Ha így folytatja a Mumbai, megint bajnok lehet
2025. május 1. – Szerző: Krikettgalaxis
Alig több mint egy hónapja még arról írtunk, hogy ha a Mumbai Indians így folytatja a szereplését, akkor idén is utolsók lehetnek. Azóta teljesen fejreállt a világ: mai újabb győzelmükkel konkrétan a vezetést is átvették a tabellán (bár többet játszva, mint üldözőik), miközben egyébként a vesztes Rajasthan Royals végleg kiszállt a versenyből.
A Cshatrapati Sivádzsí pályaudvar 19. századi, különleges épülete Mumbaiban (illusztráció)A kép szerzője: Anoop Ravi (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0
Két följövőben levő csapat találkozója volt ez a mai, de azért hatalmas különbség volt a két följövés között: a Rádzsasztáné csak egy meccse tartott (viszont az az egy igen tekintélyt parancsoló volt), és ezzel együtt is csak egy hajszálon függtek a továbbjutási esélyeik, viszont a Mumbai a borzalmas kezdésük után már 5 meccse veretlen volt, és máris a tabella tetejét célozhatták meg. De ha ez sikerült volna nekik, az egyúttal a Royals búcsúját is jelentette volna.
A mérkőzést Dzsajpurban rendezték, a stadion 5. számú sávján, amelyet kevés fű borított. A keresztirányú határok elég rövidek voltak, hosszában jóval nagyobb volt a távolság. A napközbeni forróság csak egy kicsit enyhült, és a szél sem fújt eleinte, aztán viszont mire elkezdődött a meccs, már egészen feltámadt, sőt, a stadion közelében még egy kis homokvihar is volt. Apró érdekesség, hogy a lelátón feltűnt a híres fociedző, Gareth Southgate is, méghozzá a Royals mezében.
A pénzfeldobást a Royals nyerte, és a dobást választották. Náluk három változtatás is történt, ebből kettő kényszerűségből: Szandíp Sarmának eltörött az ujja és Vanindu Haszarangnak is volt valami apróbb sérülése, rajtuk kívül pedig még Juddhvír Szinh sem játszott, de ott volt Fazalhak Fárúkí, Kumár Kártikeja és idén először az az Ákás Madhvál, aki tavaly még az MI-ben játszott. A Mumbainál eközben csak annyi változott, hogy most a múltkor becserélt Dzsaszprít Bumráh volt ott a kezdőben, Karn Sarmá helyett.
A két ütősnek, Ryan Rickeltonnak és Rohit Sarmának kellett egy kis idő, amíg belelendültek. Az első játszmában csak 1–1 futást gyűjtöttek, sőt, a másodikban Sarmát LKE-vel már ki is küldte a bíró, de aztán megmentette őt az a tény, hogy a labda egy picikét a láb-karók vonalán kívül pattant. De ezek után mindkét játékos egyre bátrabb és ezzel együtt eredményesebb volt, az erőfölényt pedig a lassú kezdés ellenére is sikerült 58/0-val lehozniuk. A nyomást pedig csak tovább és tovább növelték a rózsaszíneken: a folytatásban is minden játszmában ütöttek legalább egy, de inkább több határt, és még mindig nem estek ki: a félidő felénél már 99/0-ra álltak, közben pedig Rickelton már az 50-et is túllépte. Ekkor Sarmá kicserélte az ütőjét, de azzal is ugyanúgy ment a játék, mint előtte, és a 12. játszmában már ő is 50-est ünnepelhetett. Nem igazán látszott, hogy itt ma hogyan fog kaput szerezni a Rádzsasztán, de aztán még ebben a játszmában Mahís Tíksana megmutatta: úgy, hogy Rickelton elhibáz egy favágó ütést, aminek köszönhetően a labda a láb-karójába vágódik. Egy pedig hozta a másodikat is: pár dobással később, a következő játszmában Riján Parág labdájából a nyílt hosszún elkapták Sarmát is. Ilyenkor szokott lenni egy olyan forgatókönyv, hogy megkezdődik az egész csapat összeomlása, de ma pont nem ez történt. Most egy új, hasonlóan eredményes társulás állt össze, amit Szúrjakumár Jádav és Hárdik Pándjá alkotott – sőt, nem is hasonlóan voltak eredményesek, hanem még inkább! Egyikük sem esett ki, és mindketten éppen 23 labdából végeztek éppen 48-neskivel, tönkretéve szinte minden dobó gazdálkodási mutatóját, és egy 218-as célt felállítva a Royals számára. Közben Jádav egyébként átvette a vezetést a torna futásranglistáján, így a szünetben megkapta a narancs sapkát.
Keserű humorral persze mondhatták azt a rádzsasztáni szurkolók, hogy még jó, hogy nem lett sokkal kevesebb az eredmény, mert így Vaibhav Szúrjavansínak meglesz ma is az esélye egy százasra. Volt is esélye: egészen két labdáig, mert bizony miután az elsőből nem szerzett pontot, a másodikból (dobta: Dípak Csáhar) máris kiesett... Talán nem is ártalmas egy ennyire fiatal játékos fejlődése szempontjából, ha nem hiszi el magáról túl hamar, hogy ő már most annyira jó. Most viszont, ha nem ő, hát Jasaszví Dzsájszvál indult neki valami nagy pontszámnak – de csak két gyors hatosig jutott, aztán Trent Boult ledobta a kapuját. Nem bírta sokkal tovább Nitís Ráná sem: bár előbb megúszott egy elkapást (Rohit Sarmá, az első katona volt a tettes), de Boult rövidesen őt is kiejtette. Na jó, de hol van Dzsaszprít Bumráh? Itt! – felelhettük az 5. játszma megkezdésekor, és ezt bizonyára Parág és Shimron Hetmyer is észrevette, ők voltak ugyanis azok, akiket két egymás utáni labdából búcsúztatott. Az erőfölény így 62/5-tel zárult, és már csak a rend kedvéért kellett lejátszani a meccs végét... Ami azért még egy kicsit húzódott. Bár a 8. játszmában Hárdik Pándjá mai első dobásából máris eredményes volt, majd a következőben a csereként behozott Karn Sarmá is kiejtett egy embert, de a félidő feléig tovább már nem fogyatkozott az RR, így az állás 82/7 volt. Aztán gyors egymásutánban láttunk egy Bumráh-féle elejtést, valamint két Karn Sarmá-kaput: a 12. játszma végén, 91/9-nél már mindenki azt hitte, pár perc, és vége. De azért Jofra Archer és Ákás Madhvál még több mint 4 játszmáig kibírta, és legalább az egyéni statisztikájukon szépítettek egy picit (főleg Archer, aki 30-ig jutott) – mert bizony ez másra nem volt elég. Csak egy éppen 100 futásos mumbai sikerre.
Az Indians ezzel átvette a vezetést a tabellán, igaz, 11 lejátszott meccsel, miközben a mögöttük levőknek (a Royals kivételével) még nem volt ennyije. A hazaiak pedig elvesztették az utolsó esélyüket is a továbbjutásra: 8-ra csökkent a lehetséges bajnokjelöltek száma.
