Legalább a búcsú szép lett durbani részről

2025. február 1. – Szerző: Krikettgalaxis

Bár már biztos volt, hogy a Durban’s Super Giants az utolsó helyen végez idén, azért nem volt mindegy, hogyan búcsúznak: végül az utolsó meccsük szépre sikerült, mert felül tudták múlni a Joburg Super Kingst, akik viszont ettől függetlenül bejutottak a végselejtezőbe.

Részlet Durban tengerpartjából (illusztráció)Részlet Durban tengerpartjából (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Utoljára több mint 3 hete, a szezon második meccsén ünnepelhetett a Durban egy sikert, azóta... na, legalább nem 8 vereség következett, csak 6, mert két találkozójuk eredmény nélkül végződött. Így aztán 8 ponttal kullogtak a tabella végén, miközben az eggyel előttük álló Capitalsnek már 14 volt – azaz az utolsó helyük kőbe volt vésve. Ahogy a Joburgnak is a végselejtező, hiszen vereséggel vagy sima győzelemmel a 4., pluszpontos sikerrel a 3. helyre futottak volna be, ami ebből a szempontból nem számít. Így tehát már csak a büszkeségért játszottak a csapatok, vagy éppen azért, hogy játékosaiknak lehetőséget adjanak a formában maradásra vagy formába lendülésre.

Helyszínünk a sárgák otthona, a Wanderers stadion volt, ahova a második félidő tájára esőt jósoltak. Talán ezért is döntött a Joburg a dobással való kezdés mellett: a bevizesedett labdát nehezebb eldobni, másrészt ha esetleg rövidített meccsre kerül sor, kergetéskor kellemesebb, ha ismerik a célt. Csapatukban, talán a tét nélküliség miatt négyet is változtattak múltkorhoz képest: Jonny Bairstow, Evan Jones, Imran Tahir és Matísa Patirana helyett ma Moeen Ali, Sibonelo Makhanya, Mahís Tíksana és Tabraiz Shamsi került be a 11-be. A szuperóriások is eléggé felforgatták az összeállításukat: kimaradt Brandon King, Bryce Parsons, Jon-Jon Smuts és Prenelan Subrayen, és bekerült Matthew Breetzke, Dwaine Pretorius, Navín ul-Hak és az SA20-as újonc, Christopher King, aki egy 20 éves sebes dobó.

A vendégeknél Matthew Breetzke mellett úgy látszik, Quinton de Kock tartósan is megmaradt nyitó ütősnek: elvégre a szezon nem ezen múlt, hiszen ő se nem jobb, de se nem gyengébb nem voltebben a pozícióban. Most is olyan közepesen indult, és nem az számított, hogy pörgetők vagy gyors dobó dob: mindegyik fajta ellen összehoztak egy pár határt, de nem rengeteget. Az 5. játszma is igen vegyesen alakult: Hardus Viljoen dobásaiból De Kock beütött egy hatost, majd több pont nem, de két kapu született a játszmában: előbb De Kock pont a rövid hármashoz ütött egy labdát, majd a 3. rendű Kane Williamson és Breetzke szépen összehozta utóbbi kifutását: először elindultak futni, de Williamson visszafordult, és nem is figyeltek oda egymásra – végül mindketten az aktív végen kötöttek ki... És nem sokkal sikerült jobban a következő játszma sem – csak a dobónak, Lutho Sipamlának, ez ugyanis szűz lett kapuval: Marcus Stoinis élezett egy labdát pont a katonához. Az erőfölény így 39/3-mal zárult, és szépen mutatta, miért ott áll a DSG a tabellán, ahol... De azért Williamson és az (egy kivétellel) eddigi meccsein a hozzá fűzött reményeket nem annyira beváltó Heinrich Klaasen sokat mentett még a csapat becsületén: először is eljutottak a 10. játszma végéig újabb kapuvesztés nélkül – ekkor mindkettejüknek 14 futása volt 14 labdából, a csapat pedig 68/3-on állt. Aztán a következő játszmában 3 hatos is összejött tőlük, utána egy 4-es és egy 6-os, a 13. játszmában az összesített 100-ast is átlépték – igaz, közben volt egy eset, amikor a labda súrolta Klaasen kéz-karóját, de a pálca nem esett le... De ezzel együtt is már kezdett úgy tűnni, hogy minden jóra fordul számukra – de a 13. játszma végén Viljoen újra lecsapott, és Williamson ballaghatott le. Klaasen viszont nem ijedt meg, a 16. játszmában már 50-est ünnepelhetett, és a mellé beszálló Wiaan Mulder sem fogott ki ma gyenge napot, és elsősorban a kiválóan sikerült 19. játszmának köszönhetően (amikor 23 futást hoztak össze, amiben többek között egy Viljoen-gerenda miatti rossz dobás is benne volt) a végére 173-ig juttatták el a Durbant, ami már egy egészen védhető eredménynek érződött.

A 2. játékrészben kiderült, hogy a JSK nem csak az összeállítását forgatta fel egy kicsit, hanem az ütősök sorrendjét is: például most Du Plooy Leus volt Faf du Plessis nyitó társa. A magyar–dél-afrikai ütős azonnal egy 4-essel kezdett, de a 2. játszmában, mivel folytatni akarta az agresszív stílust, egy újabb nagy ütéssel próbálkozott, viszont az túl magasra ment, és egy mezőnyjátékos alá tudott helyezkedni a középpályán. 3.4 játszma után a csapat 31/1-nél tartott, de ekkor, 19:45 körül megjött a jósolt eső, és még villámlani is kezdett. Eleinte a nézősereg nagy része még jókedvűen táncolt a betett zenékre, de aztán annyira zuhogni kezdett, hogy még ez a hangulat is alábbhagyott. Végül 21 órától folytatódhatott a játék: 4 játszma veszett el, az erőfölény 5 játszmára rövidült, a JSK célja pedig 147-re csökkent. Az 5. játszmában pedig még valamijük nagyot csökkent: a győzelmi esélyük. Ugyanis Núr Ahmad ellen nem tudtak egyetlen futást sem szerezni ekkor, ő pedig két szép kidobással búcsúztatta Du Plessist és Wihan Lubbét is. Az 5-játszmás erőfölény így 31/3-ra végződött, és bár hamarosan Devon Conway és Moeen Ali is beütött egy határt, de aztán utóbbi a kapushoz piszkált egy labdát, és kiesett, így a félidő fele (8 játszma után) 54/4-gyel érkezett el, vagyis a szükséges pontarány már majdnem 12 volt. A folytatásban pedig senki nem tudott begyorsítani, újabb kapuk is elvesztek, és amikor 12.2-nél 84/6-ra változott az állás, szinte 100%-nak tűnt a vendégek győzelme, hiszen 63 futás kellett volna a szuperkirályoktól 22 dobásból. Donovan Ferreira azonban még hitt benne, hogy ezt még nem vesztették el: a következő játszmában 3 hatosa és 1 négyese volt, a következőben két hatosa, így aztán az utolsó játszma előtt már csak 22 hiányzott: nehéz, de nem lehetetlen. Viszont ezt a játszmát Pretorius igen jól dobta: egy kifutás után két ütőst is kiejtett, és csak 9 futás jött össze benne, így hiába lett Ferreira és Viljoen a JSK történetének legjobb 7. kapus társulása a most elért közös 43-jukkal, a csapat így is 11 futással kikapott. A Durban így legalább a következő közel egy évet szép utolsó emlékekkel töltheti.


Alapból nem látható kép
×