Jó hír a semlegeseknek: nyert a Zalmi

2025. május 2. – Szerző: Krikettgalaxis

Sűrűsödött a tabella a PSL-ben, mivel a Peshawar Zalmi immáron az egymás utáni második vereségét mérte az Islamabad Unitedra. A semleges szurkolók nagy örömére így igen izgalmas végjáték várható a következő napokban!

Az 1600-as években épült Mahábat Hán-mecset Pesavarban (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

A Multán már kiesett a rájátszásért folyó versenyből, azaz most már csak egyetlen további kieső hely elkerüléséért folyt a harc. Ebben a harcban a Zalmi állt a leggyatrábban: csak 4 pontjuk volt, miközben az előttük helyezkedő Karacsinak már 8 – csakhogy a pesavariak még eggyel kevesebbet játszottak. De volt még egy csakhogy: ez a meccs, ami most még hiányzott nekik, éppen a címvédő és listavezető Iszlámábád ellen volt. Viszont ha nem unjuk még a csakhogy-ot, akkor van egy harmadik is: csakhogy a United hosszú győzelmi sorozata éppen legutóbb szakadt meg, és ha mostanra sem nyerték vissza a lendületüket, az a Zalmi számára lehetett kedvező. A fővárosiak persze kényelmesen érezhették magukat: még ha itt ma kikaptak volna, akkor sem került volna veszélybe a továbbjutásuk.

A pénzfeldobást az IU nyerte, és az ütést választották. Ahogy múltkor 5 cserével eléggé felforgatták a csapatukat, úgy most sem kímélték magukat: ezúttal négyet változtattak. Most Andries Gous, Heider Alí, Jason Holder és Hunain Sáh maradt ki a legutóbbi csapatból, helyükre pedig Colin Munro, Szád Maszúd és Riley Meredith került vissza, valamint bemutatkozott az a Kyle Mayers is, aki korábban még soha más csapatban sem játszott a PSL-ben. A sárga–feketéknél szintén négy csere történt, ebből Alí Rázáról tudni lehetett, hogy egy kisebb sérülése van, Tom Kohler-Cadmore, Abdul Szamad és Szufijan Mukím kihagyása inkább taktikai okokból történhetett. A négy új ember Max Bryant, Mohammad Alí, Ahmed Dánijal és Máz Szadákat volt: közülük Dánijal 4 év után jelent meg újra a PSL-ben, Szadákat pedig abszolút újonc volt a tornán.

A United nyitó ütősei Száhibzádá Farhán és Mayers voltak. Az első két játszmában mindketten csak egy-egy dupla futásra voltak képesek, semmi másra, de aztán a 3. játszmában a barbadosi hirtelen beütött három határt, és azt lehetett hinni, most már átszakad a gát. És valóban, az 5. játszmában pedig Farhán tette meg ugyanezt (három határt ütött), így a nyitók néhány csendesebb játszma ellenére is egy 49/0-s erőfölényt hoztak össze. Mostantól már jöhetett (volna) a nagyobb kockázatokat vállaló időszak, de ha meg is próbálták, hát az eredmények kevésbé jöttek: sok volt a nullás, és a 9–10. játszma fordulója táján 4 dobásbon belül mindketten ki is estek, így a félidő fele 63/2-vel érkezett el. Sőt, a következő játszmában Szalmán Ága, majd néhány gyors 4-es és egy kis ápolás után Sádáb Hán is búcsúzott. A 14. játszma pedig kész katasztrófává alakult United-szempontból: most meg Mohammad Alí ejtette ki Colin Munrót és Szád Maszúdot is, miközben csak 2 futás gyűlt össze, így a játékrész háromnegyed részénél még 100 futása sem volt a csapatnak, és már 6 emberük elveszett. Végül kisebb meglepetésre a 9. rendű Ben Dwarshiusnak köszönhették, hogy azért még ebből is sikerült felépíteniük valami olyan eredményt, amivel legalább harcolni tudtak a második félidőben: az ausztrál dobó ütősként az utolsó 3 játszmában 3 négyest és 2 hatost hozott össze, így az Iszlámábád 143-ig jött föl.

Ebből igazán akkor kerekedhetett volna ki egy érdekes meccs, ha a Zalmi mindjárt az elején elveszt néhány embert, akár már az első játszmában. És ez meg is történt! Mitchell Owen még hatosra ütötte a félidő első labdáját, de a második már a nyílt rövid mezőnyjátékos kezei közé szállt az ütőjéről, majd a következő játszmában Dwarshuis dobóként is hozzátette a magáét, amikor labdájába Szaím Ajúb csak úgy tudott beleérni, hogy az a saját kapuját találta el. A futások pedig Bábar Ázam és Mohammad Hárisz részéről sem gyűltek éppenséggel szélvészsebesen, miután pedig a 6. játszmában Hárisz végre beütött egy maximumot, pár dobással utána Naszím Sáh egy jól időzített, szép ugrással már elkapta őt a rövid ferde lábon. Az erőfölény így 40/3-ra végződött, és kezdett kirajzolódni egy izgalmas, alacsony pontösszegű mérkőzés forgatókönyve! Bár újabb kapu most jó ideig nem született, de a forgatókönyv a pontszerzés sebességét illetően nem igazán változott: igaz, hogy Ázam és az újonc Szadákat nem sok nullást hagyott, de nagy értékű ütéseik is ritkán jöttek – egészen a 10. játszmáig, amikor Szadákat hirtelen bejelentkezett két hatossal, így a félidő felénél 76/3 volt az állás: ez már a Zalminak tetszhetett jobban. Hát még az hogy tetszhetett nekik, hogy ez a társulás a következő időszakban sem bomlott fel, és hozták a lassú, de ma elégséges játékukat, ugyanúgy kevés pöttyössel – ráadásul például a 14. játszmában az ellenfél dobójától, Maszúdtól is kaptak egy kis segítséget, például egy 5-ös széles, illetve két rossz formájában... Ugyanekkor érte el Szadákat is az 50-et, a 16-odik játszmában pedig Ázam is, a végeredmény pedig már szinte 100%-osan eldőlt... Szadákat kiesése már csak egy pár pillanattal tudta késleltetni a Pesavar sikerét: a csapat a 17. játszmában beért a célba.

Így, bár maradtak az 5. helyen, de már közelebb zárkóztak a továbbjutó helyhez, miközben az IU megmaradt éllovasnak.