A teszt után egynaposban is Zimbabwe volt a jobb
2026. július 11. – Szerző: Krikettgalaxis
Többször is úgy nézett ki, Banglades könnyedén megnyerheti egyik vagy másik mérkőzést a mostani, Zimbabwe elleni ENN-soroztban, de a lelkes afrikaiak végül 2–1-re győzedelmeskedtek.
A Mosi-oa-Tunya vagy Shungu Namutitima (a gyarmatosítóktól származó nevén: Viktória-vízesés) Zimbabwe és Zambia határán (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Azt az egy árva tesztet, amit az ázsiaiak zimbabwei turnéján játszottak, meglepetésre Zimbabwe agyonnyerte. De most egy más jellegű sorozat következett: három egynapos találkozó, tiszta lapokkal, újult erővel! És visszatérő nagyágyúkkal, főként bengáli részről, de ne feledkezzünk meg Sikandar Razáról sem!
Az első mérkőzés igen különösre sikeredett. 6 játszmán át egész jól ment az ütésre kényszerülő hazaiaknak, de utána két kaput is elvesztettek egy játszmán belül – aztán nagyon hamar újabb hatot! A 20. játszma végére 70/8-on álltak, és szinte egyértelműnek tűnt a vereségük. Ekkor azonban jött a 9. és 10. rendű Newman Nyamhuri és Richard Ngarava, akik nagyon idegesítően ütöttek a vendégek nézőpontjából: nekik volt köszönhető, hogy csapatuk ezt a 70-et több mint megduplázta a végére. A kapuk nagy részét egyébként, hatot (!), nem más szerezte, mint Náhid Ráná, aki ezzel és 21 hagyott futásával Banglades ENN-történetének legjobb dobómutatóit produkálta! Igen ám, de a 142-es cél kergetése során Banglades ütősei is gyorsan fogyatkoztak, a legtöbben egy számjegyű eredménnyel hullottak ki, miközben mind a négy dobó, aki próbálkozott, legalább kettőt kiejtett közülük. És mivel náluk a sorvég nem volt olyan jó, mint az afrikaiaknál, 116-tal elfogytak, és Zimbabwe 25 futással nyert.
A második összecsapáson Banglades a dobást választotta. Zimbabwe két nyitó ütősének aztán a lehető legellentétesebben sikerült a játék: Brian Bennett az első játszmában kacsázott, míg Ben Curran végigvitte az ütőt, azaz nem esett ki, és 111 futást zsebelt be. De mi történt aközben, amíg Curran elért a végéig? Hát, eleinte úgy tűnt, megint egy összeomlás lesz, mert hamar még ketten kiestek kevés ponttal, de aztán Sikandar Raza már sokáig kitartott, később pedig Brad Evans volt a hős: az utolsó játszmában 22 futást ütött be, amivel bőven 50 fölé is följött, csapata pedig 247-ig ért el. Bandladesnél is voltak gyors kiesők, de a Tándzsid Hászán és Táohíd Hridaj alkotta párnak köszönhetően a félidő felére már ők voltak az esélyesek – végül mindkét ütős 60 körül fejezte be. 6 játszmával a vége előtt még 4 kapujuk megvolt a bengáliaknak, és már csak 33 futás hiányzott, de ekkor nagyon hamar elvesztették ezt a 4 kaput (4 különböző dobó jóvoltából), így ha szűken is, de ezt a meccset is az afrikaiak húzták be!
A harmadik találkozón Banglades végre rá tudott építeni a jó kezdésére, és ezúttal meggyőző játékkal szépítettek. Megint a dobást választották, és megint hamar sikerült belegázolniuk a zimbabwei ütősrendbe, 7 játszma után például 17/2 volt az állás, és jópár szűz játszma volt eddig és ezek után is. Zimbabwe csak a 32. játszmában érte el a 100-at, addigra már 4 kiesett emberrel, és csak Wessly Madhevere tartotta bennük a lelket, aki hamarosan 50-ig, később pedig 75-ig jutott. Majd még jött Evans is, akinek szintén meglett az 50, de így sem tudták elérni az összesített 200-at, csak 199-et. Időközben egyébként Sikandar Raza megszerezte ENN-ben a 107. hatosát, amivel ő lett az egyedüli új zimbabwei csúcstartó. És bár több dobó is takarékosabb volt, mint Sariful Iszlám, de ő meg 4 kaput szerzett. Az ütés, mint láttuk, korábban nem nagyon ment Bangladesnek, de most végre igen: Tándzsid Hászán és Szaumja Szarkár, a két nyitó ma 151/0-ig jutott el, lényegében eldöntve a meccset. És bár ekkor Szarkár kiesett, de nem volt megállás: gyorsan jöttek az újabb és újabb határok, Hászán 94-ig is eljutott, végül 36 játszma alatt nagyon simán megnyerték a vendégek.
A két válogatott férfi ENN-es örökmérlege ezek után úgy áll, hogy 84 találkozójukból 52-t nyert meg Banglades és 32-t Zimbabwe.
