Keleti győzelemmel búcsúzott az MLC a nyugattól
2025. június 19. – Szerző: Krikettgalaxis
Lejátszották az idei utolsó mérkőzést a kaliforniai Oaklandben, mostantól már csak Texasban és Floridában zajlik majd a játék. A két nullapontos együttes találkozóját az MI New York nyerte, hiába mutott be most végre jó ütőjátékot a Seattle Orcas is.
A New Yorkhoz tartozó Manhattan látképe (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Semmilyen sportban sem sűrűn látni olyat, hogy egy bizonyos idény mindkét döntőse két év múlva, két–két lejátszott mérkőzés után még pont nélkül áll. De most ez van. Mind a New York, a 2023-as bajnok, mind a Seattle, az akkori ezüstérmes igen rosszul indította a 2025-öt – bár azért nem egyformán, mert a kékek szűkebb, a zöldek nagyobb vereségeket szenvedtek eddig. Most itt, az utolsó idei kaliforniai meccsen mindketten remélték, hogy ők lesznek azok a kettő közül, akik megszerezhetik idei első pontjaikat.
A pénzfeldobást az Orcas nyerte, és talán arra is emlékezve, hogy az eddigi 8 meccsből 6-ot az elsőként ütő csapat nyert meg, ők is az ütést választották. Összeállításukban három cserét hajtottak végre legutóbbi fellépésükhöz képest: kimaradt a csapatból Steven Taylor, Szudzsít Nájak és Vakár Szalámhíl, helyükre pedig Shayan Jahangir, Shimron Hetmyer és Cameron Gannon érkezett. Az MI-nél Agni Chopra helyét Heath Richards vette át, ezen kívül más változás nem volt.
Jahangir csapatba kerülése az ütősrendet is felborította: ma ő volt az egyik nyitó David Warner mellett, míg Kyle Mayers lejjebb szorult. De egyelőre ez az ütőspár nem indult túl gyorsan: bár volt egy-egy négyesük is, de az első két játszmában emellett még 9 nullásat is láthattunk, a harmadik pedig, amit Michael Bracewell dobott, szűz lett kapuval, mivelhogy Warnert olyan egyértelműen LKE-t érően találta el, hogy az ütős sem kért rá videózást. És Warnerhez hasonlóan indult az új ember, Aaron Jones is, hiszen neki is volt négyese hamar (sőt, kettő is), de a 6. játszmában három pöttyöst követően elkapták, így aztán az erőfölény 31/2-re végződött: az Orcas továbbra sem tudott kikerülni a régóta tartó rossz sorozatából. Ezután viszont elkezdődött érződni a változás szele. Eddig a meccsen minden határ 4-es volt, de a következő játszmákban csak hatosok érkeztek, méghozzá játszmánként pont egy-egy, Jahangirtól vagy Mayerstől, így a félidő felénél már egy valamivel szebb 62/2-t mutatott az eredményjelző. Még a 11. játszma is pont egy hatost hozott – a 12. viszont egy csemegének ígérkező, de végül elejtett elkapást a 25-nél tartó Mayers ellen, Tadzsindra Szinh részéről... Ez pedig sokba került a New Yorknak. Mayers ugyanis egyre jobban és jobban begyorsított, és bár a 14. játszma végén elvesztette maga mellől az 50-eshez közelítő Jahangirt, de ő maga a következő labdából már megszerezte az 50-est, és a 15. játszma végére már 125/3-ig juttatta a csapatot: ez már most idei eddigi legjobb eredményük volt. És még ott volt például Heirich Klaasen és Shimron Hetmyer is a folytatásra! Előbb Klaasen, aki Mayersszel együtt a 18. és 19. játszma fordulóján egy 6–6–0–6–6–6-os sorozatot hozott le (ebből az első négy volt Mayersé), és máris a 200-as eredmény is látótávolságba került! Igaz, ezek után Trent Boult két egymás utáni dobásból kiejtette a 88-cal rendelkező Mayerst és a helyére bejövő Hetmyert is – de ezt csak egy pillanatig hihettük, hogy így van, mert Hetmyer LKE-jét a videóbíró beleérés miatt visszavonatta. És ha már így alakult, hát Hetmyer a 20. játszmában két négyessel és két hatossal búcsúzott a félidőtől, valóban elérve a 200-as összpontszámot!
A kergetést Monank Patel és Quinton de Kock kezdte, de nem pont úgy, ahogy egy ekkora cél nyomába kellene eredni. 4 játszma után például De Kock még csak 14-nél tartott, azt is 12 labdából érte el, Patel aránya pedig egy igen gyatra 33,3 volt. A következő játszmát ráadásul Sikandar Raza De Kock kiejtésével kezdte (ez is olyan egyértelmű LKE volt, hogy itt sem kértek videót), majd csak azért nem lett szűz ez a játszma, mert egy széles extra becsúszott. Patel ezek után még egy négyessel és egy hatossal szépített, de az erőfölény így is csak 38/1-re végződött. Újabb egy játszma elteltével viszont Patel már 100-ra hozta föl a saját arányát, majd a szintén igen lassan induló Bracewell (köszönhetően annak is, hogy Harmeet Singh, a dobó egy alkalommal nem tudta elkapni a felé visszaütött labdát) ugyancsak begyorsított. A félidő felénél már 78/1-re álltak, ami még mindig kevésnek tűnt a New York számára, de aztán egyre több és több határ jött össze nekik. Patel a 11. játszmában már az 50-et is átlépte, és csak 93-nál (!) esett ki a 16. játszmában. De a szerencse is velük volt: pár dobással korábban Bracewell ellen egy újabb elkapást ejtettek el (most Klaasen), majd egy kifutást is csak egy hajszállal úszott meg, mert nem volt elég gyors a mezőnyjátékos. Patel után viszont a friss ember, Nicholas Pooran is gyorsan búcsúzott, és ekkor úgy érződött: hiába az MI lendülete, ez a meccs még simán meglehet az Orcasnak. De itt a legvégén Bracewell és Kieron Pollard egy valódi tűzijátékot rendezett, Bracewell még az 50-est is megszerezte, de ami ennél is fontosabb: egy teljes megmaradó játszmával sikerült lekergetniük a célt.
Apró érdekesség viszont, hogy az MINY győzelme ellenére is maradt a negyedik helyen, miközben az Orcas a vereség ellenére is följött a hatodikról az ötödikre: ne feledjük, a krikettben nem gólkülönbség van, ami biztosan romlik, ha kikap a csapat, hanem NFA, ami egy szűkebb vereséggel akár javulhat is, és most ez történt.
