Anglia pont annyi futást gyűjtött ma, mint Új-Zéland tegnap

2024. november 29. – Szerző: Krikettgalaxis

A tesztmeccs első napján Új-Zéland 319 pontot szerzett – ma pedig Anglia pont ugyanennyit. Csak egy lényeges különbség van: míg a hazaiak tegnap 8 kaput vesztettek ezalatt, addig az angolok csak 5-öt, így, még ha egy kis ponthátrányuk van is, de mindent összevetve ők állnak jobban.

A Stonehenge, Anglia talán leghíresebb nevezetessége (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Mindkét csapatnak volt miért örülnie az első nap után: Új-Zélandnak azért, mert végigütötték a napot, és az összegyűjtött 319 futás mindenképpen szép eredmény. De Anglia is találhatott pozitívumokat a dobójátékukban, illetve abban, hogy annak segítségével a jól induló ellenfelüket valamelyest vissza tudták fogni, és 8 emberüket kiejteni. Igen ám, de például ott volt Glenn Phillips, aki ellen, amikor még 0-n állt, elrontottak egy elkapást, azóta pedig az ütős már 41-re jött föl, és ma is kezdett. Mellette pedig a 10. rendű Tim Southee volt a pályán, aki arról híres, hogy dobó létére a világon az egyik legtöbb teszthatossal rendelkezik: 93-mal! Vajon meglesz-e neki a 100 ennek a sorozatnak a végére, amikor is, mint bejelentette, örökre visszavonul a teszt formátumtól?

Miután Richard Collinge megszólaltatta a játék hamarosan történő kezdését jelző kis harangot, pár perc múlva indult is a krikett. Kezdetben azt lehetett gondolni, hogy az angolok kezére játszik, hogy a labda még viszonylag új volt (tegnap csak 3 játszmát dobtak vele végig), az idő pedig felhős. Ez pedig be is igazolódott, ugyanis mindjárt a 7. mai labdából Southee kiesett: természetesen egy hatossal próbálkozott Brydon Carse ellen, de nem jött össze, és a mélységben elkapták. A 87. játszmában egy labda majdnem levitte Phillips sisakját, aztán két dobás múlva majdnem elkapták őt, de mindezeket megúszta, és a 89. játszmában teljesítette az 50-est is. Végül az utolsó ember, William O’Rourke 0 ponttal búcsúzott a 91. játszma végén, így Új-Zéland 349-re tudott följönni összesítésben.

Az eddigi rövid idő alatt az volt tapasztalható, hogy ha a talaj nem is igazán segíti a labdák varratos kitérülését, de a levegőben azért görbülnek a labdák, így nem várt könnyű feladat az angol ütősökre – ez a feltételezés pedig Tim Southee első (szűz) játszmája után csak méginkább megerősödött. Ben Duckett azért elkezdte gyűjteni a pontokat, de társa, Zak Crawley nem: Matt Henry találta el a lábszárvédőjét LKE-t érően – még csak a videót sem kérték ki, annyira egyértelműnek gondolták (amúgy valószínűleg bíró szava lett volna). Érkezhetett a pályára a különleges Jacob Bethell, aki körül mostanában nagy volt a felhajtás: bár a fiatal játékos eddigi statisztikái semmi különöset nem mutatnak (még csak első osztályú 100-asa sincs), de a legtöbben mégis óriási tehetséget láttak benne. Ez viszont ma, itt még nem igazán mutatkozott meg: csak a 13. dobásból szerezte meg első futását, és 26 labda után is még csak 1 ponton állt. Utána beütött ugyan két négyest, de a 15. játszmában az angol újonc az új-zélandi újonc, Nathan Smith dobásából kiesett: egy nagyon finom élezését kapta el a kapus. A frissen bejövő, most 150. tesztjét játszó Joe Root viszont még eddig sem jutott: kacsával búcsúzott még ugyanebben a játszmában, miután úgy ért bele egy picit szélesebb, picit rövidebb labdába, hogy az a lábára, onnan pedig a kapujára pattant. Ekkor, 45/3-as állásnál megtartották az ebédet is. Nem sokkal ez előtt egyébként megjelent a tévében egy kimutatás: az új-zélandi sebes dobók ma reggel, az első 5 játszmában 1,5 fokos kitérülést tudtak kihozni a labdákból, míg tegnap az angolok csak 0,8-at.

