És itt van Dél-Afrika történetének első nagy trófeája!
2025. június 14. – Szerző: Krikettgalaxis
Ahogy azt három nap után már sejteni lehetett, ma Dél-Afrika nyerte meg a tesztvilágbajnokság döntőjét, így azok után, hogy fehér labdás formátumokban számtalanszor közel kerültek már egy-egy vébétrófeához, de mindig lecsúsztak róla, most piros labdával sikerült végre megnyerniük egyet! Ausztrália talán a második napot sajnálhatja leginkább, részükről ott ment el a meccs.

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
A mai kezdéskor Dél-Afrikát 69 futás választotta el történetük legnagyobb sikerétől, míg Ausztráliát 8 kapu egy újabb, sokadik trófeától. Vajon meg tudják őrizni a nyugalmukat az afrikaiak, vagy pedig a rutinos ausztrálok bemutatnak valami olyan hőstettet, amiről aztán még sok évtized múlva is beszélni fognak? Ez volt a mai nap egyik nagy kérdése.
Éjjel nagy zivatarok voltak a térségben, a levegő most is párás volt, az ég pedig nem sokkal a kezdés előtt még borultnak tűnt: nem volt rossz előjel a dobóknak, de aztán mégiscsak kisütött a Nap, mire a két ütős, a 102-nél tartó Aiden Markram és a tegnap a nap végén már sérült combbal játszó, végül 65-tel záró Temba Bavuma kijött középre. A hamarosan történő kezdést jelző kis harangot ma Daniel Vettori, az ausztrálok dobóedzője szólaltathatta meg: hát most csapatának nagy szüksége lett volna egy olyasmi teljesítményre, amit tőle aktív korában láthattunk.
Akik szeretik a drámát, minden bizonnyal egy gyors kapuban reménykedtek ma. Meg is kapták: három játszma sem telt el a napból, amikor az 59. játszma végén Pat Cummins kifelé varratozódó labdáját Bavuma csak megélezni tudta, így a kapus elkapta: ha ez most elindít egy összeomlást, még izgalmas lehet a vége! – gondolták az ausztrál és a semleges szurkolók. Összeomlás azonban nem jött, csak egy nyugodt Tristan Stubbs. A pontok szép lassan gyűltek, Ausztrália pedig kétségbeesésében már olyasmit is meglépett, hogy a 65. játszmában egy eléggé egyértelmű neskire kértek videót: szabad szemmel is jól látszott, hogy nincs LKE, mert a dobás szöge miatt a labda jócskán mellément volna... Ugyanennek a játszmának a végén az állás 232/3 volt, azaz már csak 50 hiányzott az afrikaiaknak. Az ütősök viszont nem siették el: csak a 69. játszma végén megtartott ivószünet előtti utolsó dobásból láttunk tőlük egy kockázatos szimplát, ahol ha Cumminsnak sikerült volna a közvetlen rádobás, bajban lehettek volna... Az ettől eltekintve látott óvatosságot viszont az is mutatja, hogy például Stubbsnak 42 vele szembeni dobás után még csak 8 futása volt – többet aztán nem is gyűjtött, mert Mitchell Starc 145 km/h-s bombája lesúrolta a pálcát a kapuja tetejéről. A következő ember David Bedingham volt, aki már kicsit bátrabb volt, mint Stubbs, és tovább kapargatta össze a pontokat Markrammal, miközben az ausztrálok még két kétségbeesett videózást kértek ki, így hamar el is fogyott minden lehetőségük. Amikor letelt a 80 játszma, az állás 268/4 volt: 14 futás vagy 6 kapu hiányzott, azaz a meccs lényegében eldőlt, de azért az ausztrálok természetesen kikérték az új labdát, hátha... Közben egyébként az ebédszünetet is eltolták, mert érződött, hogy már hamar itt a vége... De még mielőtt vége lett volna, Josh Hazlewood még szépített egy kicsit, hogy nehogy már 6 kapuval kapjanak ki, csak 5-tel – kiejtette ugyanis a már 136-nél tartó Markramot, de végül a 84. játszmában Kyle Verreynne bevitte az utolsó futást!
Megtört tehát a hosszú átok, Dél-Afrika végre megnyert egy nagy ICC-trófeát: az eddigi egyetlen győzelmük 1998-ban történt, de az azért nem volt nagy trófeának
nevezhető – világbajnokok bármilyen formátumban most lettek először!
A jogarhoz vagy buzogányhoz hasonlító trófeát természetesen a kapitány, Bavuma vette át, akinek tiszteletére a szurkolók külön dalt énekeltek. Az éneklés és a tánc aztán folytatódott a lelátón, majd átterjedt a középen felállított színpadra is, ahol a játékosok ünnepeltek.
Megállás azonban nincs: három nap (!) múlva már kezdődik is a tesztvébé következő, 2027-ig tartó ciklusa, méghozzá Srí Lankában, ahol Banglades vendégszerepel majd. Az eddigi három világbajnokság három különböző győztest hozott, lesz vajon négyből négy? Na jó, még ráérünk gondolkodni ezen.