Hayley Matthews egyedül kevés volt Anglia ellen

2025. május 26. – Szerző: Krikettgalaxis

Egészen elképesztő dolgot láthattunk egy Anglia–Karib-térség női NH20-as sorozaton: a házigazda angolok simán, 3–0-ra nyertek, mégis két mérkőzésen és az egész sorozatra vonatkozóan is a vendégek egyik játékosát, Hayley Matthewst választották meg a legjobbnak. Ez is mutatja, hogy mennyire egyszemélyes csapat a karibi...

Az angolok büszkesége, a Big Ben (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

A karibiak angliai turnéja egy felkészülési mérkőzéssel kezdődött: itt a Karib-térség egy angol utánpótláscsapattal mérkőzött meg, akiket (nem csoda) 80 futással megvertek. De aztán elkezdődött a nagyobb próbatétel: az igazi válogatottal kerültek szembe először három NH20-on. A sorozat egy valódi új kezdet volt Anglia számára: új edző (Charlotte Edwards) és új kapitány (Nat Sciver) irányította őket, ezért, ha más tét nem is volt, azért igazán nem volt mindegy, hogyan kezdődik az ő korszakuk.

Az első találkozón, amelyet Canterburyben rendeztek, egy-egy újonc is bemutatkozott mindkét oldalon. A vendégeknél a 20 éves guyanai mindenes, Realeanna Grimmond, míg a hazaiaknál például a Hundredban korábban már látott dobó, Emily Arlott. Anglia a dobást választotta, a karibiak egyik nyitó ütőse pedig Hayley Matthews volt. De miért csak az egyiket említjük meg? Azért, mert a többiek ma nem csináltak szinte semmit... Az egész első félidő Matthews és Anglia küzdelmeként írható le: ő ugyanis végigjátszotta a teljes játékrészt, és közben 100-ast is szerzett, míg a többiek együttvéve csak 40 futást gyűjtöttek be... Matthewsnak egyébként ez már a 3. százasa volt ebben a formátumban, amivel egyedüli karibi csúcstartóvá vált. Extrákkal együtt a csapat 146-ot teljesített, ez pedig nem okozott különösebb gondot az angoloknak. Bár az erőfölény vége előtt és után rövid időn belül elvesztettek két kaput (az egyik raádásul Sciver kapitány kacsája volt), de Sophia Dunkley és Heather Knight innen már végigvitte a kergetést: előbbi 81, utóbbi 43 pontig jutott, így az angolok már a 17. játszmában győzelmet ünnepelhettek. Kis érdekesség, hogy míg 41 darab négyes volt a meccsen, addig hatos csak egyetlen egy. Azt egyébként Matthews szerezte, akit amúgy annak ellenére is megválasztottak a mérkőzés legjobb játékosának, hogy csapata kikapott.

A második meccsre Hove-ban került sor. Ez a találkozó még jobban kidomborította a Karib-térség fő hiányosságát, azaz a túlzott támaszkodást az egyetlen Matthewsra. Ma ugyanis, miután ütésre kényszerültek, Matthews is túl hamar kiesett, csupán 6 futással, méghozzá a mindössze második mérkőzését játszó Emily Arlott dobásából. Arlott aztán ugyanúgy 3 kapuig jutott, mint Lauren Bell, csak az volt köztük a különbség, hogy utóbbi pont kétszer olyan pazarló volt... De ezen a meccsen ez sem számított, hiszen mindössze két ütős volt, aki átlépte a 10 futást, és a 30-at ők sem, és bár végig tudták játszani a 20 játszmát, de mindössze 81 pontot szereztek összesen. És igaz, hogy a kergetés egy aranykacsával kezdődött Danni Wyatt részéről (Zaida James dobásából), de utána összeállt a Sciver–Dunkley társulás, ők pedig kapuvesztés nélkül végigvitték az egészet. Sciver 50-est is teljesített közben, és már a 10. játszmában beértek a célba.

A harmadik összecsapáson (Chelmsfordban) ezúttal a karibiak dobtak először, és máris megismétlődött valami az előző találkozóról: Wyatt aranykacsája James dobásából! És ezek után is érezhető volt, hogy ma Anglia nem tudja azt a meggyőző játékot hozni, mint korábban: sokáig nagyon lassan gyűltek a pontok. Végül a 4. rendű Heather Knight volt az, aki egy magas (66-os) pontszámot tudott összehozni, és ő már 140 fölötti aránnyal tette ezt, így ő vitte a hátán a csapatot, amely végül Matthews három kapuja és többek között a mai újonc, Jahzara Claxton egy kiejtése és takarékos gazdálkodása ellenére is egy 144-es eredményt tudott kialakítani, amin már igenis volt mit védeni. A szünetben most is volt egy kis eső, majd amikor folytatódott a játék, az ugyanúgy kezdődött, mint az első félidő: kieséssel az első labdából! Ezúttal Lauren Bell volt eredményes Qiana Joseph ellen. Matthews viszont ma is remekül harcolt, és egészen a 18. játszmáig kihúzta, miközben 71 futást gyűjtött össze: ez csapata összteljesítményének végül 56%-a lett, extrák nélkül pedig 57%-a! Ugyanis a többiek ma is csupa alacsony pontszámmal búcsúztak, majdnem minden angol dobó kettőt-kettőt ejtett ki közülük, és végül csak 127-ig jutottak el.

És most jött a meglepetés: nem csak a 3. mérkőzés, de a sorozat legjobb játékosának is a vesztes Matthewst választották meg! Vagyis a teljesítménye alapján ez nem meglepő, hiszen messze ő gyűjtötte a legtöbb futást (177)-et, és volt 3 kapuja is... A legtöbb ütőst, 8-at, egyébként Lauren Bell ejtette ki.

A két csapat női NH20-as örökmérlege ezek után úgy áll, hogy 32 találkozóból 22-t nyert Anglia, 9-et a Karib-térség és egy holtverseny lett. A turné most péntektől jövő hét szombatig három ENN-nel folytatódik.