Nem volt egyenletes Anglia, de simán nyerte a sorozatot
2026. szeptember 27. – Szerző: Krikettgalaxis
Azt is hihetnénk, hogy egy 2–1-re megnyert sorozat izgalmas és szoros volt, de most, Srí Lanka angliai vendégjátékán nem ez volt a helyzet. Az ázsiaiak ugyan hősiesen küzdve egy győzelmet be tudtak zsebelni, de a másik két alkalommal távolról sem szagolhatták a győzelmet, akkor mindkétszer nagy különbségű angol siker született.
A londoni The Oval (illusztráció)A kép szerzője: Mark Percy, licenc: CC BY-SA 2.0
Ritkán reménykedhet őszintén egy csapat abban, hogy ha egy NH20-as sorozatban simán kikapott, akkor majd az egynaposokban javít. De nyilván senki nem vallja be, ha nem reménykedik – elvégre jobban néz ki a pozitivitás, sőt, talán még valóban ad is egy kis plusz erőt. Srí Lankának pedig most minden apró plusz erőcskére szüksége volt, annyira mélyre süllyedtek a pár napja befejeződött sorozaton...
Ezt a mostani ENN-erőfelmérőt egy fontos hír előzte meg: a kiváló gyors dobó, Mark Wood most jelentette be, hogy visszavonul a nemzetközi krikettől. Igaz, már tavaly ősz óta nem játszott, de még kivárt – hiába, úgy látszik, teste, egészsége nem bírta már 36 évesen ezt a hatalmas terhelést.
Az első mérkőzésre Chester-le-Streetben került sor. A vendégeknél most debütált a válogatottban Szacsindu Kolambagé, a pörgető dobó, de Angliánál is volt egy kis érdekesség: 17 meccsen Ben Duckettnek már a 6. különböző nyitó társa volt! Ezúttal Tom Banton. Ők hamar be is mutatkoztak, mert Anglia az ütést választotta, de nem sok sikerük volt. Annál több Joe Rootnak, aki 44 futást gyűjtött, de még ennél is több Harry Brooknak, aki 67-et. És ott volt még Will Jacks, aki többek között a legvégén négy egymás utáni 4-essel 46-neskire jött föl, viszont a többiek gyengébben muzsikáltak, így az összpontszám csak 265 lett. 300-nél kisebb pontszámot teljes ENN-ben pedig Anglia 2022 óta sosem védett meg... Érdekesség volt a félidő során, hogy a 10 kapuból csak egy elkapás volt, és 6 kidobás. Az újonc Kolambagé egyébként szépen mutatkozott be, három kapuval. A kergetés első dobásából Petum Nisszankának meglett a 3000. ENN-futása, majd még egy ideig szépen haladtak a vendégek, de aztán egyre rosszabbul. Amikor már 7 kaput elvesztettek, és nem sok esélyük látszott, Dunit Vellálagé még beütött gyorsan jópár határt (az egész meccs első hatosa most, a 32. játszmában jött), de ez is kevés volt: a 37. játszmában Jacks egymaga kiejtette a hátralevő 3 embert, és Anglia 89 futással nyert. Jacks ezzel 5-ös zsákmányt szerzett: angol pörgető Srí Lanka ellen ilyenre utoljára 1983-ban volt képes!
A második meccs Leedsben volt. Most Srí Lanka választotta az ütést, ami után elég kényelmes tempóban, magabiztosan haladtak. Az egyik nyitó, Kamindu Mendisz 50 fölé is eljutott, de az igazán nagy lökést Kuszal Mendisz adta nekik, aki pedig 100-nál is többet gyűjtött! Aztán jött még Pavan Ratnájaka is a maga közel félszázával, és a csapat egy meglepően jó, 321-es eredményt rakott össze. Igen ám, de az angol nyitók, Banton és Duckett sehogy sem akartak kiesni, és a 20. játszmára már 143/0-ra hozták fel csapatukat: ekkor úgy tűnt, Anglia ezt simán megnyerheti. De aztán Vellálagé mindkettejükkel rövid időn belül végzett, és ahogy telt tovább az idő, egyre szorosabbá vált minden. A 38. játszmában fordulópontot jelentett, hogy Jos Buttler térdhajlítója megsérült, így vissza kellett vonulnia – más kérdés, hogy amikor közeledett a félidő vége, és rendkívül kiegyenlített volt az állás, megerőltette magát, és bár futni nem igazán tudott, visszajött. Ennek ellenére a Srí Lanka-i dobók hősiessége meghozta a gyümölcsét: sikerült megvédeniük az eredményüket, 16 futással nyertek, és egyenlítettek a sorozatban! Közben egyébként Buttlernek (a mai 69-ének hála) meglett az összesített 10 000 futás a két fehér labdás nemzetközi formátumban összesítve, méghozzá első angolként a világon.
A harmadik találkozót a londoni Ovalban rendezték. A sérült Buttler helyett ma Jordan Cox volt a kapus, aki 2024 után most játszott először ENN-t. Csapata az ütést választotta, de rögtön 0 ponttal elvesztették Duckettet, így Srí Lanka előtt felcsillant a remény – ám ez hamar el is halványult. Banton és Cox is megragadta az alkalmat, hogy bizonyítsa: helyük lehet a csapatban a jövőben is, mellettük pedig Brook is hozta a szokásos formáját. Számokban ez az előző mondat annyit jelent, hogy Banton első nemzetközi százasát elérve 126, Brook és Cox pedig 77, illetve 76 futást hozott a konyhára. Srí Lanka legfeljebb azzal vigasztalódhatott, hogy Kolambagé ma is elég jó volt, két kapuval: lehet, hogy ő is megragad a csapatban? De a 355-ös angol eredmény nem sok jóval kecsegtetett a vendégeknek: ennél nagyobb pontszámot egy második félidőben még csak egyszer értek el – és amúgy akkor is kikaptak... De az a vereség legalább picike volt, most viszont, ahogy telt az idő, egyre nagyobb kudarc érett nekik... Sorra estek ki az embereik, még Root is kiejtett egyet közülük, Liam Dawson pedig 3 kapujával saját eddigi legjobb dobóteljesítményét érte el. Kuszal Mendisz 35 futása volt a legjobb mai Srí Lanka-i eredmény, így aztán nem is csoda, hogy mi lett a vége: óriási, 223 futásos angol siker, ami nekik az eddigi 5. legnagyobb különbségű győzelmük lett...
A két válogatott közti örökmérleg pedig férfi ENN-ben ezek után a következő: 85 találkozó közül 42-szer örülhettek az angolok, 39-szer Srí Lanka, míg volt egy holtverseny is, valamint három, amikor nem született eredmény.
