◀
▶
Ez az oldal, a Krikettgalaxis 2019. május 18-án született meg, ami történelmi pillanat a magyar krikett szempontjából: eddig még nem létezett ilyen magyar nyelvű összefoglaló oldal erről a sportról. Küldetésünk, hogy összefoglaljunk hihetetlenül sok dolgot, ami a krikettel kapcsolatos, és az abszolút kezdőktől a profikig mindenki találjon itt rengeteg érdekes és hasznos tartalmat.
Az oldalon már most is sok információ található, de folyamatosan egyre több és több lesz!
Fő céljaink:
A krikett a világ egyik legnépszerűbb sportja, de Magyarországon sajnos alig ismerik az emberek.
Sokakat elriaszthat, hogy állítólag rendkívül összetett a szabályrendszer, hogy állítólag öt napig tart egy mérkőzés, meg hogy több száz szakkifejezés van benne, és azok mind angol nyelvűek. Egyik sem igaz teljes mértékben! De ezekre majd később visszatérünk.
Az abszolút kezdőknek azt ajánljuk, hogy miután ezt a főoldalt végigolvasták, nézzék még meg A krikett szabályai közérthetően című oldalt is.
A magyar nyelv értelmező szótárának egy régi kiadása szerint a krikett olyan sport, amelyben egy kis labdát ütők segítségével úgy próbálnak irányítani, hogy az leverje az ellenfél kapujának tetejéről a pálcákat. Ez a meghatározás teljesen hibás: ez is jelzi, hogy régen mennyire távol állt egymástól a krikett és Magyarország. Azóta a hibát javították, ma már úgy jellemzik, hogy olyan sport, amelyben a labdát úgy próbálják meg dobni, hogy leverje az ellenfél kapujáról a pálcákat. Az egyébként kiváló Magyar nagylexikon több mondatot is ír a krikettről, de sajnos olyan bődületes marhaságok is olvashatók benne, mint például hogy az ütőjátékos célja többek között az, hogy bevegye az ellenfél kapuját
. Az Idegen szavak szótára már régebben sem adott hibás definíciót, ám ott is csak annyi volt olvasható, hogy a krikett valamifajta sport. Ez szó szerint nézve igaz, ám a krikett legtöbb ismerője számára korántsem elégséges kifejezés.
A krikett nem csak egyszerű játék, hanem valójában egy kiterjedt tudomány, egy egész önálló galaxis!
Ez az univerzum sokak számára teljesen ismeretlen vagy titokzatos. Vannak olyanok is, akik azt hiszik, tudják, mi az a krikett: amikor egy füves pálya talaján golyókat kell ütögetni egy kalapáccsal, hogy átguruljanak a felállított kapukon. Hát nem! Ez a krokett! Biztos jó játék a krokett is, de a krikett az egész más, és sokkal izgalmasabb!
A krikett is egy füves pályán zajlik, valamint kell hozzá ütő és labda is. Két csapat játssza. Lényegét tekintve inkább a métához és a baseballhoz hasonlít, de azért vannak nagy különbségek (sőt, egy mondás szerint Krikett mínusz agy egyenlő baseball!
). Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk róla, hogy az egyik játékos eldob egy labdát, amelyet az ellenfél egy ütővel megpróbál minél messzebbre elütni, hogy ezáltal csapata pontokat szerezzen.
Mind a dobás, mind az ütés igen nagy ügyességet, jó technikát igényel, de emellett például a mezőnyjátékosok elhelyezésénél a stratégiának is szerepe van. Rengeteg statisztika is készül, egy-egy játékosnak igen sokféle mutatószáma van, és sokan ezt is szeretik tanulmányozni.
A krikett története több évszázadra nyúlik vissza. A Brit-szigetekről ered, onnan terjedt el az egykori angol gyarmatbirodalom országaiban, később pedig világszerte mindenfelé. Viszont még ma is igaz, hogy legjobban az angol történelemhez kötődő országokban kedvelik: Indiában, Pakisztánban, Ausztráliában, Új-Zélandon és még sorolhatnánk néhányat. Angol jellegét azonban ezzel együtt is folyamatosan (és egyre gyorsabban) veszti el, főleg 2019-től: ekkortól ugyanis a Nemzetközi Krikett-tanács összes, több mint 100 tag- és társult országa (Japántól Kamerunon, Finnországon és Argentínán át egészen Magyarországig) jogosulttá vált nemzetközi Húsz20-as (NH20) mérkőzések lejátszására. Más kérdés, hogy ezen országok többsége egyelőre igen gyenge játékerőt képvisel.
Sajnos vagy nem sajnos, de a kriketthez speciális pálya és speciális felszerelés kell. Jelenleg Magyarországon nem nagyon vannak krikettpályák (bár például Sződligeten van egy jó), és a felszereléseket is csak külföldi webáruházakból lehet megrendelni, de mi úgy érezzük, pár éven belül ez a helyzet meg fog változni!
