Új-Zéland jó úton a játékrészes győzelem felé
2025. július 31. – Szerző: Krikettgalaxis
Még csak a második napján vagyunk túl a zimbabwei tesztnek, de Új-Zéland előnye akkora, hogy jó esély látszik arra, hogy holnap már akár egy játékrésszel is megnyerjék a meccset: ehhez csak 8 zimbabwei ütőssel kell végezniük, ami nem biztos, hogy túl nehéz feladat lesz...
Az új-zélandi Auckland látképe (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Eddig az első napon két teljesen ellentétes játékrészt láthattunk: az elsőben a zimbabwei ütősök sorra potyogtak ki, és a végére csak 149 futást tudtak összeszedni, a másodikban viszont az eddig letelt 26 játszma alatt Új-Zéland 92 pontot kaszált be kapuvesztés nélkül. Nem lett volna meglepő, ha ma akár az egész napot is végigütik, és nagy lépést tesznek a játékrészes győzelem felé.
A kérdés először is az volt, vajon a nyitó ütősök meddig menetelnek el. Ők pedig nem mások voltak, mint a már 51-nél tartó Devon Conway és a 41-gyel rendelkező Will Young. Hát, arra pedig bizony nem kellett sokat várni, hogy Young menetelésének hosszára megkapjuk a választ: az ugyanis a mai első labdából véget ért! Blessing Muzarabani rövid labdáját ugyanis csak a rövid belsőhöz tudta piszkálni, aki nem sokkal a föld fölött elkapta – igaz, videózták, hogy nem ért-e le a labda, de könnyen látható volt, hogy nem. A következő ütős a 2023 után visszatérő Henry Nicholls volt, aki eleinte nagyon kevés labdához jutott, de amikor kapott is, akkor sem szerzett belőle pontot – csak a 14-edikből, amivel szembenézett. Utána azonban hamar jött tőle két egymás utáni 4-es is, igaz, a 37. játszmában kis híja volt, hogy nem esett ki: kapuselkapás miatt apelláltak a zimbabweiek, de a bíró nem adta meg, és videóbíró sincs... A tévés visszajátszásból egyébként (amit csak a nézők láthattak, a bírók nem) nem derült ki, hogy beleért-e, mert ha igen, akkor csak túl finoman... Amikor meg később igen, akkor meg szerencséje volt, és nem került mezőnyjátékoshoz a labda. A 40. játszmában érkezett meg a mai első pörgető dobó, Sikandar Raza, de a másik irányból még a sebes Newman Nyamhuri próbálkozott: ő korábban viszonylag takarékos volt, de most egy 13 és egy 7 futást hozó játszmája után visszavonták őt, és újra Muzarabani jött dobni. Ő pedig a 45. játszmában meg is hozta az áttörést, amikor egy picit rövidebb labdája nem pattant olyan magasra, mint ahogy Nicholls számított rá, így csak az árok mezőnyjátékos felé tudta továbbítani, amikor fölöslegesen próbálkozott egy agresszívabb ütéssel. De ekkor Új-Zéland már egy picivel túl járt a 149-en, vagyis innentől kezdve már az előnyüket növelhették! Az új ütős, Rachin Ravindra aztán nem hagyott túl sok nyomot az eredménylapon: 2 futás begyűjtése után Raza dobásából Craig Ervine, az első katona egy kis bizonytalankodás után sikerrel elkapta. Még ebéd előtt majdnem született egy újabb kapu is, ugyanis Conway ütése után Daryl Mitchell kevés híján ért csak be egy szimpla futás végén: közvetlen rádobással simán kifutották volna. Így azonban 52 játszma után, 174/3-as állásnál tarthatták meg a szünetet.
