Legyőzhetetlenek a házigazdák a világbajnokságon
2023. október 19. – Szerző: Krikettgalaxis
Új-Zélandhoz hasonlóan ma India is négyből negyedik győzelmét aratta, és megint meggyőzően jó játékkal – ezúttal Banglades ellen. Most már nagyon furcsa lenne, ha lemaradnának az elődöntőről. Viszont sérülés miatt lehet, hogy egy időre elvesztették Hárdik Pándját.
A 18. századi Sanivár Várá nevű erődítmény Púnában (illusztráció)A kép szerzője: Sreein Sreedhar (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0
Akik rendszeresen bújják a bulvárhíreket, tudják: mostanában szinte minden nagy sportesemény előtt előbukkan egy-egy színésznő vagy modell, aki beígéri, hogy ha kedvenc csapata nyer, akkor ő a nyilvánosság előtt levetkőzik meztelenre. Szehar Sinvárí, a most 26 éves pakisztáni színésznő egy kicsit más jellegű ajánlatokkal szeret előállni: tavaly ősszel, a Húsz20-as vébén kijelentette: ha Zimbabwe legyőzi hazájának, Pakisztánnak a nagy ősi riválisát, Indiát, akkor feleségül megy valamelyik zimbabwei játékoshoz. Akkor India győzött, így a házasságból nem lett semmi – ezért hát most újra felajánlhatta magát: igaz, a mai meccs előtt csak
egy vacsorával egybekötött randevút ígért egy bengálinak, ha sikerül legyőzniük Indiát. Azt nem részletezte, hogy a találka után folytatják-e a viszonyt, és ha igen, hogyan. És ez bizony ki sem derül most már, ugyanis a mai összecsapást is India nyerte meg. A pakisztáni szépség továbbra is magányos maradt!
Evezzünk viszont most már egy kicsit más vizekre! Például említsünk meg egy rövid történeti érdekességet: India utoljára több mint 25 éve fogadta Bangladest ENN-mérkőzésen! Hiába játszottak azóta 33 meccset is egymással, azok valahogyan mindig más országban voltak, nem Indiában. Most újra itt, még pontosabban Púnában csaptak össze.
A hazai csapat nem változtatott utolsó összeállításán, de Banglades két helyen is módosított. Egyrészt Tászkin Áhmed helyett egy másik gyors dobó, Hászán Máhmud játszott ma, másrészt a múltkor a négyfejű combizmában sérülést szenvedő kapitány, Sákib ál-Hászán helyett Nászum Áhmed került be a csapatba. A kapitány ezúttal Nádzsmul Hoszen Sánta volt.
Az ütést választó Banglades néhány óvatos játszma után egyre magabiztosabbá vált, és a két nyitó ütős, Litan Dász és a jó játékkal eddig még adós Tándzsid Hászán szépen elkezdte gyűjtögetni a pontokat. Mindketten ötvenest szereztek (Hászán élete elsőjét), ketten együtt pedig 93 futásig jutottak el, amivel bőven megdöntötték a vébék történetének eddigi legjobb bengáli nyitópárosának eredményét, ami mindössze 69 volt még 1999-ben. India ráadásul a 9. játszma közepén elvesztette Hárdik Pándját: harmadik dobása után ugyanis a továbbfutás során kificamította a bokáját. Az orvosok azonnal bejöttek, és kiderült: nem tudja folytatni a játékot. Lesántított a pályáról, és további kivizsgálásra el is vitték a helyszínről. A mérkőzés után az indiai kapitány, Rohit Sarmá megemlítette, hogy tudomása szerint nem túl súlyos sérülésről van szó, de nem erősítette meg, hogy a legközelebbi alkalommal Pándjá már játszhat. Aztán a 15. játszmában felbomlott a nyitó páros, és ahogy ezt mostanában több alkalommal is láttuk, a csapat játéka innentől jelentősen leromlott. Újra lelassult a pontszerzés, és egyre több kaput is elvesztettek – csak a végére, az utolsó 5 játszmára kezdtek bele valami agresszívabb játékba, ami azért egy kicsit megsegítette a pontszámukat: főként Máhmudulláh Rijád jeleskedett ekkor, akivel kapcsolatban sok szurkoló már régóta találgat, hogy vajon miért csak ilyen alacsony rendbe szokták őt betenni ütni, mikor sorozatban bizonyítja, hogy többre is képes. Végül a bangladesiek 256 futással zártak, ami kevesebb, mint amit az elején reméltek, de több, mint amit mondjuk a félidő második felének nagy részében.
A kergetés során aztán elég hamar kicsúszott a meccs Banglades kezéből. A nyitó páros Indiánál is igen sikeres volt: Rohit Sarmá és Subman Gil társulása 88 közös futás után bomlott fel, ami pedig közvetlenül Sarmá kiesését követte, az nagyon elvehette a vendégek önbizalmát és nagyon megnövelhette a házigazdákét: Hászán Máhmud első dobásából a frissen beállt Virát Kohlí két futást ütött, de kiderült, hogy a dobó túllépett a vonalon, így rossz dobás miatt szabadütés jött. A következő labda ismét rossz lett, de ebből Kohlí négyest ütött, a következőből pedig hatost: így aztán egyetlen érvényes dobás alatt India 14 futással gazdagodott... Igaz, hogy ezek után az indiai pontszerzés folyamatosan lassult, de nem nagyon nagy mértékben, és ami még fontosabb: ritkán vesztettek kaput, így aztán minden társulásuk több mint 40 futást hozott, sőt, Kohlí egymaga a százast is megszerezte. Méghozzá nem is akárhogyan: az utolsó ütés előtt 255 ponton állt a csapat, Kohlí pedig 97-en, így ha nem ütött volna határt, valószínűleg nem lett volna esélye a 100-ra – ő azonban egy szép kis röptét kapott ajándékba a dobótól, amit a mélységi középpálya fölött kizúdított a pályáról. Még egy ütős érdemel említést ma: Kannaur Lokes Ráhul, aki 34-neskivel zárt, így elmondhatja magáról, hogy ezen a vébén eddigi egyetlen meccsén sem tudták őt kiejteni, pedig mind a négyszer játszott!
India most már 8 pontos, de mivel NFA-ja hangyányival rosszabb a másik 100%-os csapaténál, Új-Zélandénál, így csak a 2. helyen állnak. Banglades a 7. helyen tanyázik, két ponttal, csakhogy az őt körülvevő válogatottak még eggyel kevesebbet játszottak.
