34 év után nyert ENN-sorozatot a Karib-térség Pakisztán ellen
2025. augusztus 13. – Szerző: Krikettgalaxis
Utoljára 1991-ben történt olyan, mint most: a karibi válogatott le tudta győzni Pakisztánt egy egynapos meccsekből álló sorozaton! Bár eleinte nem úgy nézett ki, hogy ez megtörténik, mert az első meccset a vendégek nyerték, de aztán a hazaiak egyenlítettek, a harmadik alkalommal pedig brutálisan nagyot nyertek, így 2–1 lett a vége.
Trinidad és Tobagó-i tájkép (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Nem túl sok tétje volt ennek a sorozatnak, és igazából nehéz is volt hova helyezni: talán csak a világranglistahelyezések szempontjából volt érdekes, hiszen a Karib-térség még veszélyben van, hogy ha nem javul a határidőig legalább egy helyet a ranglistán, akkor selejtezőt kell majd játszania a 2027-es világbajnokságra való kijutásért. De csemegét jelenthetett az is, hogy visszatért a pakisztáni válogatottba a sok szurkoló által korábban formán kívülinek tartott Bábar Ázam–Mohammad Rizván páros – akikről aztán kiderült, hogy ha hiányoznak, még rosszabbul megy a csapatnak, következésképpen mégiscsak jó, ha ott vannak. Az egész sorozatot egyébként a Trinidad szigetén található Brian Lara stadionban rendezték: itt korábban csak egyetlen férfi ENN-re került sor, most pedig rögtön háromra is.
Az első meccsen a dobást választó Pakisztán egy újoncot is bevetett: az NH20-ban nemrég debütáló Haszan Naváz most ENN-ben is bemutatkozott, de majdnem újoncnak minősült Huszain Talat is, aki eddig csak egy ilyen meccset játszott – azt is hat és fél éve! Az első játszma máris hozott egy Sahín Sáh Afrídí-kaput, a dobó régi jó szokása szerint, viszont utána a következő ütőspár már szép építkezésbe kezdett. Kettejük közül aztán később Evin Lewis az 50-et is átlépte, csakúgy, mint később Shai Hope és Roston Chase, ám egyikük aránya sem volt túl magas. A 41. játszmában, 200/4-nél még jó alapjuk volt a gyorsításra, azonban innentől már gyorsan veszteni kezdték a kapukat: Afrídí 4-es, míg Naszím Sáh 3-as zsákmányig jutott, főként az utolsó 10 játszmának köszönhetően, a Karib-térséget pedig sikerült 280-ra korlátozniuk. A pakisztáni nyitó pár egyik tagja sem volt túl sikeres, de aztán összejött a várva várt RizBar társulás – és mindjárt az elején kaptak egy-egy szűz játszmát, egymás után... De aztán mindketten egyre jobban belejöttek a játékba, Ázam majdnem 50-est szerzett, Rizván pedig át is lépte az 50-et. Viszont a legjobb ütősök csak utánuk jöttek: a 6. és 7. rendű ember, az újonc és a majdnem újonc a 38. játszmától kezdve a végéig bent volt, mindketten 110 fölötti arányt teljesítettek, és elérték, hogy a legvége ne legyen túl izgalmas: több mint egy teljes játszma megmaradt, és így is kényelmesen beértek a célba. Igaz, nem sokkal előtte volt egy igen könnyű elejtett elkapás (az ettől eltekintve jól játszó Gudakesh Motie részéről) – ki tudja, mi lett volna, ha... de itt vége is a gondolatnak.
