Srí Lanka sportszerűsége továbbjuttatta Bangladest is

2025. szeptember 18. – Szerző: Krikettgalaxis

Igen izgalmas mérkőzés jött az Ázsia-kupában, ahol azonban Srí Lanka olyan helyzetbe került Afganisztánnal szemben, hogy simán megtehették volna, hogy visszavesznek, leállnak, ezáltal kéz a kézben továbbmenve az afgánokkal. Ehelyett küzdöttek a számukra a továbbjutás szempontjából nem is fontos győzelemért, ami meg is lett, így Afganisztán kiesett és Banglades jutott tovább.

A híres Kilencívű Híd a Srí Lanka-i Badulla körzetben (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Miközben az Ázsia-kupa A csoportjában egy mérkőzéssel a vége előtt eldőlt a két továbbjutó kiléte (India és Pakisztán), addig itt, a B csoportban még nem: olyannyira, hogy a 4-ből 3-nak volt esélye, közülük bármely kettő továbbjuthatott. A legnagyobb valószínűséggel Srí Lanka és Afganisztán vagy Srí Lanka és Banglades lehetett az, de akár még előfordulhatott volna az is, hogy Afganisztán és Banglades megy tovább. Az az eset, ha itt ma Srí Lanka nyert volna, egyértelmű: akkor ők és Banglades kerültek volna be a Szupernégyesbe. Ha Afganisztán nyert volna, akkor az rendben, hogy ők továbbjutnak, viszont a másik továbbjutó kilétét illetően már a győzelem mértéke is számított volna: egy nagyon nagy afgán siker hozhatta volna el Srí Lanka búcsúját, míg egy kicsi vagy közepes különbségű győzelem esetén Banglades szomorkodhatott volna. Hogy mit jelent az, hogy nagyon nagy afgán siker? Azt az NFA természete miatt nehéz pontosan megmondani, hiszen függ attól is, hogy hány futást szerez az elsőként ütő csapat. De egy jó példát lehet mondani. Ha mondjuk Afganisztán üt először, és 150-et teljesítenek, akkor Srí Lankának legalább 85 futás kell a második félidőben, ha nem akarnak kiesni, ha pedig Srí Lanka kezd ütéssel, és ők szereznek 150-et, akkor azt kell elérniük, hogy Afganisztán ne érje el a célt 11.4 játszma alatt vagy gyorsabban.

A pénzfeldobást Afganisztán nyerte, és az ütést választották, és azt is elmondták: úgy számolnak, egy legalább 165-ös eredmény már szép lenne. Csapatukban két cserét hajtottak végre: Gulbadín Naib és Alláh Mohammad Gazanfar helyett ma Darvis Raszúli és Mudzsíb ur-Rahmán játszott. Srí Lanka csak egyet változtatott a múltkorihoz képest: ott Mahís Tíksana helyét Dunit Vellálagé vette át.

A két nyitó ütős, Rahmánulláh Gurbáz és Szedikulláh Atal úgy is kezdett, ahogy egy létéért küzdő együttesnek kell. Igaz, Gurbáz egy égbe ütött labdája igencsak elkapásveszélyes volt, de végül biztonságban földet ért, így a párnak volt lehetősége folytatni és ütni a határokat: 2 játszma után máris 26/0-ra álltak. Nuvan Tusára viszont ezek után nagyot fordított a sors kerekén: a 3. játszmában mind Gurbázzal, mind a helyére jövő, a rendben felléptetett Karím Dzsanattal végzett – utóbbi ráadásul egy gyönyörű kidobás volt, ami a kéz-karó tetejét vitte le. Tusárát pedig nem lehet eléggé dicsérni: az 5. játszmában egy újabb szépséges labdája átment Atal hajtásra mozdított ütője és teste között, és ez is eltalálta a kaput, így az erőfölény 45/3-ra végződött. A következő időszakban a pörgető Vanindu Haszaranga és a közepes sebességű Daszun Sánaka dobott, és bár a félidő feléig nem ejtettek ki senkit, de határ sem született egy sem, így az állás 10 játszma után 63/3 volt: Afganisztán kicsit kényelmetlenül kezdhette magát érezni. A látványos jelenetek pedig folytatódtak, és megint Srí Lanka-i részről: most Kuszal Perérá elkapása volt ilyen, aki a pálya szélén a Raszúli által elütött labdát csak úgy tudta megfogni, hogy a lendület közben kivitte őt a pályáról – ám még időben feldobta a labdát a levegőbe, visszalépett a pályára és újra elkapta! Rövidesen Azmatulláh Omarzí is búcsúzott: ő Sánaka dobását ütötte rá a saját kapujára, és bár Ibráhim Zadránnak összejött ezek után egy hatos, de pár perc múlva őt is elkapták, így az állás 79/6-ra változott: most már valami kisebb csoda kellett volna az afgánoktól! Főleg úgy, hogy ezek után is jött több határmentes játszma, így aztán hiába például Rásid Hán egymás utáni 4-ese és 6-osa a 15-ödikben, ezzel egyelőre még csak a 100 futást lépte át a csapat. A 17. játszmában aztán meglepő módon hibázott is egy Srí Lanka-i mezőnyjátékos: Vellálagé ejtett el egy elkapást Mohammad Nabí ellen. De talán ezen nem múlik sok – remélték a szigetországiak. Rosszul remélték. Nabí még ebben a játszmában beütött egy 6-ost, a 19-edikben 3 négyest egymás után, végül a 20-adikban valami elképesztőt alkotott: öt (!) egymás utáni érvényes dobásból (merthogy volt közte egy rossz is) hatost zúdított, és bár az utolsó labdából nem sikerült egy újabb, sőt, ki is futották, de teljesen visszaadta a reményt Afganisztánnak azzal, hogy hirtelen 169-re hozta föl őket! És csak úgy mellesleg: Núr Ahmaddal közösen elért 55 futásuk (amiből 48 volt Nabíé) új afgán 8. kapus társulási rekord is lett, megdöntve az eddigi 44-et.

