Megvan, a nagyok mellett kik lesznek majd ott az Ázsia-játékokon
2026. június 8. – Szerző: Krikettgalaxis
A férfiaknál is véget ért az Ázsia-játékok selejtezője: a 7 próbálkozó közül Nepál, Hongkong, Malajzia és Omán csatlakozott a nagyok
és a házigazda japánok mellé. A selejtezőt amúgy Nepál nyerte, de ez nem sokat számított.
Nepáli táj (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
A nőknél már lezajlott az Ázsia-játékok selejtezője: onnan hárman jutottak ki, viszont most, a férfiaknál, négyen is, azaz a mostani tornán elég volt az elődöntőbe bejutni, onnantól a kijutás szempontjából már teljesen lényegtelen volt, hogy ki hogyan szerepelt tovább.
Ezt a selejtezőt Szingapúrban rendezték, ahol a házigazdákon kívül még hatan szerepeltek. A legnagyobb érdekesség az volt, hogy Omán és Bahrein csupa valódi hazai játékosból álló keretekkel érkezett: a nemzetközi krikett szabályai ugyanis lehetővé tették volna, hogy 3 éve az országban élő, de állampolgársággal nem rendelkező játékosok is szerepeljenek náluk, ahogy ezzel más alkalmakkor bőven élni is szoktak. Ám most nem. A legmeglepőbb az volt, hogy így Ománnál mindössze a kapitány, Szufján Mehmúd volt régi ismerős, a többiek mind újoncok voltak, és közülük 9-en (!!!) viselték az Al Balushi* nevet! Sajnos nem tudjuk, rokonok voltak-e, és ha igen, milyen fokúak, de gyanús, hogy igen... De mindannyian biztos nem lehettek mondjuk testvérek, mert voltak közöttük, akik túl közeli időpontban születtek egymáshoz képest. De mondjuk unokatestvérek akár lehettek is, nem tudjuk.
Ami az eredményeket illeti: az A csoportban Nepál mind Malajziát, mind Kínát nagyon nagy különbséggel verte – a Kína elleni meccsen született 6×6-os játszmáról korábban már egy külön kis hírecskét is írtunk. És mivel Malajzia is legyőzte Kínát, így Nepál mellett ők lettek a másik továbbjutók. A B csoportban 4-en szerepeltek: itt Hongkong, Omán, Bahrein, Szingapúr lett a sorrend, és a lényegi kérdések már el is dőltek. Végül az elődöntőkből Hongkong és Nepál jutott be a döntőbe, ahol pedig Nepál diadalmaskodott. De ez már csak a dicsőségről szólt, másról nem.
Érdemes még szót ejteni a Hongkong–Omán csoportmeccsről is. Itt Hongkong 154 futással nyert, ami a valaha volt legnagyobb különbségű sikerük lett, de más csapatrekordjaik is megdőltek. Anshy Rath* 140-neskije egyéni csapatcsúcs lett, míg Nizakat Khan*-nal alkotott társulása, amely 192 futást hozott a konyhára, az akárhányadik kapus hongkongi társulások közül lett a legeredményesebb, az eddigi 136-ot megdöntve. Eközben szegény Wasim Al Balushi* dobóként 70 futást hagyott az ellenfélnek (pedig csak 3 játszmát dobott!), ami pedig ománi negatív rekord lett... A Nepál–Malajzia összecsapáson Kusal Bhurtel és Ászif Sekh állított fel új csúcsot: 134 közös futásukkal a valaha volt legeredményesebb nepáli nyitó párrá váltak.
Összesítésben is az imént említett Bhurtel volt a legjobb ütős a tornán: ő 340 futást kaszált be, míg a dobók közül ketten is végeztek 11 kapuval: a maláj Vijay Unni és a hongkongi Ehsan Khan*.
