Élen az Antigua, nehéz helyzetben a TKR
2026. szeptember 4. – Szerző: Krikettgalaxis
Újabb szakasz ért véget a karibi ligában, a CPL-ben: most Saint Kittsben és Trinidad szigetén zajlott le 9 mérkőzés. A szakaszt az egyik hazai csapat, a Trinbago Knight Riders gyengélkedése és a másik hazai együttes, a St Kitts & Nevis Patriots formajavulása jellemezte.
Antiguai tájkép (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Az idei első trinidadi meccsen a házigazdák azzal a Saint Luciával találkoztak, akik egy győzelemmel a tabella élére is felugorhattak – és fel is ugrottak. A TKR egyébként bevetett egy CPL-újoncot is Abdul-Raheem Toppin személyében, de neki borzalmas napja volt: pazarlóan, kapu nélkül dobott. De nem csak rajta múlt, hanem leginkább az SLK nyitó ütősén, Tim Seiferten, aki végigütötte az egész első félidőt, miközben 100 futás fölé jutott el. Társai pedig hasznos pontokkal egészítették ki a teljesítményét, így a kékek 211-gyel zártak. Ez sok volt, de amikor a Colin Munro és Sunil Narine alkotta nyitó pár a 8. játszma elején már 70/0-nál tartott, még lekergethetőnek tűnt. De akkor Roston Chase egy játszmán belül három kaput szerzett, ami megfordította a dolgokat: hiába ért el ezek után Kieron Pollard egy gyors 65-öt, a Knight Ridersnek ez is kevés volt, és simán, 36 futással kikaptak. Pollard ezzel egyébként följött 14 921 Húsz20-as futásra, amivel visszaelőzte az őt nemrég lehagyó Jos Buttlert a világszintű összesített lista élén.
Másnap Saint Kittsben következett egy találkozó, ahol a Patriots a Kingsment fogadta. Külön érdekesség volt Naszím Sáh és Hunain Sáh jelenléte: a két testvér ugyanis egymás ellen játszott – igaz, egymás ellen nem dobtak, hiszen ütésben egyikük sem került sorra. A dobást választó hazaiak kitűnően kezdtek, hamar két kapuval, de aztán a jamaikaiak 3. rendű embere, Szaím Ajúb még kitűnőbben folytatta, és végül megszerezte a fiatal csapat történetének első százasát, benne 8 hatossal, ami pedig számára egyéni rekord. Ez, mint végül kiderült, csapata pontszámának bőven több mint felét jelentette, ugyanis a JK 182-vel zárt, amit egy kis eső általi ijesztegetésként a Saint Kitts nem túl nagy lendülettel kezdett kergetni – az erőfölény után például 42/3-ra álltak. A végére azért egész szépen megszaporodtak részükről a határütések (volt egy 24 futásos játszma is), de ahhoz ez sem volt elég, hogy fenyegessék a célt: bár csak 11 futással kaptak ki, ami nem tűnik soknak, de igazi esélyük sosem volt a győzelemre.
A következő mérkőzés a hazai Trinbago szárnyalásáról és a vendég Tridents szenvedéséről szólt. Utóbbiak például csak a 18. dobásból tudtak először határt szerezni, és az összesített 50-et is csak a félidő felére érték el. Senki sem érte el náluk a 30 futást, és hiába próbáltak volna meg begyorsítani a haláljátszmákban, ekkor azzal együtt is 5 emberüket vesztették el, hogy még ezen kívül egy megítélt kiesést visszavontak videózás után. A Knight Riders mind a hat próbálkozó dobója legalább egyszer eredményes volt, a félidő pedig 127/9-cel zárult. A meccset ez már önmagában majdnem eldöntötte, de az meg végleg igen, hogy a vörösök nyitó párja, Munro és Narine a 9. játszma végére máris 94/0-ig emelték csapatukat... És hiába jött ezek után három egymás utáni játszma, amelyek mindegyikében kiesett valaki, ez már későn jött, és a TKR igen könnyedén, 31 megmaradó labdával besétált a célba.
Másnap ismét a TKR játszott, ezúttal a Kingsment fogadták, és ezúttal ütésre kényszerültek. De sokáig úgy tűnt, ez így jó nekik: Munro és Narine most a 9. játszmára már 101/0-ig jutott el, és Narine csak ekkor, az egyéni 50-ese után búcsúzott. Aztán viszont lassultak, sőt, az ígéretes tehetség, Vitel Lawes a 14. játszmát szűzre hozta le három (!) kapuval, és máris kicsit megváltoztak a dolgok. Igaz, Munrónak is meglett az 50, meg később Nicholas Poorannek is (aki ezzel a 4. játékos lett, aki elérte a 3000 CPL-futást), de a csapat már nem talált magára, és csak 180 lett az eredményük. A második félidőben a jamaikaiak hamar följöttek 10 körüli játszmánkénti arányra, aztán onnan se föl, se le nem mozdultak el, ahogy telt az idő. Ez pedig jót ígért nekik, főleg azzal együtt, hogy fenyegetett az eső: így a DL-lel kiszámolt célnak fölötte tudtak járni. És igen, a 15. játszmában, amikor az időjárás véget is vetett a meccsnek, akkor is fölötte voltak, tehát nyertek. Legjobb mai ütősük egyébként Keacy Carty volt 42 futással.
Másnap a Patriots fogadta volna a Falconst, ám a pénzfeldobás után eső miatt egyetlen labdát sem dobtak el.
