Az elsőnél érdekesebb pályán kezdődött a második Srí Lanka-i teszt
2025. június 25. – Szerző: Krikettgalaxis
Ezúttal Kolambában, egy jóval kevésbé ütősbarátnak tűnő dobósávon zajlik a játék a második teszten: Banglades annak ellenére is elvesztett már 8 kaput, hogy közel 20 játszmával rövidebb lett a nap a tervezettnél. Így egyelőre, 1 nap után a hazaiak érezhetik magukat jobban.
A Srí Lanka-i főváros, Kolamba látképe a Lótusz-toronnyal (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Kis túlzással egy új korszaknak is nevezhető, ami Srí Lankával ezen a meccsen kezdődött: nem számíthattak ugyanis egyik legrutinosabb játékosukra, Anydzseló Mattijúszra, aki az első teszt után visszavonult ettől a formátumtól. Hogy ki lesz az ő hosszú távú helyettesítője, azt még senki sem tudta: jelölt volt bőven, de talán ez a mérkőzés lehetett az első, amikor élesben ki is lehetett próbálni valakit közülük.
Erre a találkozóra most a fővárosban, Kolambában került sor, ahol száraz és ütősbarát talajra számított mindenki – csak nem egy újabb döntetlent jelent ez? Az senkinek sem jött volna túl jól, hiszen azért csak 4 pont jár a győzelemért kapható 12-vel szemben, így két döntetlennel kezdeni egy olyan csapat ellen, aki valljuk be, nem a legerősebb a mezőnyben, nem jelentett volna sok jót a folytatásra egyiküknek sem.
A pénzfeldobást ismét Banglades nyerte, és ismét az ütést választották. Csapatukba visszatért a múltkor betegség miatt hiányzó Mehedí Hászán Mirádzs, kiszorítva Dzsáker Álít, viszont most meg sérülés miatt kellett kihagyni egy másik embert, név szerint Hászán Máhmudot, akit most Ebádat Hoszen pótolt. Srí Lanka esetén is történt egy sérülés, ami szintén egy gyors dobót érintett: Milán Ratnájaka helyére ezért Visva Pranándu érkezett – a Nagy Kérdésre pedig, hogy kit tesznek be Mattijúsz helyére, megérkezett a válasz: a 24 éves Szonál Dinúsa lett az, aki még soha, semmilyen formátumban nem volt válogatott korábban.
A várakozások szerint a pálya úgy két napig kiváló lesz ütésre, ám az, hogy minden napra jósoltak valamennyi esőt, nem feltétlenül segíthette az ütősöket az elején sem. A két bengáli nyitó Szádmán Iszlám és Enámul Hak volt, az első dobó pedig Aszita Pranándu – ő pedig már az első játszmában apellált egy LKE-ért, ám a bíró nem adta meg, és még videózás sem volt. A 3. játszmában Hak ismét megmenekült, ismét Pranándu dobásából, ugyanis most meg beleélezett, de Kuszal Mendisznek nem sikerült az elkapás. Viszont három a bangladesi igazság: a dobó harmadik játszmájában a harmadik esély már meglett: az ütős most is beleélezett, de onnan most a saját kapujára szállt tovább a labda. A következő ütős Maminul Hak volt, ők pedig úgy tűnt, egyelőre az új labdás időszak átvészelésére törekednek: csak úgy záporoztak a nullások, és azzal együtt is, hogy a 10. játszma utolsó labdájából összejött egy 4-es, azzal is csak 12 futásra jöttek föl. Utána azért valamelyest már gyorsítani kezdtek, Srí Lanka pedig már a 13. játszmától átállt kétpörgetős támadásra: ezt ekkor Tarindu Ratnájaka és Prabhát Dzsajaszúrija valósította meg. De amikor ez a pár inkább csak Banglades előrelépését hozta el, megpróbálkozott a dobással Dhanandzsaja da Szilvá kapitány is, és milyen jól tette: első dobásából Hak egyenesen a fedezethez ütötte a labdát, akinek nem volt nehéz elkapnia azt. Az új ember Nádzsmul Hoszen Sánta volt, aki ismét lassú, biztonságos üzemmódban játszott, amivel ismét egy tartós menetelés indult meg – ez csak a 26. játszma végén szakadt meg majdnem, amikor egy kis igen–mégse játék után a két ütős végül úgy döntött, csak elindul egy szimplára, de megúszták a kis késlekedést, mert a mezőnyből nem érkezett pontos rádobás... Érkezett viszont ezek után az ebédszünet: az állás ekkor 71/2 volt, ami elég kiegyenlítettnek volt mondható.
