Akadozott, de beért a célba a dél-afrikai gépezet
2023. november 10. – Szerző: Krikettgalaxis
Már biztos elődöntősként vághatott neki a mai küzdelemnek a dél-afrikai csapat Afganisztán ellen. És az afrikaiak újfent megmutatták, hogy a kergetés nem az erősségük: bár ezúttal sikerrel jártak, de közel sem villogtak úgy, mint amikor először szoktak ütni.
Részlet Durban tengerpartjából (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Dél-Afrika számára lényegében semmilyen tétje nem volt a mai találkozónak, hiszen az elődöntős helyük már biztos volt, sőt, az is, hogy ott majd Ausztráliával fognak találkozni. Afganisztán számára viszont még elvi lehetőség lett volna elérni az elődöntőt: igaz, ehhez körülbelül 430–440 futással kellett volna ma nyerniük – ami nyilván ép ésszel végiggondolva képtelenség. És ami az NFA-számítás egyik kritikája: ha a pénzfeldobás során Dél-Afrika kezdett volna ütéssel, akkor Afganisztán matematikai esélyei is megszűntek volna az elődöntőre – anélkül, hogy belekezdtek volna a mai játékba.
Nem tudtuk meg, hogy Dél-Afrika sportszerűségből vagy azért, hogy gyakorolják a kergetést, a dobást választotta-e volna, mert a pénzfeldobást az afgánok nyerték. Hasmatulláh Sáhídí kapitány persze az ütést választotta, de mint elmondta: ezt a döntést a pálya állapota és az időjárási körülmények miatt hozta meg. Vagyis: bár ezt így nem említette, de nyilván ő is tudja, hogy így sem, úgy sem lett volna esélyük a továbbjutásra.
Az afgánok egyébként a legutóbbi összeállításukban játszottak most is, míg Dél-Afrikánál pihentettek két dobót: Marco Jansent és Tabraiz Shamsit, helyettük pedig Gerald Coetzee és Andile Phehlukwayo jött be.
De a 6. játszmában aggódni kezdhettek az afrikaiak, és sajnálhatták, hogy nem Lungi Ngidit pihentették, ő ugyanis a játszma közepén valahol a bokája táján megsérült, és le is kellett mennie a pályáról. Szerencsére azonban az aggodalom rövid ideig tartott, mert később visszatért. Az afgán ütősök viszont ma nem mutattak olyan meglepően jó játékot, mint ezen a vébén töbsször is: mindenki 30 pont alatt kiesett, kivéve a torna egyik nagy felfedezettje, Azmatulláh Omarzí, aki 97-neskivel zárt, és még a félidő utolsó dobásából is lett volna esélye megszerezni a maga százasát, de sajnos nem sikerült neki. A játékrész során egyébként két apróbb rekord is született: egyrészt Coetzee már a 18. kapuját szerezte meg a világbajnokságon, és ezzel a legeredményesebb dél-afrikai dobóvá vált (már ami az egy vébén belül elért kapuk számát illeti), másrészt Quinton de Kock a kapu mögött 6 elkapást hajtott végre: ennél több egy világbajnoki meccsen még senkinek sem sikerült (ugyanennyi viszont már kétszer is előfordult).
A második félidő egyik nagy kérdése volt, hogy a dél-afrikai kapitány, Temba Bavuma kijön-e egyáltalán ütni, mert már az első játékrészben látszott, hogy kényelmetlenül mozog valamilyen lábsérülés miatt. De kijött, és nyitóként 23 futást be is gyűjtött. De ő is, mint összes csapattársa, igen óvatosan haladt előre a pontgyűjtéssel – bár mondhatjuk azt is, hogy az afgán dobók jól szorongatták őket. Igaz, hogy minden ütős, aki sorra került, két számjegyű eredménnyel végzett, de az egyetlen Phehlukwayo kivételével 90 alatti aránnyal ütött mindenki (és Phehlukwayo is csak az utolsó 3 ütésével hozta föl a maga arányát 100 fölé). A végén egy kicsit még izgulniuk kellett a dél-afrikaiaknak, mert a lassú haladás (például egy több mint 40 labdás határ nélküli sorozat) eredménye az volt, hogy a 6-ot is elérte a szükséges pontarány, sőt, 5 játszmával a vége előtt még a 6,6-ot is – de végül az imént említett Phehlukwayo segítségével, ha kicsit döcögve is, de a 48. játszmában beértek a célba.
Így aztán Dél-Afrika valószínűleg a tabella második helyén fog végezni, bár holnap Ausztrália még leelőzheti őket – de akárhogy is lesz, ez a két csapat vívja majd az egyik elődöntőt. Afganisztán pedig hősiesen küzdött az egész világbajnokságon, négy győzelmet is aratott (ami könnyen lehetett volna 5 vagy akár 6 is), ami ahhoz képest, hogy eddigi két vébéjükön összesen egyszer tudtak nyerni, igen szép eredmény, és tekintve, hogy sok játékosuk még igen fiatal, ez fényes közeljövőt jósol az afgán krikettnek!