A krikettpálya ovális alakú, közepén egy speciális talajú, téglalap alakú terület található, a dobósáv. Ennek két végén van a két kapu: na ezek azok, amiket viszonylag könnyen akár barkácsmódszerekkel is el lehet készíteni, mert csak fadarabokból állnak.
A játékhoz természetesen kell egy labda és néhány ütő. De miből mennyi? Labdából egyszerre persze egy kell, de nem árt, ha van tartalék, mert viszonylag hamar elkopik, tönkremegy, esetleg elveszik. Több helyen olvasható, hogy amatőr szinten teniszlabda is jó, de azért ezt kezeljük fenntartásokkal: a teniszlabda kicsit kisebb méretű és jóval könnyebb, mint egy igazi krikettlabda, ezért mások a tulajdonságai. Ütőből elvileg kettő a minimum egy mérkőzésre: ha az ember nem professzionális szinten játszik, akkor ezt a két ütőt tudják cserélgetni a játékosok egymás között. Sőt, valljuk be, igazán amatőr játékban akár egy ütő is elég.
Mivel a nagy sebességgel eldobott labda szerencsétlen esetben akár sérülést is okozhat, ezért az ütőjátékosok és az úgynevezett kapusok lábszárvédőket, védőkesztyűt és védősisakot viselnek.
Ez persze szubjektív, hogy kinek mi a bonyolult, de merjük állítani, hogy nem annyira összetett, mint amennyire hírlik. A főmenüben A krikett szabályai teljes részletességgel menüpontban megtalálható a teljes szabályköny: ha ebbe belenéz valaki, valóban hosszú-hosszú és ránézésre nem egyszerű. De az igazság az, hogy ahhoz, hogy érteni lehessen a játékot, és valamilyen szinten játszani is, ahhoz nagy részét egész egyszerűen nem is kell tudni ennek a szabályzatnak. Tele van olyan esetek részletezésével, amik szinte soha nem fordulnak elő, de azért hivatalosan fel kellett rájuk készülni, mert mi van, ha mégis. Olyasmi, mint amikor az egyik KRESZ-szabály arról szól, hogy kinek van elsőbbsége, ha egy villamossín egy körforgalmon keresztülhalad. Tudja ezt valaki? És látott már ilyet valaki egyáltalán?
Az igazság az, hogy többféle játékrendszer van. A hagyományosban valóban vannak 5-napos mérkőzések, teaszünettel (!) meg minden, de manapság, ebben a rohanó világban ugye, egyre elterjedtebbek a rövidebb meccsek. 2003-ban jelent meg az úgynevezett Húsz20 játékformátum: ebben egy mérkőzés 3 órán belül (esetleg kicsit több) befejeződik. Ez már kibírható, sőt! Állítólag ha újra lesz egyszer krikett az olimpián, az is Húsz20-as lesz (bár mostanság egyre többen a még rövidebb Tíz10-et javasolják). És például a világ egyik legnézettebb sporteseménye (minden sportágat beleszámítva!), az indiai IPL bajnokság szintén Húsz20 formátumú.
Tényleg van rengeteg-rengeteg krikettkifejezés, de egyrészt ezeknek is elég csak egy könnyen megtanulható, kisebb részét ismerni, másrészt ma már létezik nekik magyar fordításuk is. Lásd a főmenüben a szótárat.
A krikettet többféle formátumban lehet játszani. A szabályok majdnem ugyanazok, csak a mérkőzések hosszában és a mezőnyjátékosok helyezkedéseinek szabályaiban (lásd: erőfölény) van nagy különbség. Ám ez a különbség a taktikára, ezáltal a mérkőzések összképére is rányomja a bélyegét.
A két véglet (nemzetközi szinten) a teszt és a Húsz20. Vannak, akik mindkettőt szeretik, de vannak olyanok is, akik csak az egyiket imádják, és élesen bírálják a másikat! Különböző fórumokon hatalmas viták szoktak folyni arról, hogy a teszt vagy a Húsz20 a jobb.
Mi nem szeretnénk állást foglalni, hanem megpróbáljuk röviden és semlegesen leírni a különbségeket.
Mondhatjuk úgy, hogy a Húsz20 a tömegeknek, a teszt pedig az ínyenceknek és a legnagyobb fanatikusoknak szóló változat. A tesztben akár 5 napig is tarthat egy mérkőzés, és az esetek mintegy harmadában 5 nap is kevés az eredményhez, így döntetlen lesz. A Húsz20 viszont véget ér körülbelül 3 óra alatt. A tesztnek óriási hagyománya van, a Húsz20 viszonylag fiatal találmány. A Húsz20-ban korlátozva van a dobások száma, így kevesebb dobásból kell pontot szerezni, ami nagyobb kockázatvállalásra ösztönöz. Azt mondják, a Húsz20 az ütősöknek kedvez és azoknak a nézőknek, akik lelkesednek a nagy, pályáról kimenő ütésekért, míg a tesztben sokkal többféle technika felvonultatható a dobók részéről is, és emellett az állóképességet is próbára teszi.
