el, mindezt úgy, hogy ne sérüljön meg náluk senki. Egyik sem sikerült. A biztonsági játék nem hozott biztonságot, gyorsan vesztették a kapuikat, bár azért Stephen Doheny, az egyik nyitó sokáig kitartott, és a 32. játszmában már 50-est ünnepelhetett. A 33. játszmában viszont Curtis Campher bal hüvelykujját valahogy nagyon csúnyán eltalálta a labda (hiába a védőkesztyű), ami miatt a játékos a visszavonulás mellett döntött. A 46. játszmában egy kis eső is érkezett, így akkor megtartották az ebédet: 131/5 volt az állás plusz a sérülés. Ezek után Lorcan Tucker tartotta még bennük a lelket, aki szintén 50-ig menetelt, majd Adair 44-ig, de ő már nem érte el a félszázat, mert a 64. játszmában az utolsó társa is kiesett mellőle, Campher pedig nem tért vissza. Ebben a játékrészben amúgy Blair Tickner 5-ös zsákmányt szerzett. Írország végül tehát 1 játékrésszel és 79 futással kapott ki: hát, még erősödniük kell. Nagy problémát jelent viszont, hogy nekik minden egyes hazai pályán rendezett teszt jelentős pénzbeli veszteséggel jár, ezért nem várhatjuk, hogy túl sokat rendeznek majd...
