Vajon jönnek a magánbefektetők a Hundredbe?

2023. december 5. – Szerző: Krikettgalaxis

Az idén harmadik sikeres szezonját is letudó angol 100D-s bajnokságból nem túl sok dolog hiányzik: magas színvonalú a krikett, remek a hangulat – de kérdés, hogy mindez hosszú távon fenntartható-e a jelenlegi pénzügyi struktúrával, amely nélkülözi a magántőkét. Jövő tavaszig ezért az Angol Krikett-tanács mindenképpen szeretne dönteni az esetleges változtatásokról.

Pénz, pénz, pénz (illusztráció)Pénz, pénz, pénz (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Több sportágban, köztük a világszerte rajongott fociban megszoktuk, hogy ha egy klubnak rengeteg pénze van, felvásárolhatja a világ legjobb játékosait – ha meg még több pénze van, még jobbakat vehet. A nagy Húsz20-as krikettligák máshogy működnek, ott például játékosokra ugyanakkora keretből költhet minden klub. De míg a legtöbb helyen az egyesületek mögött magánbefektetők állnak, addig például az ausztrál BBL-ben az állami krikett-tanácsok működtetik őket, az angol Hundredben pedig mind a 8 csapat az Angol Krikett-tanács (ECB) tulajdonában áll, és olyan testületek irányítják őket, amelyeket a csapat megyéjének képviselői és független igazgatók alkotnak.

Legalábbis eddig így volt. Egyre nagyobb szükség érződik azonban több pénz bevonására, már csak azért is, mert idén új vetélytársat kapott a Hundred: ugyancsak nyáron játsszák mostantól minden évben az amerikai MLC-t, és bizony 2023-ban a legjobban kereső férfi játékosok a Hundredben mintegy 15%-kal kevesebb pénzt kaptak, mint a legjobbak az MLC-ben – annak ellenére, hogy az angol torna 9 nappal ráadásul még hosszabb is.

Bár még semmilyen konkrét javaslat nincs (nem hogy döntés), de már folynak a tárgyalások az IPL-klubok tulajdonosaival, egyéb magántőke-társaságokkal és szuverén vagyonalapokkal, remélve, hogy 2024 áprilisára eljutnak egy olyan pontig, hogy a 2025-ös szezont már új háttérrel tudják megkezdeni.

Most az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a megváltozott modellben 50%-os részesedést a megyék birtokolhatnának a klubokban, például az Oval Invincibles fele részben a Surrey-é lenne, a London Spirit fele részben az MCC-é lenne (Marylebone Cricket Club, ők a Lord’s tulajdonosai) és így tovább – míg a részesedés másik fele lenne a külsősöké. Ezek a befektetők többek között Indiából, Szaúd-Arábiából és az Arab Emírségekből érkeznének – de mint már többször említettük, még csak az ötletelésnél járunk, így bármi más is elképzelhető.

És ha már ötletelés: az is felmerült, hogy két újabb csapat is lenne a mostani 8 mellé, egy délnyugaton és egy északkeleten. De olyan ötlet is volt (bár úgy tudni, a támogatossága csökkent), hogy radikálisan, 18-ra emelnék a klubok számát, két osztályba osztanák őket, és lenne minden évben kiesés és feljutás az osztályok között. Andy Anson, a Lancashire elnöke azt is felvetette, hogy el is kellene hagyni a 100D-s formátumot, és inkább a ma már hagyományosnak számító Húsz20-ra kellene áttérni ebben a bajnokságban is. Ez egyelőre úgy tűnik, semmiképpen nem valósul meg.

Ha majd lesz valamilyen konkrét javaslat, azt viszont nem biztos, hogy könnyű lesz elfogadtatni: bármilyen rendszerszintű változtatáshoz a 18 első osztályú megye és az MCC között háromnegyedes többségre van szükség.


Alapból nem látható kép
×