Maradt a szoros tabella az MLC oaklandi szakasza után is
2026. június 29. – Szerző: Krikettgalaxis
Újabb 8 mérkőzés zajlott le a nagy amerikai ligában, ezúttal a San Francisco közelében található Oaklandben. A szakasz után az itteni hazai csapatnak nevezhető San Francisco Unicorns áll az élen, de ez nem sokat jelent: az utolsó helyezett midössze 2 ponttal van tőlük lemaradva!
A Golden Gate híd San Franciscónál (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Elsőként a Texas és a San Francisco csapott össze az új pályán. Előbbieknél Abhimanyu Lamba személyében egy indiai születésű, de amerikainak számító dobó is bemutatkozott MLC-újoncként. Az ütésre kényszerülő sárgák eredménylapja igen érdekesen alakult: 7-en végeztek egy számjegyű eredménnyel, de 3-an legalább 36 (viszont legfeljebb 45) futást gyűjtöttek, ebből pedig egy olyan, a közepesnél kicsit gyengébbnek érződő 161-es összeg jött össze a félidő végére. De kiváló dobójátékuknak köszönhetően ezt is meg tudták védeni: nem elég, hogy az újonc 2 kaput szerzett 6-os gazdálkodás alatt, de például ott volt még Amsi da Szilvá is, aki meg 4-es zsákmánnyal zárt, és összességében az ellenfél egyetlen ütőse sem érte el még csak a 30-at sem, de legtöbben a 20-at sem, így a TSK 22 futással nyert.
A Seattle és a Washington, mielőtt most találkoztak volna, 2–2 ponttal álltak, de előbbiek az utolsó helyen állomásoztak. Miután elsőként ütésre kényszerültek, Tim Seifert gyorsabban, mások lassabban, de azért szépen haladtak, később a 4. rendű Shimron Hetmyer pedig még nagyobb lendületet adott nekik: 33 dobásból 79-neskivel fejezte be. És ha ez még nem lett volna elég, hát ott volt még Marcus Stoinis is, aki többek között a 17. játszmában (Ian Holland dobásaiból) öt darab hatost zúdított! A zöldek így egy szép 227-es eredményig jutottak el. A Freedom pedig erre nem találta az ellenszert: már az erőfölényben 5 emberük búcsúzott, ebből három egy játszmán belül, méghozzá Jasdeep Singh labdáiból! A dobó ráadásul később még két embert kiejtett, így 5-ös zsákmánnyal zárt. A legmagasabb fővárosi egyéni pontszám mindössze 31 volt, a 10. rendű (!) Amila Apónszutól, ami sokmindent elmesél... Végül az Orcas 88 futással nyert, és rögtön a 2. helyre ugrott fel, míg a WF lesüllyedt az utolsóra.
Ezek után a New York és a TSK találkozott: mindkét csapat 50%-os volt eddig, de előbbiek kettő, utóbbiak négy meccsből. A sávtalaj ezúttal igen nehéz volt, a labdák élesen térültek és néha szeszélyesen pattantak, így lassú is volt a pontszerzés, sőt, a Super Kings játékosa, Donovan Ferreira ledobta a 2026-os MLC első szűz játszmáját is, amellett, hogy 3 kaput is szerzett. Az MI játékosai között nem akadt, aki elérte volna a 30-at, így összesítve csak 127-ig jutottak. De ez sem volt gyerekjáték ez a kicsi cél! Ha nem lett volna Saiteja Mukkamalla, aki 38-ig is elmenetelt (ami ma nagyon soknak számított), igencsak kétséges lett volna a texasi siker, de így, hogy volt, végül meglett, méghozzá 1 megmaradó játszmával.
A Seattle és a San Francisco összecsapása rendkívül izgalmas végjátékot hozott, pedig eleinte sokáig úgy tűnt, egyoldalú lesz a meccs. Az Orcasnál ugyanis özönlöttek a futások, legalábbis az első 3 rendű ütőstől, akik közül Shayan Jahangir emelkedett ki legjobban a maga közel 250-es aránnyal teljesített 62-jével. A félidő felénél például már 138 futása volt a zöldeknek, de innentől óriási visszaesés történt, és többek között a 3 kaput szerző Brody Couchnak is köszönhetően csak 191-ig jutottak el. Az egyszarvúknál Lhuan-dré Pretorius amolyan magányos harcosként kezdett, nyitóként ért el 87-et, miközben társai folyamatosan estek ki mellőle. De a végére a sok kiesés ellenére meg tudták közelíteni a célt, sőt, az utolsó játszmában Couch ütősként is villogott, és 2 megmaradó labdával megnyerte az SFU-nak a meccset!
