Önbizalommal telve készülhet Banglades az Ázsia-kupára
2025. szeptember 3. – Szerző: Krikettgalaxis
Igaz, hogy nem a legacélosabb ellenfél, hanem csak a több fontos emberét is nélkülöző Hollandia ellen, de könnyed sorozatgyőzelemmel hangolt a bangladesi válogatott a hamarosan kezdődő Ázsia-kupára. A hollandoknak a mutatott játék nem sok jót ígér a jövő évi vébére, bár ha visszatérnek a hiányzóik, még bármi lehet.
Jellegzetes bangladesi táj (Szirádzsgandzs körzet) (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Az ázsiai válogatottak jó része gőzerővel készül a napok múlva kezdődő Ázsia-kupára: így tett Banglades is, méghozzá a nemrég a jövő évi világbajnokságon való részvételét bebiztosító Hollandia ellen játszva egy három NH20-ból álló sorozatot. Bár az szép, hogy az európai csapat kijutott a vébére, de azért valljuk be: nem ők voltak most az esélyesek, főleg úgy, hogy több játékosuk sérülés miatt kidőlt, de még olyan is volt, aki személyes okok miatt nem vállalta a részvételt. Mindhárom mérkőzésre Sziletben került sor.
Az első találkozón Banglades a dobást választotta, és bár az első 3 játszmát nem kezdték rosszul a hollandok (25/0), de utána nagyon szétcsúszott a vendégek játéka. Sariful Iszlámnak összejött egy szűz játszma, Tászkin Áhmed már az erőfölényben kiejtett egy embert, aztán hamarosan még egyet, a 10. játszmában pedig Száif Hászán szerezte meg pályafutása első, sőt első két NH20-as kapuját. Tászkin Áhmed végül 4-es zsákmánnyal zárt, és mivel a holland ütősök közül senki sem érte el még csak a 30-at sem, de a többség a 20-at sem, így egy jócskán átlag alatti 136-tal zártak. A kergetést Párbhedzs Hoszen Iman azonnal egy 4–4–6-tal kezdte, de aztán mégsem ő lett a félidő legnagyobb hőse, inkább Litan Dász, aki egy gyors 50-est hozott össze, de azért még Száif Hászán is szépen teljesített, hiszen ő 19-ből ért el 36-neskit – a győzelem is az ő két egymás utáni 6-osával lett meg már a 14. játszmában.
A második mérkőzés hasonlóan kiegyenlítetlen játékot hozott. Bár az ütésre kényszerülő hollandoknál Max O’Dowd például a meccs első labdáját 4-esre ütötte, de ez volt talán az utolsó pillanat, amikor a hollandok még örülhettek. A 3. játszmában Nászum Áhmed két egymás utáni labdából duplázott, és további magányos
kapuk után a 10. játszma is egy ilyen dupla kiesést hozott, ráadásul az egyik egy kifutás volt. A félidő felénél 62/6-ra álló hollandok pedig csak a 9. rendű Aryan Dutt jóvoltából tudták nagy nehezen átlépni a 100-at a végre: Dutt 30-at teljesített, így egyike lett annak a mindössze 3 ütősnek, aki egyáltalán 10-ig elért. Egy ilyen alacsony cél aztán semmiféle gondot nem okozott a hazaiaknak: csak azért bánkódhatnak egy picit, hogy nem 10 kapus győzelem lett belőle... Párbhedzs Hoszen Iman ugyanis kiesett (sőt, kétszer is, csak az elsőt videózás után visszavonták), de legfőképpen Tándzsid Hászán 50-esének köszönhetően végül a 14. játszmában elérték a célt.
A harmadik összecsapáson most a hollandok nyerték a pénzfeldobást, és a mezőnyjátékkal való kezdést választották, de nem sok sikerélményük lehetett most sem. Litan Dász megint jócskán 50 fölé jutott, amivel most már 14 ötvenese van, így egyedüli bangladesi csúcstartóvá vált a 13-mal rendelkező Szákib ál-Hászán előtt. Igaz, mai 73 futásához több elejtett elkapás is kellett... És a hollandok még ezeken kívül is rontottak elkapást, szóval nem voltak éppen a helyzet magaslatán ma sem. Még három bengáli ütős is volt, aki elérte legalább a 20 futást, így 18.2 játszma után 164/4-en állt a csapat – ám ekkor az eső miatt meg kellett szakítani a játékot. Mivel a helyzet később sem javult, így a mérkőzés eredmény nélkül végződött, de nagyon úgy érződik: ha folytatták volna, ezt is simán megnyerik a hazaiak...
A sorozat tehát 2–0-ra lett Bangladesé. A két ország egymás elleni örökmérlege pedig most már úgy néz ki, hogy 8 meccsből 6-ot nyertek a bengáliak, egyet Hollandia, egy pedig (most az imént) eredmény nélkül ért véget.