Egy nappal később szintén beleszólt az eső a játékba, de az Amazon Warriors és a Knight Riders találkozóján legalább született eredmény. Az ezúttal délután kezdődő mérkőzésen a TKR a dobást választotta, és igen jól vissza is fogták egy ideig az ellenfelet: két játszma után 2/1 volt az állás, hamarosan pedig Matthew Nandu vissza is vonult, mert annyira eredménytelen volt. Volt viszont egy kis esőszünet, meg beállt a 4. rendű Shimron Hetmyer, és ettől sokminden megváltozott: az ütős ugyanis a szezon legmagasabb pontszámát, 111-et döngetett (volt egy 6–6–4–6–4–4-es játszmája is), így amikor 16 játszma után véget ért a rövidített játékrész, a csapatnak már 185-je volt. A módosított cél 182 lett, és bár a legelején ez is távolinak tűnt a Trinbago számára, de aztán Pooran és Alex Hales nagyon rákapcsolt, szupersebességgel jutottak el 50 futás körüli eredményre (Hales át is lépte), de ez is kevés volt. A kiválóan dobó Mohammad Nabínak is hála, a GAW meg tudta védeni az eredményét, és maradt hibátlan a bajnokságban.
Másnap a Patriots fogadta a Tridentst: ez a találkozó kitűnő hangulatban indult, de később kissé paprikássá változott. A hazaiak a dobást választották, de a második kapus társulással, Zachary Carterrel és Quinton de Kockkal sokáig nem bírtak – nem is feltétlenül a dobók hibájából, hiszen a mezőnyben könnyebbnél könnyebb elkapásokat hibáztak el... Így például 12 játszma után már 118/1 volt az állás, és mindkét ütős 50 fölött járt, később pedig De Kock 106-ig menetelt el. Így aztán a Barbados 217 futást gyűjtött, azaz igen masszív feladat állt a Saint Kitts előtt... Johnson Charles viszont jól indult – és őmiatta alakult ki a feszültség is, pontosabban az ő esete miatt, amiről nem tehetett. A 4. játszmában először kiküldte őt a bíró, amikor egy magas röptéből elkapták, ám miután már lement a pályáról, és csapata dühösen reklamált, a videóbíró még egyszer megnézte, és úgy ítélte, a dobás túl magas volt, ezért rossznak számít, és visszahívták Charlest. Akkor persze a Tridentsnél váltak dühössé, és ők reklamáltak, de ez már végleges döntés volt. Charles aztán 78 futást gyűjtött be, amit a többiek még sok szép 20–40 közötti eredménnyel kiegészítettek, és a Patriotsnak sikerült a hatalmas kergetés! Konkrétan a 4. legnagyobb kergetés a CPL történetében.
Legközelebb megint a Trinbago játszott, de mivel az ABF is elverte őket, most már igen nehéz helyzetbe kerültek. És mindjárt az elején: ezen a 444. CPL-meccsen az első játszmában Rahkeem Cornwall például 4 egymás utáni 4-est szerzett... Igaz, aztán meg volt az erőfölényben két játszma, amikor csak 1–1 futás született, de később Haszan Naváz és Moeen Ali közösen 108-at is hozzátettek (ami messze új csapatrekord lett a 4. kapuért, hiszen az eddig csak 49 volt), így a Falcons összesen 183-at gyűjtött be. A második félidő erőfölénye vegyesen sikerült: bár a Trinidad 63 futást ért el, de 4 embert vesztett (ebből hármat Cornwall búcsúztatott), a folytatás pedig egyenletes, kicsit lassuló pontszerzést hozott, kevesebb kieséssel. Pollard és Joshua Da Silva egészen visszahozta a reményeket a Knight Riders számára: előbbi 41, utóbbi 54 futást kaszált be, de a 17. játszmától kezdve nagyon visszaestek, így az Antigua végül 8 futást megtartott az előnyéből.
Aztán megint jött a Patriots, és folytatták a felzárkózást, méghozzá egy nem is kicsi lépéssel. Pedig miután a vendég Saint Lucia a dobást választotta, három játszma után elég gyengén, 10/1-re álltak a hazaiak, de aztán Andre Fletcher bevadult, és (többek között két elejtett elkapásnak is hála) rendkívül hamar 50-est is ünnepelhetett. De ez még semmi: a 10. játszmában állt be Daszun Sánaka, aki pedig meg sem állt 121 futásig! Közben a 100-ast 39 dobásból érte el, ami a CPL történetének leggyorsabb százasa lett, eredménye pedig a csapat valaha volt legmagasabb egyéni pontszáma. Mivel az utolsó játszmában Keon Gaston ellen 28-at ütött be, így szegény Gaston pedig az SLK legpazarlóbb dobójává vált: ma 66 futást gyűjtöttek a dobásaiból. A cél így 236 lett, azaz majdnem lehetetlen... és a Kings bizony a közelébe sem tudott férkőzni! Folyamatosan estek ki az embereik, a félidő felére már hat, a végén pedig Jeremiah Louis öt ütőst is kiejtett (ami a Patriots történetének első ötös zsákmánya lett), így hiába Seifert 50-ese, a csapat még a 100-at sem tudta hozni, és 137 futással kikapott. Ez pedig a CPL valaha volt legnagyobb futásban mért győzelme lett, bárki által, bárki ellen!
A bajnokság újabb szakasza ezzel véget ért: egyelőre a Falcons áll az élen, igaz, ők mindenkinél többet játszottak már. A Trinbago az utolsó előtti, eléggé leszakadva, és a mögötte álló Barbadosnál hárommal többet játszva. A Patriots ugyan még nem jött föl továbbjutó helyre ezzel a két szép győzelemmel, de csak 1 pont választja el attól, NFA-juk pedig a második legnagyobb az összes csapat közül.