A második összecsapás nagyon szaggatottra sikerült az eső miatt, bár a kezdéskor még ragyogott a Nap. De a várható körülmények miatt a karibiak a dobást választották, és szépen sikerült is lekorlátozniuk a pakisztáni pontgyűjtést, amiből nagyon hiányzott a sok kis szimpla: inkább határokat és rengeteg nullást láttunk. Ráadásul a 9. játszmában két ütős is kiesett, köztük a 3. rendű Bábar Ázam, nulla ponttal, majd a 16. játszma után, még csak 60/2-nél megjött az első esőszünet. Aztán Rizván sem tudta megváltani a világot, sőt, kifejezetten lassan haladt ő is, így amikor később Haszan Naváz 36 futást 30 dobásból szedett össze, az már kifejezetten kimagaslónak tűnt. De ez már csak a 2. esőszünet után jött össze neki leginkább, ami a 34. játszmában volt – addig ő is lassú volt. Végül a 37. játszma végén megint megállt a játék az időjárás miatt: ekkor Pakisztán 171/7-tel állt, és ez már nem is változott, mert a félidőt ekkor le is fújták. A második félidőt 35 játszmásra rövidítették, az új cél pedig 181 lett. Sokáig úgy tűnt, Pakisztán nincs rossz helyzetben, hiszen a két nyitó ütőst nagyon hamar kiejtették, Keacy Carty pedig csigalassú volt, de a 17. és a 18. játszma mindent megváltoztatott: akkor Sherfane Rutherford egymaga 37 (!) futást gyűjtött be, így innentől a vendégek már csak futottak az eredmény után. Ráadásul később Chase is begyűjtött egy (igaz, nem túl gyors) 49-et, így hiába Abrár Ahmed és Mohammad Naváz kiváló gazdálkodása, a meccs utolsó szakaszában a karibiak hozták a játszmánkénti körülbelül egy határeseményt, és ez bőven elég volt nekik: 10 megmaradó dobással levadászták a célt.
A harmadik találkozó aztán elhozta azt a brutális karibi győzelmet, amit a bevezetőben külön említettünk. Pedig az elején, miután Pakisztán a dobást választotta, egyáltalán nem tűnt úgy, hogy ez lesz a vége: Naszím Sáh nagyon hamar eredményes volt, Keacy Carty pedig ismét ultralassan haladt (45 dobás után, 17 futással esett ki), és még néhány további kapu is el-elveszett néha. De nagyjából 30, majd méginkább 40 játszma után egy-egy sebességgel feljebb kapcsoltak az ütősök: egyrészt Shai Hope százast szerzett, majd 120-ig is eljutott, másrészt például a 8. rendű Justin Greaves is nagyon odatette magát, és 24 dobásból 43-neskivel végzett. Mindent összesítve a Karib-térség így a 300-at is megközelítette: a 294 a lassú kezdés után kiváló eredmény volt! Hát még úgy, hogy Pakisztán a második játékrészben teljesen összeomlott! Jayden Seales gyorsan szerzett egy kaput, aztán még egyet, aztán még egyet, még egyet... és az első 4 ütős közül hárman kacsával búcsúztak! Innen már pokoli nehéz lett volna a győzelem Pakisztánnak, de hamar kiderült, hogy ezen még gondolkodni sincs értelme, mert újabb és újabb emberek estek ki: Seales végül 6-os zsákmánnyal zárt (miközben még ötöse sem volt soha pályafutása során), a vendégek pedig még csak 100-ig sem tudtak eljutni! A karibiak így 202 futással nyertek, a sorozat pedig 2–1-re az övék lett: 1991 óta először győzték le Pakisztánt egy kétoldalú ENN-sorozaton!
Ez a siker pont jól jött most nekik: egyrészt a világranglistán is följöttek a 9. helyre, ami már automatikus vébészereplést jelentene számukra, ha most lenne a határidő – de az még sokára, 2027 elején lesz, addig meg is kéne tartaniuk ezt a helyüket. Másrészt meg mindjárt kezdődik a CPL, és a szurkolók is nyilván nagyobb kedvvel jönnek ki a stadionokba, ha érzik: azért nem zuhant még olyan nagyot a krikett színvonala a térségben!
A két válogatott közti férfi ENN-örökmérleg egyébként ezek után úgy áll, hogy 140 egymás elleni mérkőzésükből 73-at nyert a Karib-térség, 64-et Pakisztán, 3 pedig holtverseny lett.
