Nem akármilyen rekordokkal biztosította be első elődöntős helyét a QG
2025. május 7. – Szerző: Krikettgalaxis
A PSL történetének legmagasabb pontszámával, 263-mal végzett a Quetta Gladiators a mai meccsen az Islamabad United ellen, amit persze utóbbiak megközelíteni sem tudtak. Az első félidőben két egyéni százas is volt, összesítésben pedig nem kevesebb mint 109 futásos kvettai győzelem született. Most már biztos, hogy a gladiátorok az első két hely valamelyikén zárnak az alapszakaszban.
Kvetta éjjel (illusztráció)A kép szerzője: Beluchistan (Flickr), licenc: CC BY-SA 2.0
Nemrég írtuk, hogy idén milyen sokat kellett várni az első Laska-rangadóra, azaz e két csapat találkozójára – most viszont azt írjuk, hogy a visszavágóra már pont hogy keveset: mindössze négy napot, és máris ismét a Kvetta és az Iszlámábád csapott össze. Csakhogy volt egy jelentős különbség: ha időben nem is, de a téridő másik dimenzióiban messze jártunk attól a meccstől, ugyanis ezúttal Ravalpindiben, az IU hazai pályáján került sor a mérkőzésre. A United eddig egyszerű szabályszerűséggel rendelkezett: amikor nem Lahorban játszottak, mindig nyertek, amikor ott, akkor mindig kikaptak. Így az, hogy most végre elhagyták Lahort, ismét önbizalmat adhatott nekik, hogy visszatalálnak a győztes útra – és visszaveszik a vezetést a Kvettától, hiszen a két csapat között mindössze egy pont volt a különbség az éllovas lilák javára.
A pénzfeldobást a hazaiak nyerték és a dobást választották. Az elmúlt meccseken az összeállításukat összevissza változtatgató vörösök most is hármat cseréltek a legutóbbi 11-ükhöz képest, igaz, most részben kényszerűségből: Colin Munro megbetegedett. Rajta kívül a pihentetett Szalmán Irsád is kimaradt, és nem részletezett okokból Andries Gous is, míg a három új ember Ázam Hán, Imád Vaszím és Ben Dwarshuis volt. A Kvettánál Haszíbulláh Hán és Kyle Jamieson helyére Kuszal Mendisz és Mohammad Ámir került.
A talajt a szakértők ütősbarátnak gondolták, de ez egyelőre a nyitó emberek, Szaúd Sakíl és Finn Allen játékában nem annyira mutatkozott meg. Bár az első két játszmában Sakíl három, Allen pedig egy négyest is összehozott, utána hamarosan egy szimpla futás után fölöslegesen mentek bele egy másodikba: Allen hiába vetődött, késő volt, a kapushoz már visszakerült a labda, ő pedig ledöntötte a kaput. Most érkezett viszont meg a 3. rendű Rilee Rossouw, aki már az első labdától fogva igen veszélyes volt: az erőfölény végére ő maga már 26-nál tartott 12 dobásból. Mivel közben Naszím Sáh kiejtette Sakílt, így összesítésben 6 játszma után 63/2 volt az állás: nem túl rossz, de még semmi ahhoz képest, ami ezek után következett! Rossouw mellé bejött a múltkori hős, Haszan Naváz, és ma is valami hasonlót alkotott. Akkor nem tudtuk meg, meddig jutott volna, mert 64 futásánál véget ért a félidő, most viszont jó sok ideje volt még, és ezt ki is használta. A félidő felére 103/2-ig emelték a csapatot, majd tovább száguldottak – elsősorban eleinte Rossouw, akinek például a 15. játszmában már a 100-asa is meglett, miközben Naváz még csak
37-nél tartott. Igaz, ezek után (104 futással) Rossouw már egy picit rosszul időzített egy újabb nagy ütésre, nem tudott bele elég távolságot vinni, így elkapták, de Naváz folytatta, amit elkezdett, sőt, most már igazán be is gyorsított: az új ember, Mark Chapman alig jutott szóhoz mellette, miközben a fiatal pakisztáni egyre csak ütötte (például) a hatosokat, mígnem a félidő legutolsó dobásából egy 4-essel neki is éppen meglett a 100-asa. A PSL történetében most fordult elő először, hogy egy játékrészben két 100-as is legyen, az összesítésben elért 263 pedig minden idők legmagasabb pontszáma lett a PSL-ben! Az már csak egy kis
csapatrekord, hogy Rossouw és Naváz 134 futásos társulása a Kvetta valaha volt legjobb 3. kapus párja lett, megdöntve az eddigi 101-et. És azért azt is érdemes megemlíteni, hogy Naváz 9 darab hatost ütött, míg korábban a gladiátorok közül 8 volt a legtöbb, még 2017-ben.
Mondani sem kell, ez óriási nyomást helyezett a Unitedra. Ez eddig egyértelmű volt, de az nem, hogy ez alatt a nyomás alatt már az első játszmában össze kellett omlani. Márpedig ez történt: Mohammad Ámir az első 5 dobásából kiejtette mindkét nyitójukat, Száhibzádá Farhánt és Kyle Mayerst is. Sőt, Ámir lendületben maradt, és a harmadik játszmában is kaput szerzett, bár ezúttal nem annyira az ő érdeme volt: egyrészt Szalmán Ága olyan semmilyen
ütése okozta, másrészt Mohammad Vaszím szenzációs elkapása volt dicsérhető. Aztán amikor a 3. rendű Mohammad Sahzád éppen belekezdett a visszaharcba, Vaszím dobóként is lecsapott, kiejtve a pillanatok alatt 24-et begyűjtő ütőst, sőt, az 5. játszmában még Mohammad Naváz is búcsúzott, így az IU már az erőfölényben 5 ütőst elvesztett: az állás 53/5 volt, és azt lehetett sejteni, ennek a meccsnek most már nagyon hamar vége lesz. És igen, ez az érzés tovább erősödött, amikor a következő három játszmában Abrár Ahmed és Fahím Ásraf is szerzett kettő, illetve egy kaput: a félidő fele 72/8-cal érkezett el... Vajon szerez-e a fővárosi csapat 2 megmaradt kapuval 192 futást 10 játszma alatt?? Na jó, csak vicceltünk a kérdéssel. De az esetleg még komoly cél lehetett számukra, hogy mentsenek valamennyit a nettó futási arányukon, megpróbálva minél jobban elhúzni a vereséget, és pár pontocskát még begyűjteni a hátralevő időben. És dicséretükre legyen mondva, hogy ez azért még elég jól sikerült nekik: a következő kaput csak a 17. játszmában vesztették el, az utolsót pedig csak a 20-adikban, miközben a 9. rendű Imád Vaszím 56 (!), a 10. rendű Dwarshuis pedig 31 futást zsebelt be. Így a vereség csak
109 futásos lett, ami nem abszolút rekord – de a Kvetta számára persze új csúcs, hiszen ők még sosem nyertek ekkorát.
A gladiátorok így 13 pontra jöttek föl, azaz most már legfeljebb csak a Karacsi előzheti meg őket: így biztosan benne lesznek az első kettőben, azaz az első elődöntőbe jutnak be. Az IU-nak viszont még izgulnia kell, akár le is csúszhatnak a továbbjutásról, ha még egyszer kikapnak!