Most már, hogy ismertük az afgán pontszámot, ki lehetett számolni, mennyi kell Srí Lankának a továbbjutáshoz: 101. Ha addig eljutnak, és utána nem erőltetik meg magukat a győzelemért, akkor a kezükben a lehetőség, hogy kiüssék nagy riválisukat, Bangladest – ez azonban elég sportszerűtlennek tűnhetett volna sokak szemében. Mindenesetre azért először addig a 101-ig is el kellett jutniuk. Ehhez a két nyitó ütős, Petum Nisszanka és Kuszal Mendisz meg is adta az alapot 1–1 négyessel az első játszmában, meg még kettővel a másodikban, de utána egy amúgy nem valami jó Omarzí-labdát, amit oda üthetett volna, ahova csak akar, Nisszanka éppen a rövid ferde láb mezőnyjátékos kezei közé továbbított... De Mendisz azért folytatta a jó játékot, jelentkezett újabb négyesekkel is – viszont volt itt még valaki, aki szintén folytatta a kiemelkedő krikettet: Nabí, aki most dobóként próbálkozott a 6. játszmában, és mindjárt a második labdájából ki is ejtette a 3. rendű Kamil Misárát (igaz, ez sem volt éppen egy szuper dobás, inkább az ütős hibázott). Az erőfölény így 53/2-vel zárult, azaz ebből még bármi kisülhetett! A következő játszmákat kicsit szorosabbra fogták az afgán dobók, de nem mindig voltak a helyzet magaslatán: a félidő feléig tartó 4 játszmában például összesen két határ esett, amiből az egyik egy 5-öt érő széles extra volt, a másik pedig egy olyan eset, amikor a mezőnyjátékos alászaladt egy labdának, ami így átment fölötte, majd kiment 4-esre... Ezzel együtt is az állás 82/2-re végződött, ami még mindig elég kiegyenlített volt. Ezt a régóta tartó társulást, amit Mendisz és Perérá alkotott, Ur-Rahmánnak sikerült megtörnie a 12. játszmában, de a 13-adikban egy Csarit Aszalanka-féle 4-essel Srí Lankának meglett az a bizonyos 101, vagyis ők most már továbbjutottak. Mivel a csoportelsőség nem járt előnnyel a folytatásra nézve, kérdés volt, érdemes-e küzdeniük tovább. Ők pedig sportszerűek voltak, és küzdöttek! A 15. játszmában Mendisz az 50-est is megszerezte (igaz, 40 dobás kellett hozzá), majd miután elvesztette maga mellől Aszalankát, tovább remekelt. Emellett még egy dolog ráijesztett Afganisztánra: a 16. játszmában úgy nézett ki, Rásid Hán háta egy kifutási kísérlet közben megsérült, márpedig neki korábban is sok, komoly problémája volt ezzel a testrészével... Szerencséjükre azonban tudta folytatni a játékot – más kérdés, hogy már rövid ideig, mert mindjárt lejárt a 4 játszmányi kvótája. De a meccs is hamarosan lejárt: Kuszal Mendisz és a mellé bejött Kamindu Mendisz szépen begyorsított, egyre több határt ütöttek, és a 19. játszmában simán beértek a célba.

Ezzel tehát Srí Lanka megmaradt 100%-osnak, Afganisztán viszont kiesett, míg Banglades befutott a másik továbbjutó helyre. Holnap még lesz egy tét nélküli India–Omán, aztán jöhet a Szupernégyes!