Borzalmas kezdés után jött vissza a San Francisco
2025. július 5. – Szerző: Krikettgalaxis
Megszületett az MLC történetének első 1 futásos győzelme: a délutáni mérkőzésen az elején összeomlani látszó San Francisco Unicorns végül egy közepes célt tudott felálltani, de a végére kiderült, hogy a Texas Super Kingsnek ma ez is sok.
A Golden Gate híd San Franciscónál (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
A mai dupla nap (kivételesen most pénteken is ilyen volt) első mérkőzése igazi csemegének ígérkezett: a listavezető San Francisco játszott a második helyen álló Super Kingsszel. Mindketten 12 ponttal álltak a tabellán, így 100% volt, hogy aki megnyeri, az följön az első helyre, ami már szinte biztos első elődöntőt ért volna.
Az amerikai függetlenség napja alkalmából rendezett ünnepségeket itt is beárnyékolta a kedvezőtlen időjárás: a pénzfeldobást még meg lehetett tartani időben, de aztán a tervezett kezdés előtt nem sokkal elkezdett szemerkélni az eső, a pályát lefedték, és megkezdődött a várakozás. A pénzfeldobást amúgy a Texas nyerte, és a dobást választották. Csapatukból kimaradt Daryl Mitchell és Ziá ul-Hak, viszont visszatért a múltkor kisebb könyöksérülése miatt pihentetett kapitány, Faf du Plessis, valamint Mohammad Muhszin is. Szintén kettőt cserélt a Unicorns is: ott Tim Seifert és Liam Plunkett helyét Hammad Ázam és Hárisz Rouf vette át – Ázam amúgy idén most játszott először az MLC-ben.
Szerencsére az eső miatt a kezdés csak 40 percet csúszott, és játszmák nem vesztek el. Az ütést Matthew Short és Finn Allen kezdte, de ezúttal nyoma sem volt annak az agresszív és eredményes játéknak, amit tőlük a korábbi meccseken láttunk. Sok nullás után Allen máris valami rendhagyóval kísérletezett, egy kanállal, de ahelyett, hogy átemelte volna a ferde lábat, a labda az ütő végéről egyenesen a rövid középpályáshoz szállt: 2 játszma után 4/1. Aztán fennállt a veszélye, hogy egy következő kapu előbb jön, mint a meccs első határeseménye: a 3. játszmában Akeal Hosein dobása után a sárgák elkapásért apelláltak, de a bíró nem adta meg, és nem volt videózás sem, pedig később kiderült, hogy amúgy beleért az ütős... De hiába úszta ezt meg Short, mégis aztán egy kiesés jött előbb, nem egy határ! Az 5. játszmában ismét Hosein volt a főszerepben, ezúttal Jake Fraser-McGurk ellen, akinek nem igazán volt róla fogalma, hogy hogyan is jön ez a pörgő labda, mivel annyira jó dobás volt – így aztán a kaput találta el, ami egyben a dobó 200. Húsz20-as skalpját is jelentette. A 6. játszmára pedig beállt dobni Marcus Stoinis is, aki szintén összehozott egy kidobást: most Sanjay Krishnamurthi játszott rossz vonalra, így a labda a lábáról a kapura pattant. Végül, csak hogy ne teljen már el az egész erőfölény úgy, hogy nem volt sem négyes, sem hatos, a legutolsó labdájából Hasszan Hán csak beütött egy négyest, de az állás 6 játszma után ezzel együtt is csak 25/3 volt. Hán és Short viszont innen szépen feljebbkapaszkodott: néhány takarékos játszma mellett voltak már hatosaik is, így a félidő felére 64/3-ra javítottak, majd még újabb határokat ütöttek, köztük Muhszin a szezon 500. hatosát is. Aztán viszont ugyanő a 13. játszmában kiszúrta a mélységi középpályást, aki nem hibázott az elkapással, így félő volt, hogy a csapat lendülete visszaesik. De Shorté nem esett vissza: a következő játszmában már 50-est ért el, annak ellenére is, hogy szemmel láthatóan nehezen viselte a forró és nedves időjárást. A folytatásban még egy társat elvesztett maga mellől elég hamar, de ő maga újabb és újabb 4-esekkel jelentkezett, és csak a játékrész legutolsó dobásából, 80 pont megszerzése után tudott vele végezni Stoinis, akinek ez már a 3. kapuja volt. A csapat eredménye végül 149 lett (vagyis bőven több mint a felét Short szerezte): nem sok, de ezen a talajon akár még védhető is lehetett.
Főleg úgy, hogy a második félidő négy nullással kezdődött. Hát még úgy, hogy a másodikban is volt 3, majd utánuk Faf du Plessist is sikerült kiejteni, aki éppen a középpályáshoz ütötte Brody Couch labdáját! A sok pöttyös pedig folytatódott, és amikor Saiteja Mukkamalla már éppen javítani kezdett a helyzeten egy hatossal, akkor viszont két labda múlva, megint egy Couch-dobásból elvesztette maga mellől a másik nyitó ütőst, Smit Patelt. De azért utána Mukkamalla és Stoinis az erőfölény végére már legalább 31/2-re fölhozta a csapatot – igaz, a folytatásban aztán nem tudtak javítani, és például a félidő feléig csak egyetlen újabb határt ütöttek (az is csak 4-es volt), sőt, közben Stoinist is elkapták a hátsó csúcson. Így 10 játszma után 56/3-at mutatott az eredményjelző: a Texas egyre nehezebb helyzetbe került! Ezek után ráadásul újabb 5 játszma telt el úgy, mint ez az előző időszak: összesen csak egy négyes volt, hatos nélkül, és egy kiesés: a 34-nél tartó Mukkamallát dobta ki Hasszan Hán. Ezek után Subham Randzsane és Donovan Ferreira még megindította az utolsó rohamot: nekik ekkor három játszmán át sikerült játszmánként két határt is összehozniuk, sőt, a 19. játszma 2. dobása is hatos lett, így egy csapásra ismét kiegyenlítődtek az esélyek: most már csak 15 futás hiányzott a Super Kings sikeréhez 10 labdából! Igen ám, de Romario Shepherd a következő három dobásából mindkét ütőst búcsúztatta, így a vége rendkívül izgalmassá vált. Olyannyira, hogy az utolsó dobás előtt 3 futásnyira voltak a céltól a sárgák. Mivel határ nem sikerült ekkor Muhszinnak, hát neki kellett állniuk futni: egy sikerült, de a második már nem, így a San Francisco egyetlen futással megnyerte a találkozót! Ilyen különbség az MLC eddigi történetében még sosem fordult elő! A nyugati partiak örömét azonban beárnyékolta, hogy legjobb dobójuk, Hárisz Rouf ma csak egy játszmát tudott lehozni, aztán viszont a mezőnyben megsérült a combja: még nem tudni, mennyire súlyos.