A tesztről sokan azért mondják, hogy unalmasabb, mert nem sürgető cél a pontszerzés, ezért többet lehet taktikázni. A Húsz20 pedig azért lehet esetenként kevésbé izgalmas, mert mindig lehet tudni, hogy mennyi van hátra, így lehet látni, amikor már nem hozható be a hátrány, és az utolsó játszmák szinte tét nélkül zajlanak.
A tesztben pluszt ad, hogy öt nap alatt sokkal jobban változhatnak a talajadottságok, a fényviszonyok és az időjárás, és ezekhez mind tudás és ész kell, hogy hogyan lehet alkalmazkodni. További izgalmat adhat, hogy a tesztben az idővel is gazdálkodni kell, ezért okos döntést igényel, hogy esetlegesen mikor nyilvánítson valaki lezártnak egy játékrészt, illetve ha van rá lehetőség, kérje-e a továbbjátszást. Unalmasabb viszont azért, mert mindig csak ugyanaz a néhány válogatott játszik (ne feledjük, összesen 12 válogatott jogosult tesztet játszani), míg Húsz20-at bármely ország játszhat.
Manapság a tesztmérkőzéseken (bizonyos kivételektől eltekintve) kevés néző van, a Húsz20-asokon (amelyeket esetenként (nagyobb eseményeken) különféle kísérőesemények, például táncos lányok fellépései is kiegészítenek) sokkal több, de sokan, akik a legnagyobb rajongónak tartják magukat, mégis a tesztet kedvelik jobban.
Igaz, hogy a női krikett is több évszázados múltra tekint vissza, sőt, még az is elmondható, hogy női krikettben például világbajnokság is előbb volt, mint férfiban, de mindezek ellenére mégis az az igazság, hogy a férfi krikettet világszerte sokkal nagyobb érdeklődés övezi. Itt a Krikettgalaxison egyelőre mi is legnagyobbrészt csak férfi krikettel foglalkozunk, de azért néhol már most is teszünk említést a női változatról is, és a jövőben még több információt is meg fogunk megosztani vele kapcsolatban az oldalon. Az adatbázis is folyamatosan bővül női játékosokkal, mérkőzésekkel és statisztikákkal.
Aki egyáltalán nem ismeri a krikettet, és elkezd találomra krikettes YouTube-videókat nézni, akkor nagy esély van rá, hogy pár perc alatt megunja, és azt kérdezi magától: mi ebben az érdekes? Nagyon sok videó ugyanis előszeretettel jórészt a hatpontos ütéseket csemegézi ki egy mérkőzésből, ami annyit jelent, hogy a dobó eldobja a labdát, az ütős beleüt egy borzasztó nagyot, és a labda kiszáll a pályáról. Ezt egymás után többször nézegetni valóban nem túl izgalmas!
De senki ne gondolja véletlenül se, hogy egy krikettmérkőzés így néz ki, hogy ez ismétlődik egymás után sokszor! Van itt is sok kis érdekes jelenet, bár persze vannak valóban unalmas percek is, úgy, mint amikor a fociban a középpályán passzolgatnak. Ha már a focihoz hasonlítunk, akkor talán azt lehet mondani, hogy az előbb említett hatpontos ütések a tizenegyeseknek felelnek meg (csak gyakoribbak): fontosak a mérkőzés szempontjából, de önmagában csak őket nézni nem a csúcsok csúcsa. Persze az igazi élmény az kint lenni egy nagy krikettstadionban, ahol tolonganak a lelkes szurkolók. Sajnos Magyarországon ma még ilyesmire nincs lehetőség. De ki tudja, mit hoz a jövő?
Ebben a videóban a dél-afrikai A. B. de Villiers egyik játékrészéből láthatunk összefoglalót, amelynek során rekordgyorsasággal éri el a 100 pontot. Ez gyönyörű teljesítmény, de kezdő krikettnézők számára nem valami látványos. Állandóan kiüti a pályáról a labdát, és akkor mi van? A krikettel most ismerkedők valószínűleg később fogják tudni értékelni.
Nem azt mondjuk, hogy ez a világ legjobb krikettvideója, de valószínűleg kezdők számára is jóval látványosabb, mint az előző. Nem baj, ha egy kezdő semmit nem ért belőle, hogy mi történik, hiszen kedvcsinálónak elég, ha lát pár érdekes mozdulatot és jelenetsort. Egyébként a videón csak úgynevezett kifutások láthatók, tehát még ez is csak egy kis szelete a krikettnek. Ja és még valami: sok hasonló videó címében benne van, hogy szerintük ez a játék történetének valahány legjobb kifutása vagy bármi egyebe – na az ilyeneket azért soha ne higgye el senki. Profi szinten sok hasonló jelenet megtörténik.