És ahogy az előző két kapu párban jött, úgy a következő kettő is. Először, nem sokkal ebéd után Tanaka Chivanga rövid labdáját Conway rosszul nyeste meg, így a 88-nál tartó ütőst az árokban elkapták, majd Chivanga következő játszmájából az új ember, Tom Blundell is búcsúzott, aki szintén egy rövid labdát rontott el: ő húzni próbálta, de a labda túl magasra ment fel, és a mélységi keresztlábon el tudták kapni. Michael Bracewell ezek után már egy kicsit tartósabban megmaradt a pályán, de lassan gyűjtötte a pontokat, és 9 futás megszerzése után kissé hasonló módon esett ki, mint Blundell: elhibázott húzása magasra szállt, bár most jóval közelebbre, így a rövid ferde láb táján lett meg a mezőnyjátékosnak (aki először elmérte, de aztán elvetődve csak megkaparintotta azt). Daryl Mitchell mellé most Mitchell Santner érkezett meg, akkor, amikor Új-Zéland még csak 200-nál tartott, de már 6 kaput vesztett. Zimbabwe dobójátéka érezhetően feljavult tegnap óta (különösen a gyors dobók extrát pattanó labdái voltak veszélyesek), ám a következő veszély megint csak egy kifutás lett: a 70. játszmában Santner elindult egy könnyű futásra, de társa valamiért visszaküldte, és csak egy nagy vetődéssel tudott éppen visszaérni... A 72. játszma aztán máshogyan, de elhozta számára a véget: Vincent Masekesa pedig nem dobott egy túl jó labdát, de Santner képes volt még azt is visszaütni neki, és egy könnyű elkapási esélyt ajándékozni a dobónak... A helyére érkező Nathan Smith aztán a szívós védekezést választotta, bár azért néhány szimplát, főleg az elején szívesen bevállalt ő is, aminek is köszönhetően aztán a 76. játszmában az új-zélandi előny 100 fölé emelkedett. A teát a 79. játszma végén tartották meg, 254/7-es állásnál, ami 105-ös vendégvezetést jelentett.
A szünet után tehát igen hamar ki lehetett kérni az új labdát: Zimbabwe ezt azonnal meg is tette. És bár az első dobás, amit Smith menni hagyott, majdnem eltalálta a kaput, de aztán Mitchell átlépte az 50-et, tehát végül mégiscsak Új-Zéland számára hozta meg az első örömöt az új labda. Sőt, a következő időszak is nekik volt szebb: újabb több mint 10 játszmán át szépen lassan gyűjtögették a futásokat, egészen a 93. játszmáig: akkor azonban Smitht valamiért ápolni kellett, majd néhány dobás után olyan erőssé váltak a hasi fájdalmai, hogy vissza is vonult. Innentől pedig már nagyon rövid volt a játékrész: bár a 95. játszmában Mitchell beütötte a negyed első hatosát is, 307-re hozva föl a csapatot, de utána nem született több újabb futás, Sean Williams és egy tökéletes jorki kidobással Nyamhuri pedig gyorsan kiejtette az utolsó két embert, így, mivel Smith nem tért vissza, véget is ért az új-zélandi ütés. Előnyük azonban így is 158 lett, ami több, mint a zimbabwei eredmény, azaz még most is, azok után, hogy a dobók elég jól visszafogták őket, szóval még most is jó esélyt kínált a játékrészes sikerre.
Most azonban még bőven volt idő elkezdeni a harmadik negyedet. A két nyitó Brian Bennett és Ben Curran volt, akik közül Bennett volt a kezdeményezőbb, és hamar három négyest is beütött. Érdekesség, hogy a 4. játszma végén egy négyese úgy ment ki a pályáról, hogy a labda utána el is veszett, és több játékosnak kellett keresgélnie egy ideig: ilyet azért ritkán látni 4 pontos ütésnél! Aztán viszont Curran is összehozott két határt, és 25/0 után úgy tűnt, Zimbabwe jó úton halad, hogy még valami harcra késztető eredményt érjen majd el. Igen ám, de az első játékrészben 6-os zsákmányt szerző Matt Henry ott folytatta, ahol abbahagyta, és a 7. játszmában meg is szerezte a mai első kapuját: rövid labdáját Curran rosszul húzta meg, és felsőélezése a ferde lábhoz szállt. Sőt, a következő játszmában a másik nyitó is búcsúzott, ezúttal William O’Rourke dobásából, ami viszont ezúttal inkább hosszabb volt, és amiből kapushoz élezés történt. Az új ember, aki a 3. rendű Nick Welch mellé állt be, Masekesa volt, vagyis egy éjjeliőr. Ők ketten pedig már túlélték az utolsó pár játszmát (amit egyébként pörgetők dobtak le), így 13 játszma után a nap 31/2-vel zárult: ez 127-es új-zélandi vezetést jelentett.