A szünet után Srí Lanka örülhetett előbb. Visva Pranándu már egy ideje kitartóan ostromolta a kéz-karón kicsit kívüli vonalat, és most végre beérett a terve: Hoszen Sánta az egyik ilyen labdának már nem tudott ellenállni, rámozdult, de csak úgy tudta megélezni, hogy az a kapusé lett. Pontosan egy játszma múlva pedig Ratnájaka is eredményes volt, méghozzá az eddigi legveszélyesebb Szádmán Iszlám ellen, aki már 46-nál tartott: itt leginkább a katona Da Szilvá volt dicsérhető, aki fantasztikus reflexszel kapta el a labdát. A 30. játszma elején aztán Musfikur Rahim ellen is felmerült az LKE-gyanú, Srí Lanka-i részről most már olyan erősen, hogy még videózást is kértek, amikor a bíró nem adta meg, de kiderült, hogy beleért az ütővel, így egyelőre maradt a 76/4. A folytatásban viszont egyre gyülekeztek a felhők – és gyülekeztek a pályamunkások is a pálya szélén a ponyvákkal... És 13:20 körül, a 34. játszma során, 90/4-nél a túl sok túl sötét felhő miatt meg is állt a játék, majd az eső is elkezdett esni. A várakozás végül 14:55-ig tartott, ami miatt 9 játszmányi idővel rövidítették le a mára tervezett játékot, de a teát nem tartották meg időközben, mert ahhoz még túl korán volt. A folytatás elég hamar egy újabb elejtett elkapással kezdődött, sőt, Lahiru Udára csak úgy ért bele, hogy még négyesre is ment utána. Ennek is hála, a 36. játszmában Banglades elérte a 100 futást, és a folytatásban is hol nagyobb lendülettel, hol kicsit visszafogottabban, de a Rahim–Litan Dász társulás haladt előre. A 46. játszmában mutatkozott be először Szonál Dinúsa, méghozzá először egy szűz játszmával, majd másodjára egy újabb szűzzel, kapuval fűszerezve! Ráadásul a kettő között Dzsajaszúrija játszmájában is lett volna esély egy kiesésre, de akkor a dobó elejtette a magasra felütött labdát. De mint írtuk, utána jött Dinúsa pályafutása első tesztkapuja, ami egyben a 100-adik első osztályú kapu is volt számára: Dász úgy piszkált bele, hogy a kapushoz szállt – akinek szerencséje volt, mert először a kesztyűjéről elpattant a labda, de utána mégis meg tudta fogni. A 49. játszma után jött el a teaszünet: ekkor az állás 144/5 volt.
A folytatásban Dinúsa egy újabb szüzet hozott össze, és csak utána születtek meg az első futások ellene – a 150 is ekkor lett meg Bangladesnek. De a játékos álomszerű bemutatkozása így is folytatódott: rövid időn belül kiejtette Rahimot is, aki most már nem úszta meg az elrontott fejszés söprését, a mélységi keresztláb ugyanis odaért, hogy elkapja. Ezek után egy szokatlan dolgot láthattunk: bírócserét! Az egyik játékvezető, Alex Wharf ugyanis nem érezte jól magát (talán a nagy hőség miatt), ezért a tartalékbíró, Pragít Rambukvella állt be a helyére. Az ütősöknél pedig Náím Hászán és Mehedí Hászán Mirádzs próbálkozott, méghozzá elég jól. Bár a 62. játszmában Mendisz Kapus már örömében dobta fel az elkapott labdát a levegőbe, mert azt hitte, sikerült Hászán Mirádzs kiejtése, de az ütős valójában nem ért bele. Beleért viszont a 64. játszmában, amikor a társulás már közös 37-nél tartott, ő maga pedig 31-nél: a kapuszerző pedig a pihenője után visszatérő Visva Pranándu volt, az elkapó pedig az egyetlen katona, Kamindu Mendisz, aki éppen a föld fölött érte még el, ujjait alányújtva, hogy ne érjen le – 197/7. A sorvég pedig már korántsem volt túl stabil: LKE- és kifutási esélyek is maradtak ki ellenük, míg végül a 70. játszmában Aszita Pranándu betalált Náím Hászán kapujába. 71 játszma után azonban gyenge fény miatt megállt a játék, sőt, pillanatokon belül azt is kimondták, hogy ma már nem is folytatódik. Az állás 220/8 volt: ez inkább Srí Lanka számára volt jó.