Az erőviszonyok kiegyenlítettségét mutatja, hogy a következő találkozón a vegyesen teljesítő New York simán felülmúlta a hibátlan Knight Riderst. Bár sokáig nem így nézett ki, hogy így lesz. Ugyan nagy lendülettel kezdték az ütést, de az első kiesés után már csak Nicholas Pooran vitte tovább ezt a lendületet, csökkentett formában, és hiába ért el 70 futást, ezt alig több mint 120-as aránnyal tette. Sokan pedig kis pontszámokkal kiestek, leginkább Andre Russellnek köszönhetően, aki így 4-es zsákmánnyal zárt. Az MI csak 144-et tudott összekaparni, benne 64 (!) pöttyös labdával, ami az egész MLC-történet második legrosszabb mutatója... Ám az LAKR félideje is hasonlóan alakult: jól kezdtek, bár nem túl gyorsan, de kiesések nélkül, így az erőfölény végére már 49/0-ra álltak. De aztán özönleni kezdtek a kiesések, és már a 18. játszmára elfogytak, 103 futással, így nem is kicsit kaptak ki. Érdemes megemlíteni, hogy Romario Shepherd két (!) szűz játszmát is ledobott a második félidőben.
Ha az imént kiegyenlítettségről beszéltünk, akkor mit mondjuk a másik szombati (magyar idő szerint vasárnap hajnali) meccsről? Ahol az utolsó Washington legyőzte az első Texast, az elképzelhető legkisebb különbséggel: az utolsó labdából, 1 megmaradó kapuval! Az ütést választó szuperkirályok lassan kezdtek, de egyre és egyre gyorsultak a pontszerzésben, az utolsó 5 játszmában például már 75 futást halmoztak fel, méghozzá Wiaan Mulder és Donovan Ferreira jóvoltából, akik mindketten csak kicsivel maradtak le az 50-ről. A Freedom kissé ellentétes utat járt be: ott a nyitó Mitchell Owen parádézott, gyors 77 futása akár egy könnyű győzelmet is lehetővé tett volna. Ám a TSK visszaharcolt, így a vége nagyon kiélezett lett. Az utolsó játszma előtt viszont, amikor már csak 6 futás hiányzott a fővárosiaknak, és még 4 kapujuk megvolt, úgy nézett ki, a javukra eldőlt a meccs. Ekkor viszont Akeal Hosein egy mesterhármassal nagyon izgalmassá tette a végét: most az utolsó labdából 5 futás kellett volna a Washingtonnak. És Nikhil Chaudhary beütötte a szükséges hatost, így megnyerték a rendkívül izgalmas meccset!
Ezek után a 6-ból 5 csapat 4 ponttal állt. Két ilyen 4-pontos találkozott legközelebb: az Orcas és a Knight Riders. Érdekesség, hogy ez volt Sunil Narine 600. Húsz20-as mérkőzése – ám csapatának, a liláknak nem sült el jól. Pedig jól indult: az első 4 játszmában már három embert kiejtettek az Orcasból (az egyiket éppen Narine), és a félidő középső szakasza sem sikerült jól a seattle-ieknek. De a vége annál inkább: miután 14 játszma elteltével 75/6-ra álltak, jött Daszun Sánaka, és egy villámgyors 50-essel egészen 154-ig röpítette őket. Túl sok persze ez sem volt, de a Los Angeles ezt a kergetést is elbénázta! Még a nyitóik úgy-ahogy teljesítettek, de aztán megint jött az összeomlás, és a félidő második felétől kezdve folyamatosan egyre nőtt a Seattle győzelmi valószínűsége. Az pedig be is teljesedett: bár a 20 játszmát végigjátszotta az LAKR, de 20 futással lemaradtak.
Ilyen szoros állásnál nem sokat számít, hogy a következő meccs előtt éppen ki volt az utolsó két helyezett, de azért mi eláruljuk, jó? A Washington és a San Francisco. Vagyis a meccs két résztvevője. Egy győzelemmel viszont akár az élre is lehetett volna ugrani, szóval rendkívül fontos találkozó volt! Az ütést választó fővárosiak így is kezdtek, Owen nagyon gyorsan összehozott 39 futást, de most rajta is túltett a 3. rendű Andries Gous, aki pedig 50 labdából ért el 83-neskit. A kapuszerzés ma nem nagyon ment: csak 4-en estek ki az első félidőben, így a WF 190-nel zárt. Ez szép, csakhogy a dobók náluk sem remekeltek a kergetés során, így Pretorius 66-ot gyűjtött be pár pillanat alatt, de Finn Allennek is volt egy villámgyors 45-je, és ne feledkezzünk meg Aaron Hardie-ról sem, aki szintén ütött, ahogy a csövön kifért, és neki is összegyűlt 42. Az egyszarvúk így nem hogy lekergették a magas célt, de szinte hihetetlenül gyorsan, már a 16. játszma elején lekergették! Ez pedig olyan nagyot javított az NFA-jukon, hogy valóban föl is ugrottak a tabella élére!
Most két nap szünet következik, aztán pályaavatás: a 2028-as olimpia kriketthelyszínén, a pomonai Knight Riders pályán folytatódik az MLC.
