A számos újonccal felálló magyar csapat nyerte a Kelet-Európa kupát
2025. augusztus 31. (utolsó módosítás: 2025. szeptember 1. 21:12) – Szerző: Krikettgalaxis
Jelentősen kicserélődött kerettel, rengeteg újonc játékossal a soraiban vágott bele Magyarország a Sződligeten megrendezett Kelet-Európa-kupába. A csoportkörben időnként még csak kerestük a játékunkat, de így is a háromból elcsíptük a második helyet Horvátország előtt, a döntőben pedig legyőztük Szerbiát!
Piros-fehér-zöld (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Nagyon jó év ez a 2025-ös a magyar krikettválogatott szempontjából: soha ilyen sok nemzetközi Húsz20-as mérkőzést nem játszottunk még egy évben, mint most. Augusztus végéig már 16-ot, és akkor még most jött hozzá ez a hazai rendezésű torna is.
Ellenfeleink két, az egykori Jugoszláviából függetlenné vált ország, Szerbia és Horvátország volt. Szerbiával még sosem találkoztunk korábban, Horvátország ellen viszont 2-ből 2 siker volt a mérlegünk. Azonban nem számíthattunk könnyű mérkőzésekre: csapatunkból hiányoztak a korábbi legeredményesebb embereink, és rengeteg olyan játékos került be, akik még kevesebb tapasztalattal rendelkeztek – igaz, annál több lelkesedéssel! Ez azt jelentette, hogy a legmagyarabb
klubcsapat, a Dunamenti Kenguruk is számos játékost adott ezúttal a válogatottnak: a keretbe nem kevesebb mint 7-en kerültek be tőlük, és a csapatkapitány is a Kengurukat vezető Török Gábor volt. Rajta kívül a hat kenguru Ainsworth Matty, Ainsworth Robi, Bloomfield Leo, Des Fontaine Mark, Gall Ádám és Marosy Zoltán volt.
Az első meccsünkön, még pénteken Szerbia volt az ellenfél, és nem is indultunk rosszul: Safi Mohammed Zahir 20 vele szembeni dobás után már 40 futással rendelkezett, de sajnos a 21-edikből már kiesett. Utána a többiek már kevesebbet teljesítettek, így a végeredményünk 123 lett, amit a vendégek elsősorban Luka Woods 50-esének köszönhetően a 17. játszmában lekergettek.
A második mérkőzés még szintén pénteken volt. Ekkor Horvátországot már sikerült legyőzni, méghozzá nagyon izgalmas körülmények között! Mivel mi a dobással való kezdést választottuk, ők ütöttek először, és bizony Sam Houghton és Charles Bevin, a két nyitójuk meg sem állt 127/0-ig, a végére pedig egy fenyegető 180-as eredményt hozott össze a csapat. De Safi nálunk megint remekelt, és összehozott egy gyors 85-öt, amit az utána következők 10–20–30 pontokkal kiegészítettek, és így a végén az utolsó (!) dobásból, Török Gábor jóvoltából sikerült elérnünk a kitűzött 181-es célt!
Másnap megint a szerbekkel játszottunk először, és ezúttal már jobban ment ellenük a játék, mint pénteken. Bár Safi (aki ezúttal Török távollétében az új kapitány volt) most csak 7-ig jutott, de Basharat Arslan teljesített egy 50-est, így bár Peter Nedeljković 5-ös zsákmányt szerzett, összesítve most 141-ig értünk el a végére, azaz 18-cal jobbak voltunk most. Azonban a délszláv csapatnak erre is megvolt a válasza: megint Woods emelkedett ki közülük, aki 54-et szerzett, így amikor a 14. játszmában eső miatt megszakadt a meccs, Szerbia már 97/3-ra állt. Mivel az időjárás nem javult meg, így a Duckworth–Lewis-eljárással kiszámolták az elméleti célt: az pedig 93 lett, így a szerbek szűken, 5 futással, de megnyerték ezt is.
Délutánra aztán az eső miatt továbbra is alkalmatlanok voltak a körülmények, így a horvátok elleni találkozónk elmaradt, és 3 ponttal zártuk a csoportkört. Mivel azonban Szerbia két alkalommal is legyőzte Horvátországot, így ez a 3 pont elég volt a második helyhez és ezzel a döntőbe jutáshoz is. A döntőre ma kora délután került sor. Itt elsősorban Safi és Des Fontaine kiváló ütőjátékának (56, illetve 49 futás) köszönhetően 173-ig jutott el a csapatunk az első félidőben, a másodikban pedig az eddigi legjobb dobójátékunkkal hozakodtunk elő: csak Woods volt az, aki sokáig kifogott rajtunk, így ő 200-as aránnyal teljesített 40 futást, de a többi ütőst sikerült kiejtenünk alacsony pontszámokkal, így a szerb csapat az utolsó játszmában elvesztette a 10. emberét is, és 34 futással győzedelmeskedve visszavágtunk nekik a csoportbeli vereségekért! Pont a legjobbkor! Ezen a meccsen csapatunkból Said Sadat ejtett ki 3 ellenfelet, míg Ainsworth Matthew, Jacob Amal és Soban Muhammad is 2–2 kapuig jutott.
A tornán Luka Woods nagyon kiemelkedett a mezőnyből, ami az ütést illeti: összesen 5 meccsen 342 futást gyűjtött, ami elképesztő teljesítmény! A dobóknál viszont Mark Pavlović mellett a magyar válogatott játékosa, Said Sadat is 7 kaput szerzett, így ők ketten végeztek az összesített ranglista élén.
