Nincs meglepetés: Kanada is kijutott a férfi NH20-as vébére
2025. június 23. – Szerző: Krikettgalaxis
Most ért véget a négy észak-amerikai csapat részvételével zajló utolsó amerikai selejtezőkör, ahol minden várakozásnak megfelelően Kanada hibátlan teljesítményt nyújtott, és kijutott a jövő évi Húsz20-as világbajnokságra. Nem volt nehéz, hiszen legnagyobb ellenfelük, az USA selejtező nélkül jutott ki...
Kanada talán leghíresebb városa, Torontó (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Nagyon-nagyon sok jel mutatott arra, hogy a 2026-os vébén találkozunk majd Kanadával. Igazából ez már tavaly elég valószínűvé vált, amikor az akkori világbajnokságon az USA csapata továbbjutott a csoportból, hiszen azzal ők bebiztosították a helyüket 2026-ra is, így az egyetlen észak-amerikai helyért Kanadának már csak olyan ellenfelekkel kellett megmérkőzniük, akik jóval gyengébbek voltak náluk. Pontosabban: akkor még csak azt láthattuk, hogy ezek az ellenfelek papíron (a világranglista szerint) jóval gyengébbek, de a pályán ez akkor még nem volt nyilvánvaló. Az elmúlt hetekben viszont ott is azzá vált: ezért kezdtük most azzal, hogy nagyon sok jel mutatott a kanadai siker felé.
De hogyan vált nyilvánvalóvá a pályán? Először is: kik voltak ezek az ellenfelek? Ez tavaly decemberben, a selejtező első körében dőlt el, amikor az amerikai kontinens (északtól délig) 9 válogatottja játszott egymással, közülük pedig csupa kis sziget jutott tovább: Bermuda, a Kajmán-szigetek és a Bahama-szigetek. Namármost, ez a három csapat, valamint Kanada és az USA idén áprilisban játszott egymással egy tornát, az Észak-Amerika-kupát, és ott már egyértelműen látszott, hogy Kanada sokkal jobb ezeknél a szigeteknél: a csoportkörben mindegyiküket simán verte, ahogy az elődöntőben is a Kajmán-szigeteket. Aztán most júniusban, még mielőtt elkezdődött volna a végső selejtező, Kanada és a három szigetválogatott még összecsapott egymással néhányszor felkészülésként: bár ezek is hivatalos NH20-as meccsek voltak, de mégsem tekinthetők egy tornának, mert nem mindenki azonos számú mérkőzést játszott, így sorrendet sincs értelme felállítani köztük. De már akkor is nyilvánvaló volt, hogy Kanada a legjobb: a Bahama-szigetek és a Kajmán-szigetek ellen is több mint 100 futással nyert.
Szóval ilyen előzmények után jött el a valódi selejtező, ahol mindenki mindenkivel kétszer találkozott. Szenzáció pedig nem történt: Kanada valóban itt is mindenkit vert, csak egy-két alkalommal az eső tudta volna őket megtréfálni, hogy esetleg nem az ő győzelmükkel, hanem eredmény nélkül ért volna véget a mérkőzés, de ha másra nem, legalább egy rövidített meccsre azért mindig volt idő. Az ellentétes pólus a Bahama-szigetek volt, akik viszont kizárólag vereségeket könyvelhettek el, miközben a Kajmán-szigetek és Bermuda egymás ellen 1–1-re végzett.
Különleges egyéni teljesítményekben ez a torna nem bővelkedett, de azért az érdekes volt, hogy egy kajmán-szigeteki ütős, Jermaine Baker mennyire eredményes volt: összesen 311 futást gyűjtött, míg a torna második legjobbja csak 216-ot. A dobóknál viszont egy kanadai játékos volt a legeredményesebb, méghozzá Shivam Sarma, aki 11 kaput gyűjtött.