A szünet után Duckett és Harry Brook folytatta az ütést, és amikor már kezdett úgy tűnni, ők lehetnek Anglia megmentői, O’Rourke közbeszólt, és még azt is megakadályozta, hogy Duckett az 50-et elérje: az ütős a vártnál nagyobbat pattanó labdába nem tudott belehúzni, csak a felső élével találta el, hátul, a mélységben elkapták. A most kialakult 71/4-es állás magában hordozta az esélyt, hogy Új-Zéland nagy előnnyel zárhatja a második játékrészt... De azért ehhez Brooknak és Ollie Pope-nak még volt egy-két szava. Sőt, nem is egy-két, hanem igen sok. Bár Brookot a 23. játszmában Phillips az árokban elejtette, és Pope is bemutatott több önveszélyes ütést, de azokból rendre jól jött ki (nem egyszer 4-es lett belőle), és például a 28. játszmában egy Brook-hatossal már a csapat 100-asa is meglett. Ráadásul közben a Nap is kisütött, így felragyogtak az angol remények is. A 34. játszma egy újabb új-zélandi esélyt hozott Brook ellen, de ketten sem tudták elkapni az élezését: előbb az első katona, Tom Latham föltartott kezeiről pattant tovább (közben Latham napszemüvege is lerepült), majd a második katona, Southee hiába dőlt el balra, ő sem tudta megkaparintani. Hamarosan egyre jobban közelített a teaszünet, a két ütős pedig egyre jobban zárkózott az 50-re: végül mindkettejüknek szünet előtt meglett ez a mérföldkő. A tea előtti utolsó játszmában, a 41-edikben láttuk ma az első pörgetést, méghozzá Phillips részéről, de eredményt ő sem ért el. Az állás 174/4-re változott, ami már talán Anglia számára lehetett tetszetősebb.

Tea után is az egyik végről Phillips folytatta, és most már voltak veszélyes dobásai is, de kiejteni egyelőre nem tudott senkit. A 41. játszmában Pope már 3000. összesített tesztfutását is megszerezte, a 49-edikben pedig Brook a maga 2000-edikjét, miközben a csapat már 200-nál járt. Az 51. játszma újabb elejtett elkapással kezdődött: ma valahogy nem ment jól a mezőnyben a hazaiaknak – ezúttal Devon Conway hibázott Brook ellen. Aztán végre az 53. játszmában összejött egy sikeres elkapás is, ráadásul nem is akármilyen: a 77-nél tartó Pope a hátsó csúcs tájára nyeste a labdát, ahol Phillips elvetődve, egy kézzel szerezte meg azt a levegőben úszva! Jöhetett be Ben Stokes, a kapitány, akivel hasonló eredményes társulás kezdődött el, mint az előző. Brook a 61. játszmában egy 4-essel megszerezte a mai 100-asát – a 62. játszmában pedig a változatosság kedvéért egy újabb elkapást ejtettek el az új-zélandiak, ezúttal a kapus. Igaz, a bíró amúgy is TÉM-t ítélt, de kiderült, hogy valójában Brook beleért, így ha elkapták volna, és kikérték volna a videót, Brook búcsúzott volna. De mivel nem búcsúzott, folytatta a haladást – majd még mielőtt vége lett volna a napnak, Stokes is túlélt egy elejtést, a most a rövid fedezeten álló Latham részéről. Végül 74 játszma után, 319/5-nél zárult a játék, ami még 29 futásnyi hátrányt jelentett Anglia számára, de az a /5 azért nagyon jól néz ki számukra.